- Hogyan segíthet a szaunázás a meleghez való alkalmazkodásban?
- Miért nem ugyanaz a hőedzés, mint a hőség elleni védekezés?
- Kiknek nem ajánlott nyáron sem a szauna?
Amikor odakint 35 fok van, a legtöbben inkább a légkondicionálót keresik, nem a szaunát. Mégis egyre több kutatás vizsgálja, hogy a rendszeres hőterhelés – például a szaunázás vagy a meleg vizes fürdő – valóban felkészítheti-e a szervezetet a hőhullámokra. A válasz meglepő: úgy tűnik, igen, de csak bizonyos feltételek mellett.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szauna nem csodaszer, és rossz időzítés esetén akár veszélyes is lehet.
A szauna nem lehűt, hanem megtanít alkalmazkodni
Első hallásra teljesen logikátlannak tűnik az ötlet. Miért mennénk be egy 80–100 Celsius-fokos szaunába, amikor odakint is elviselhetetlen a hőség?
A kutatók szerint azonban nem maga a szaunázás hűti le a szervezetet. Viszont az ismétlődő hőterhelés segíthet abban, hogy a test idővel hatékonyabban reagáljon a magas hőmérsékletre.
Ez a jelenség a sportélettanban régóta ismert: az élsportolók gyakran tudatosan edzik a szervezetüket meleg környezetben, hogy jobban teljesítsenek forró időjárási körülmények között. Miért ne tennénk mi is ezt a hétköznapokban, ha egyszer extrém hőséggel kell megküzdenünk most már minden nyáron?
Ezek a változások történhetnek a szervezetben
Jari Laukkanen finn kardiológus, aki évek óta kutatja a szaunázás egészségügyi hatásait, szerint a rendszeres hőterhelés több kedvező élettani alkalmazkodást is kiválthat.
Ezek közé tartozhat:
- gyorsabban elkezdődő és hatékonyabb izzadás;
- bőr jobb vérellátása;
- vérplazma mennyiségének növekedése;
- szív- és érrendszer kisebb terhelése melegben.
Ennek eredményeként a szervezet hatékonyabban szabályozhatja a testhőmérsékletét, amikor ismét nagy meleg éri.
Nemcsak a test, az agy is alkalmazkodhat
Jessica Mee, a Worcesteri Egyetem kutatója szerint a rendszeres hőedzés nemcsak fiziológiai, hanem viselkedésbeli változásokat is eredményezhet.
Aki már hozzászoktatta magát a meleghez a szaunával például,
- tudatosabban osztja be az energiáját,
- következetesebben hidratál,
- hamarabb felismeri a hőkimerülés figyelmeztető jeleit.
Vagyis nemcsak a testük reagál jobban, hanem ők maguk is hamarabb észreveszik, ha pihenniük kell.
Van egy fontos félreértés
A szakértők egy dologban nagyon határozottak. A hőedzés nem ugyanaz, mint a hőség elleni védekezés.
Ez azt jelenti, hogy a rendszeres szaunázás segíthet felkészíteni a szervezetet a nyári melegre, de nem bizonyított, hogy egy hőhullám kellős közepén szaunába menni megvédene a hőség okozta rosszulléttől.
A szakértő ezt egyszerűen így fogalmazta meg: a hőhöz való alkalmazkodás felkészülési stratégia a hűvösebb hónapokban. Nem pedig túlélési stratégia az év legforróbb napjára.
Mikor lehet veszélyes?
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a vizsgálatok többsége ellenőrzött laboratóriumi körülmények között zajlott. A résztvevőket folyamatosan figyelték, szabályozták a hőmérsékletet és az ott töltött időt, ezért ezek az eredmények nem ültethetők át automatikusan az otthoni vagy wellness-szaunázásra.
Ne a kánikula csúcsán próbáljuk ki először a szaunázást
Egy hőhullám idején ráadásul a szervezet gyakran már eleve túlterhelt:
- több egymást követő rossz alvás miatt;
- enyhe kiszáradás következtében;
- a folyamatos meleg okozta szív- és érrendszeri megterhelés miatt.
Ha ezt még egy szaunázással is tetézzük, nőhet a rosszullét vagy az ájulás kockázata.
Nem mindenkinek ajánlott a szaunázás egyébként sem
A szakértők szerint bizonyos állapotokban a szaunázást érdemes elhalasztani vagy csak orvosi javaslatra alkalmazni. Különösen igaz ez:
- lázas vagy akut betegségek esetén;
- friss szívinfarktus után;
- szívritmuszavarral;
- nem megfelelően kezelt alacsony vérnyomás esetén.
Idősebbeknek, várandósoknak vagy krónikus betegséggel élőknek is érdemes előzetesen egyeztetni kezelőorvosukkal.
Mennyi idő kell az alkalmazkodáshoz?
A jelenlegi kutatások alapján a meleghez nem lehet egyetlen szaunázással hozzászoktatni a testünket. A szakemberek szerint jellemzően legalább négy-hat egymást követő napon, napi 40–60 percnyi hőterhelésre van szükség ahhoz, hogy mérhető alkalmazkodás kezdődjön.
A megszerzett előnyök körülbelül egy hétig maradhatnak fenn, hosszabb hőedzés esetén pedig tovább is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek érdemes ilyen programba kezdenie, különösen nem önállóan vagy extrém meleg időben.
Akkor nyáron lehet szaunázni?
A válasz röviden: igen, de nem mindegy, mikor és milyen körülmények között. Ha valaki egészséges, rendszeresen szaunázik, megfelelően hidratált, és nincs éppen hőségriasztás, a nyári szaunázás önmagában nem számít szokatlan vagy káros szokásnak.
Ha azonban hőhullám van, rosszul aludtunk, kimerültek vagyunk, kiszáradtunk vagy rosszul érezzük magunkat, nem a szauna lesz a megoldás.
Ilyenkor továbbra is a közegészségügyi ajánlások a legfontosabbak:
- elegendő folyadék fogyasztása (amibe érdemes egy csipet sót is szórnunk);
- a déli órákban a megerőltető fizikai aktivitás kerülése;
- hűvös helyiség keresése;
- az idősek, kisgyermekek és más veszélyeztetett emberek fokozott védelme.
A kutatások tehát egy érdekes lehetőségre mutatnak rá: a rendszeres hőterhelés valóban edzheti a szervezetet. De ettől még a szauna nem helyettesíti a józan óvatosságot a nyári kánikulában.
Forrás: The Guardian, fotó: Unsplash/Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
