Kedvenc magyar találmányaink, amelyek megváltoztatták a világot

2022. december 13.
Magával ragadó környezetben, különleges, 21. századi dizájnnal, rengeteg interaktív élménnyel és magyarázó videókat, animációkat vetítő kijelzővel vár a hatszáznál is több magyar találmányt bemutató Álmok Álmodói 20 kiállítás a Millenárison. Ami pedig az interaktivitást illeti, nem is gondolnánk, hogy mennyire szó szerint kell értenünk: a tárlaton nem csupán üvegvitrinekben kiállított tárgyakat láthatunk, hanem mi magunk is megtapasztalhatjuk, milyen műteni, miként kell kezelni egy atomerőművet, vagy milyen élmény lehetett híreket olvasni a Magyar Rádióban. Cikkünkben bemutatjuk kedvenc magyar találmányainkat, amelyekkel 2023. január 10-éig a kiállításon is találkozhatunk, sőt akár testközelből is megismerhetjük őket.

Laparoszkópia

A találmányaival és kutatásaival nemzetközi hírnevet szerző Bérci György tavaly márciusban töltötte be 101. életévét. Pályafutása során testnyílásokon, illetve kis vágásokon keresztül használható laparoszkópos sebészeti műszereket fejlesztett ki, amelyek lehetővé tették az egynapos, minimális beavatkozással történő műtéteket. Bérci az ’56-os forradalom után külföldre emigrált, előbb Ausztráliába, majd az Egyesült Államokba, ahonnan 1959-ben Londonba utazott és elérte, hogy a Storz orvostechnikai cég megkezdje az endoszkóp tömeggyártását. 1962-ben kifejlesztett egy apró kamerát, amit az endoszkóp végére szerelve az orvosok képernyőn keresztül követhették végig a beavatkozást, sőt akár videóra is vehették azt. Ha ellátogatunk az Álmok Álmodói 20 kiállításra, akkor közvetlenül a műtőasztal mellett mi is kipróbálhatjuk, hogy mennyire nehéz és milyen magas szintű precizitást igénylő feladat egy hosszú csipesszel, képernyőn keresztül műteni.

Telefonhírmondó

Az infokommunikáció tudományterületére evezve találkozhatunk az 1893-ban Puskás Tivadar és Szmazsenka Nándor által elindított telefonhírmondóval is. A budapesti Magyar utca 6-os szám alatt alapított központot kezdetben telefonállomásokon keresztül lehetett hallgatni, de Puskás végül egy önálló hálózatot is lefektetett a vételt zavaró zajok elkerülésére. Halála után Popper István mérnök vitte tovább a szolgáltatást és megalapította a Telefonhírmondó Rt.-t, amelynek rohamosan nőtt a népszerűsége: 1900-ra már több mint 6400-an hallgatták a folyamatosan ismételt híreket és tőzsdejelentéseket. 1911-ben a hírmondót óraüzemmel is felszerelték, hét évvel később pedig rendszeres muzsika- és operaközvetítéseket, illetve az ország népszerű közéleti személyiségeit is hallgatni lehetett a hálózaton keresztül. Az első világháború háború miatti nyersanyaghiány nem kedvezett a Telefonhírmondó Rt.-nek, több nehezítő körülmény (például hóviharok) után 1925. december 1-én a vállalat egyesült az akkor induló Magyar Rádióval Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. néven, és még aznap este 8 órakor elindult a folyamatos rádiósugárzás ünnepség, majd hangverseny keretében. A Millenárisra ellátogatva mi is kipróbálhatjuk, hogy milyen korabeli körülmények között felolvasni Demény Károly államtitkár megnyitón elhangzott beszédét, amit utána vissza is hallgathatunk.

Polarizált fényterápia

Az Álmok Álmodói 20 kiállítás interaktív tudományos arcképcsarnokában rengeteg magyar tudós és feltaláló között böngészhetünk. Itt találjuk meg Fenyő Márta fizikust is, aki kutatócsoportjával az 1980-as évek elején felfedezte, hogy a lézerfény polarizált mivolta miatt képes serkenteni a szervezet öngyógyító képességét, miközben stabilizálja a vörösvérsejtek falát, fokozza azok oxigénmegkötő képességét, növeli a teljesítőképességet és az agyműködést, javítja a közérzetet, de csökkenti a szorongást és a stresszt is. Fenyő és csapata megalkották az Evolite nevű gyógylámpát, majd a kutató 1990-ben Bioptron Gyógycentrum néven fényterápiás rendelőt nyitott a fővárosban – ezt a nevet viseli a széles körben ismert Bioptron lámpa is. Fenyő azonban tett még egy lépést előre, és 2008-ban elkészítette a teljes testfelület kezelésére alkalmas fényterápiás eszköz, a Sensolite fényágy prototípusát is, amit egy évvel később már páciensei is használhattak. A módszer nemcsak a lábszárfekélyt, hanem a pattanásos arcbőrt, a műtéti hegeket, a fejfájást, reumatikus, ízületi fájdalmakat, égési sérüléseket, illetve egyéb krónikus bőrbetegséget és sportsérüléseket is képes jó eredménnyel gyógyítani. A magyar vízilabda-válogatott is nagy rajongója a módszernek, már több mint tíz éve alkalmazzák sérüléseik gyógyítására, sőt még a londoni olimpiára is vittek magukkal egy példányt a fényágyból.

A televízió evolúciója

Nemes Tihamér, a színes televízió úttörője már a harmincas években részt vett az első hazai tévékísérletekben. 1938-ban elektromos színszűrők használata kapcsán jelentett be szabadalmat: Nemes a forgó korongok használata helyett azt javasolta, hogy használják az optikában ismert Kerr-cellát. A színes televízió gyakorlati megoldása viszont már Goldmark Péter Károly nevéhez fűződik, aki készülékét 1940. szeptember 4-én mutatta be. Ez volt az első, gyakorlatban is használható színes televízió, ami lehetővé tette, hogy a következő év júniusától az amerikai CBS megkezdje a naponkénti rendszeres adásokat. Goldmark 1926-ban, mindössze húszévesen épített először olyan televíziót, amelynek segítségével sikerült jó minőségű képet kapnia és fognia a Londonból érkező kísérleti adás képeit. A háború után tökéletesítette az általa alkotott színes televíziót, amit az űrkutatás során is alkalmazni kezdtek, ennek köszönhetően rögzíteni lehetett az emberiség első Holdon tett lépéseit. A Millenárisra látogatva betekintést nyerhetünk abba, hogy milyen lehetett az előző évszázadban otthon tévézni, és testközelből érzékelhetjük az elmúlt évtizedek robbanásszerű technológiai változását.

Illóolajok és gyógynövények

Közismert tény, hogy az illóolajok képesek fejleszteni a koncentrációt, fokozni a hangulatunkat, és akár gyógyítani is. Az Álmok Álmodói 20 kiállításon az orvoslás témakörét körüljárva ne menjünk el Bittera Gyula kutató neve mellett, ahol számos gyógynövénnyel találkozhatunk, amelyeket megszagolhatunk és közelebbről is megvizsgálhatunk. Az első világháború vége felé hatalmas igény lett a gyógy- és illóolajos növények termesztésére, valamint a belőlük sajtolt olajak előállítására. Bittera, a tihanyi levendulás megalapítója illóolaj- és vegyészeti gyárat létesített előbb Kaposváron, majd Budapesten, valamint több illatkompozíció elkészítési módját is kidolgozta. Ő fektette le az illóolajipar alapjait és ismerte fel a paprika őrlési hulladékának reumás bántalmakat enyhítő hatását, az általa készített paprikakivonatot pedig külföldön is előszeretettel alkalmazták.

A magyar fényképezőgép

Mihályi József precíziós műszerész 1907-ben, bátyját követve költözött az Egyesült Államokba, ahol kezdetben műszergyárakban dolgozott. Tíz évvel később már szabadalmaztatott is egy találmányt, egy távcső-gyújtótávolságot növelő toldalékot, amelyet még több mint 200 találmány követett. Mihányi az 1930-as évek végén lett a Kodak alkalmazottja, ahonnan a tervezési osztályról egészen a főmérnöki pozícióig küzdötte fel magát. Itt, a világhírű fotóipari cégnél Riszdorfer Ödön szabadalmait a sajátjával egyesítve alkotta meg az első automatikus expozíciót lehetővé tevő fényképezőgépet, a Super Kodak Six 20-at, amelyben egy fénymérő automatikusan szabályozta az objektív fényrekeszét – az interaktív kiállításon mi is készíthetünk magunkról korabeli fényképeket, amelyeket ezután továbbíthatunk a saját e-mail címünkre, hogy hírét vigyük a magyar zsenialitásnak.

Golyóstoll

Ma már elképzelhetetlen lenne az életünk golyóstoll nélkül, pedig a találmányra egészen 1943-ig várni kellett, ugyanis ekkor szabadalmaztatta azt Bíró László József. Az újságíróként és festőként tevékenykedő feltaláló az 1930-as években készítette el az első példányt Budapesten, miután felismerte, hogy az újságok nyomtatásakor használt minta gyorsabban és szebben szárad, mint a töltőtollé. Mivel azonban ez a tinta nem igazán akart kifolyni, egy golyóval segítette azt a toll végébe. A használható golyóstollat azonban már nem itthon, hanem Argentínában alkotta meg, ahová a zsidótörvények miatt vándorolt. Bírót Dél-Amerikában benyújtott szabadalma hamarosan világhírűvé tette, ugyanis a golyóstoll nemcsak hétköznapi használatban, hanem repülőgépeken, nagy magasságokban is kiválóan működött – 1944-re a brit Royal Air Force is az ő találmányát alkalmazta. Ugyan manapság már sokunknak volt szerencséje golyóstollat fogni a kezében, az Álmok Álmodói 20 kiállításon több különféle íróeszközt kipróbálhatunk, köztük a régi technikán alapuló töltőtollat is.

Rubik kocka

Ha magyar találmányokról van szó, nem mehetünk el említés nélkül a Rubik-kocka mellett. Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be szabadalmi igényét, de csak két évvel később kapta meg azt. Találmánya, amelyen összesen 43 252 003 274 489 856 000 féle eltérő állás hozható létre, rövidesen az egész világon népszerűvé vált, olyannyira, hogy 1982-óta Rubik-kocka-világbajnokságot is rendeznek – ma már azonban nemcsak emberek, hanem Lego robotok is küzdenek a rekorder címért. Közülük a leggyorsabb 3,253 másodperc alatt volt képes kirakni a kockát, éppen csak megelőzve az emberi csúcstartót, Yusheng Du-t, aki 3,47 másodperc alatt oldotta meg az elméletileg legfeljebb húsz tekerésből, bármilyen állásból abszolválható feladatot. Pedig Rubik Ernő először nem is játékot akart tervezni, csak a végleges kocka kidolgozása után ismerte fel, hogy ebben a találmányban sokkal nagyobb a potenciál a térbeli mozgások szemléltetésénél. A kocka (pop)kulturális hatása ma már vitathatatlan, hiszen az otthonok polcain túl dalszövegekben, filmekben – legutóbb például a Netflix Wednesday című sorozatában, persze a főszereplőre jellemző fekete-fehér színekben –, sőt még a 2012-es Nemzeti alaptanterv kötelező elemeként is felbukkan.

rubik-kocka

Az Álmok Álmodói 20 több mint 30 interaktív élménnyel, köztük Mars-sétával és gravitációs játékkal vár minket. A Millenárison megrendezett kiállításon akár repülőre és Ikarusra is ülhetünk, kipróbálhatjuk, hogy milyen egy bányász bőrébe bújni, sőt a leendő holdbázis egy darabját is megtekinthetjük egészen 2023. január 10-ig, ahol lehetőségünk van megismerkedni a világot megváltoztató magyar feltalálókkal és szenzációs találmányaikkal.

Promóció

Olvass tovább!