- Többféle kémiai folyamat is végbemegy az agyunkban, amikor szerelmesek leszünk.
- A hosszú távú szerelem és a rövid fellángolás más-más típusú folyamatokat indít el.
- Szakértők mondják el, mi történik pontosan az agyunkban a szerelem során.
Hogy kiderítse, mi minden történik az agyunkban, amikor szerelmesek leszünk – beleértve azt is, miben különbözik egymástól egy új és egy régóta tartó szerelem – a PureWow újságírója meginterjúvolta dr. Brian Tierney PhD szomatikus pszichológust és dr. Sanam Hafeez neuropszichológust. A következőkben a két szakértő megállapításait foglaljuk össze.
Az agyad mely régiói játszanak szerepet a szerelem kialakulásában?
Dr. Sanam Hafeez magyarázata szerint a szerelem kialakulásához agyunk több régiójára is szükség van: részt vesz benne az amigdala, a hipotalamusz, a nucleus accumbens és a prefrontális kéreg. A különböző régiók különböző szerepeket játszanak benne.
- Az amigdala az érzelmek feldolgozásának központja. „Részt vesz az olyan szerelemre jellemző érzelmi reakciókban, mint például a vonzalom és a kötődés” – magyarázza Hafeez.
- A hipotalamusz felelős az olyan alapvető testi funkciók szabályozásáért, mint az éhség és a szomjúság, valamint az olyan kötődési hormonok felszabadulását is irányítja, mint az oxitocin és a vazopresszin. Az oxitocin és a vazopresszin például a szex, a szoptatás és a szülés során szabadul fel.
- A nucleus accumbens az agy jutalmazási rendszerének kulcsfontosságú része. „Ez váltja ki az öröm és a megerősítés érzését, különösen a romantikus szerelem és a kötődés élménye során” – mondja a szakértő.
- A prefrontális kéreg a magasabb kognitív funkciókban, a többi között a döntéshozatalban és a szociális viselkedésben játszik szerepet. Ha a szerelem és az agyunk kapcsolatára gondolunk, Hafeez elmondja, hogy a prefrontális kéreg „a szociális jelzések feldolgozásával és az érzelmek kezelésével irányítja a romantikus kapcsolataink kialakulását és fenntartását”.
Tierney a maga részéről az agy és a szerelem kapcsolatáról kétféleképpen szokott beszélni: mint mondja, létezik csokoládé- és zabpehelyszerelem. (Ezek persze nem tudományos kifejezések, de hasznosak lehetnek a laikusok számára.) „A zabpehelyszerelem az a fajta tartós szeretet, amely ellenáll az idő próbájának és a hullámvölgyeknek” – mondja.
„Az agybiológiában a zabpehelyszerelmet egy olyan erőteljes kémiai koktél hajtja, amely a hosszú távú kötődések kialakításában részt vevő idegi hálózatokon keresztül kering.” A csokoládészerelem ezzel szemben általában kevésbé fenntartható. Tierney azt mondja: „Olyan vegyi anyagok rövid távú emelkedésével jár az agyban, amelyek a romantikus és szexuális szerelemmel kapcsolatos narratívákban látott idealizáló képekkel párosulnak.”
Mi történik az agyaddal, ha szerelmes vagy?
- Aktiválódnak a kötődéssel kapcsolatos régiók. Hafeez elmondja: „Az agy kötődéssel kapcsolatos területei, például az amigdala és a hipotalamusz aktívabbá válnak”, amikor szerelmesek leszünk. „Ez megerősíti a partnerünkhöz való érzelmi kötődésünket, és erősíti a vágyunkat, hogy közel legyünk hozzá.”
- Fokozottabban összpontosítunk a partnerünkre. Gondoljunk csak azokra az időkre, amikor szerelmesek lettünk. Az agyunk folyamatosan a partnerünket helyezi előtérbe. Hafeez azt mondja: „Ez fokozott figyelmet, fokozott empátiát és a partnerünk megértésére és támogatására irányuló vágyat eredményezhet.”
- Az agy a hipotalamuszból vazopresszint szabadít fel. Mint korábban említettük, a vazopresszint az oxitocin mellett a hipotalamusz termeli. Tierney szerint „a vazopresszin többféle folyamatra is hatással van, a vízvisszatartás kezelésétől kezdve a vérnyomás szabályozásán át a szociális viselkedés irányításáig”.
- A kockázat és a jutalom megváltozott érzékelése. A szerelem furcsa dolgokra készteti az embereket – ez tény. „A szerelem befolyásolhatja, hogy az agyunk hogyan értékeli a kockázatokat és a jutalmakat” – mondja Hafeez. „Lehet, hogy hajlandóbbak leszünk kockázatot vállalni vagy áldozatokat hozni a kapcsolatunk érdekében, mivel a szerelem érzékelt jutalmai felülmúlják a lehetséges hátrányokat.”
Mi történik az agyaddal, ha szerelmes vagy?
Miben különbözik hosszú távú szerelem az új szerelemtől/vágyakozástól?
„A hosszú távú kötődés kialakulásához oxitocin és agyi opioidok, valamint prolaktin és más jó közérzetet keltő molekulák, például a dopamin is hozzájárulnak” – mondja Tierney. „Ezek a molekulák stimulálódnak, amikor szerelmesek vagyunk, az idő múlásával pedig a gondoskodó érzések és a kötődéshez kapcsolódó neurális hálózatok kialakulásának fő mozgatórugói lesznek.”
Ezzel szemben a vágyakozás inkább a nemzésről szól – bár ebben a folyamatban is részt vesznek olyan kémiai anyagok, mint az oxitocin.
Hafeez elmondja, hogy egy fellángolás esetén vagy az új szerelem korai szakaszában az agyban a jutalmazáshoz és az élvezethez kapcsolódó neurotranszmitterek, például a dopamin és a noradrenalin szintje ugrik meg, ami az eufória intenzív érzéséhez, illetve a kapcsolat folytatására irányuló fokozott motivációhoz vezet. Ebben a fázisban, mondja, a jutalom feldolgozásában szerepet játszó agyi régiók, mint a nucleus accumbens, rendkívül aktívvá válnak, és hozzájárulnak a fellángolással járó intenzív örömhöz és vágyhoz.
„Ahogy azonban a kapcsolat a hosszú távú szerelem felé halad, a kötődéssel kapcsolatos agyi régiók, például a hipotalamusz és a prefrontális kéreg egyes részei aktiválódnak” – magyarázza. „Ezek a régiók támogatják a biztonság, a bizalom és az érzelmi intimitás érzését, elősegítve a partnerek közötti mélyebb kapcsolat kialakulását.”
Fotó: Getty Images
