- Valóban csökkenthetik a rák kialakulásának kockázatát bizonyos étrendbeli változtatások.
- Az onkológus milyen ételeket és italokat kerül?
- Melyek a legfontosabb alapanyagok, melyeknek minél gyakrabban ott a helye az egészségünk érdekében a tányérunkon?
Az onkológiai rendelőkben visszatérő kérdés, vajon van-e bármi, amit mi magunk megtehetünk a rák kockázatának csökkentéséért. A válasz nem egyetlen dolog sohasem, de egy dolog biztos: az étrend önmagában nem jelent garanciát, ugyanakkor bizonyos táplálkozási mintázatok igazolhatóan összefüggnek egyes daganattípusok alacsonyabb előfordulásával. Érdemes tehát tudatosan végiggondolnunk, mi kerül nap mint nap a tányérunkra.
Az alábbi, tudományos vizsgálatokkal alátámasztott szempontok különösen fontosak.
Mit együnk többet és miből kevesebbet a rák megelőzésére?
Kattitsunk a galériára!
Mely daganattípusok esetében a legerősebb az étrend szerepe a megelőzésben?
A nemzetközi szervezetek – köztük a World Cancer Research Fund és az American Institute for Cancer Research – rendszeresen elemzik az étrend és a daganatok közötti összefüggéseket. A jelenlegi tudományos konszenzus alapján az alábbi daganattípusoknál figyelhető meg a legerősebb kapcsolat a táplálkozási mintázattal és a testsúlyállapottal:
- Vastagbél- és végbélrák (kolorektális daganatok) A legerősebb bizonyíték itt áll rendelkezésre. A magas vörös- és feldolgozott húsfogyasztás növeli a kockázatot, míg a rostban gazdag étrend és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása csökkentő hatással társul.
- Gyomorrák A feldolgozott húsok és a sóban gazdag ételek magas fogyasztása összefüggést mutat a nagyobb kockázattal, míg a zöldség- és gyümölcsfogyasztás védő hatású lehet.
- Nyelőcsőrák A túlsúly és az elhízás, valamint bizonyos táplálkozási mintázatok – például alacsony zöldségbevitel – növelhetik a rizikót.
- Hasnyálmirigyrák A vörös hús fogyasztása és az elhízás emelkedett kockázattal társul, bár az összefüggések itt kevésbé erősek, mint a kolorektális daganatok esetében. Így talán még nagyobb a fontossága a védőoltásnak, melynek kifejlesztése már folyamatban van.
- Emlőrák (különösen menopauza után) A túlsúly és a magas testzsírszázalék bizonyítottan növeli a kockázatot. Az étrend közvetett módon, a testsúly szabályozásán keresztül játszik szerepet.
- Endometriumrák (méhtestrák) Az egyik legerősebb összefüggés az elhízással figyelhető meg, így az energiadús, alacsony rosttartalmú étrend közvetve növelheti a kockázatot.
- Májrák Az elhízás, az inzulinrezisztencia és a nem alkoholos zsírmáj-betegség – amelyek szorosan összefüggnek a táplálkozással – emelik a kockázatot.
Fontos tudnunk, hogy a daganatok jelentős részénél az étrend nem önálló, kizárólagos tényező, hanem az életmód más elemeivel – fizikai aktivitás, testsúly, alkoholfogyasztás, dohányzás – együtt fejti ki hatását. A legerősebb tudományos bizonyíték jelenleg a vastagbél- és végbélrák esetében áll rendelkezésre, ahol az étrendi mintázat egyértelműen befolyásolhatja a kockázat alakulását.
Az összkép tehát nem leegyszerűsíthető egyetlen „tiltólistára” vagy „szuperélelmiszerre”. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a hosszú távon következetes, növényi alapú, rostban gazdag, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend az egyik legstabilabb, tudományosan is alátámasztott eszközünk a megelőzés területén.
Mit tehetünk a hétköznapokban?
A rák kialakulása összetett, genetikai és környezeti tényezők által befolyásolt folyamat. Nem minden eset előzhető meg, és nem minden betegség „magyarázható” életmóddal. Ugyanakkor az étrendünk azon kevés tényezők közé tartozik, amelyre közvetlen ráhatásunk van.
A növényi alapú, rostban gazdag táplálkozás, a teljes kiőrlésű gabonák előnyben részesítése, a vörös és feldolgozott húsok mérséklése, valamint a cukros italok visszaszorítása olyan lépések, amelyek nem ígérnek csodát, de a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján érdemben hozzájárulhatnak a kockázat csökkentéséhez.
Forrás: Washington Post, fotó: Unsplash/Andrej Lisakov
