- 2011-ben indult útjára a fekete kutyák világnapja, azóta is október 1-én figyelünk jobban a fekete kutyákra.
- Miért olyan nagy probléma a fekete kutya szindróma?
- Hogyan tehetünk többet a fekete kutyákért?
A fekete kutyák világnapját 2011-ben hívta életre Colleen Paige, aki a fekete kutya szindrómára akarta felhívni vele a figyelmet. Ez a kifejezés azt a jelenséget takarja, hogy a fekete kutyákat sokkal kevésbé szívesen fogadják örökbe a menhelyeken, mint a világos bundájú társaikat.
A fekete kutya szindróma nem valamilyen egészségügyi problémával függ össze, hanem maga a szín a probléma a kulturális-társadalmi előítéletek miatt. Mi áll a fekete kutya szindróma hátterében és miért okoz valódi bajt?
Mi a fekete kutya szindróma?
A fekete kutyák sokkal kisebb eséllyel indulnak az örökbefogadásnál
Ahogy más állatok – például a macskák – esetében, úgy a kutyáknál is sokan a balszerencsével hozzák összefüggésbe a fekete kutyákat is. A fekete szín és a boszorkányság kapcsolata régi kulturális, történelmi gyökerekhez nyúlik vissza, amin nehéz túllépni. De még a 21. században is ott tartunk, hogy a menhelyeken sokkal kisebb eséllyel fogadnak örökbe egy fekete kutyát, mint egy világosabb bundájút.
Persze vannak olyan kutyafajták, melyek kifejezetten fekete szőrűek – gondoljunk csak a labradorra, doberman pincserre, rottweilerre vagy egyes pitbullokra –, és vannak olyan emberek, akik kifejezetten rajonganak a fekete kutyákért.
De miért van akkor mégis sokkal több fekete kutya a menhelyeken? Miért találnak sokkal nehezebben otthonra, mint egy fehér kutya?
A fekete kutya szindróma mitológiai gyökerei
Emlékszünk még a görög-római mitológiára, ahol fekete kutya volt az alvilág őrzője (a görögöknél egyenesen három fejjel)? És egyáltalán, rossz jel volt fekete kutyát látni. De más európai mondakörökben is a gonosz démonokkal, ördöggel azonosították a fekete kutyákat. Például a kelta mitológiában a sátánkutyák voltak feketék és a halált vetítették előre.
Ma már tudjuk, hogy ezek mind csak babonák, mégis erősen hatnak a tudatunk mélyén, amikor például kutyát választunk magunk mellé.
Tényleg létezik a fekete kutya szindróma?
A fekete kutyák tényleg hosszabb ideig maradnak a menhelyeken? Nehezebb örökbefogadót találni egy fekete kutyának? A tudomány válasza azért nem ennyire sarkos.
A Louisville Egyetem szociológusai végeztek kutatást, és azt találták, hogy a kutya szőrének színe csak egy a sok tényező közül, ami számít az örökbefogadásnál. Nem találtak egyenes összefüggést a fekete szín és a menhelyen eltöltött idő között a kutyáknál. Ugyanakkor azt megfigyelték, hogy a teljesen fekete szőrű kutyák valóban némileg hosszabb ideig voltak a menhelyeken, és nagyobb eséllyel altatták el őket végül.
De fontos tényező volt az is, milyen fajta volt a fekete kutya, milyen méretű és hány éves. Az derült ki, hogy a kis testű fekete, vagy részben fekete kutyák voltak azok, akik végül legkisebb eséllyel találtak gazdát és legnagyobb számban kellett elaltatni őket.
Miért nem választják olyan szívesen a fekete kutyákat?
Vannak a szakemberek szerint olyan tényezők a fekete kutyák esetében, melyek sokkal prózaibb okból függnek össze azzal, mikor találnak örökbefogadóra.
- Nehéz fotózni a fekete kutyákat – A leendő gazdik szeretnének képeket készíteni a kedvencről. A fekete kutyákat sokkal nehezebb fotózni, mivel nem látszik annyira az arckifejezésük és a szemük.
- Nem látszanak annyira a menhelyen – Mivel a menhelyek világítása nem mindig túl fényes, így a fekete kutyák felett sokszor elsiklik a potenciális örökbefogadók figyelme. Nem tűnik nagy dolognak, de az erősebb fény és a szabadban való találkozás nagyban növeli a fekete kutyák esélyét is arra, hogy családra találjanak.
Forrás: Just Food for Dogs, Wag Walking, fotó: Unsplash
