Kipróbáltuk: az intimkelyhet

2019. április 18.
Immár közel fél éve intimkelyhet használok. Amikor először néztem szembe a SelenaCupommal – ami igaz, hogy S-es, de azért jóval méretesebb a tamponnál, megkérdeztem néhányszor magamtól, hogy biztosan normális vagyok-e. A kezdeti drukk aztán az első próbamenet után elszállt, és most már csak azt sajnálom, hogy nem hallottam előbb erről a hulladékmentes eszközről. 

PCOS-ben érintettként minden hónapban szenvedés a menstruáció. Számos oldalon olvastam, hogy a szilikonkelyhek még a menstruációs görcsökön is képesek segíteni, szóval összeszorítottam a fogamat, megvettem az első kelyhemet és esküszöm, még egy egészen minimálisan vártam is a a következő menstruációmat, hogy kipróbálhassam.

Emellett a másik legfontosabb faktor számomra a környezettudatosság volt. Az élet szinte minden területén a hulladékcsökkentésre törekszem és egyre jobban zavart, hogy a mosdóban lévő kuka borzalmasan hamar megtelik az intimcsomagokkal, ráadásul ezeket ugye a kommunálisba kell dobni… Egy csomag betéthez körülbelül négy műanyagzacskóval egyenlő műanyag szükséges, ráadásul a bennük található fehérített pamut ráerősíthet a menstruációs tünetekre is. Jóformán bármit kipróbáltam volna az elviselhetetlen menstruációs görcsök és a fürdőszobai hulladék csökkentésére.

A Facebookon még egy zárt csoport is segíti a kelyhező nőket, de én csupán néhány Youtube-videót izzítottam az első felhelyezés előtt. Már az első felhelyezés is nagyon flottul ment. (Azóta már tudom, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert vannak olyanok, akiknek a többedik kehely vált csak be, sőt, egy kis százaléka a nőknek nem is tud kelyhet kényelmesen használni az anatómiai felépítésük miatt.)

Az összehajtogatott kehely pont a helyén nyílt ki, és a következő 5 órában szinte eszembe sem jutott, hogy éppen menstruálok. A biztonság kedvéért azért egy teljesen otthon töltött napot választottam a próbához, úgy éreztem, még nem vagyok felkészülve egy nyilvános mosdós kehelycserére. Az egyetlen kellemetlen meglepetés másnap reggel ért, ugyanis annak ellenére, hogy a fél internet arra esküdött, hogy egy életre elfelejthetem a foltos lepedőket,  reggelre tipikus vérfürdő fogadott az ágyon… Mint kiderült, éjszaka túl magasra csúszott a kelyhem, és elkezdett szivárogni mellette a vér.  (Ez egyébként azóta nem ismétlődött meg, lehet, hogy a tapasztalatlanságom volt a ludas.)

Aztán elérkezett a nagy mumus, a nyilvános mosdós csere. Nagyon emlékszem, hogy amikor már úgy éreztem, itt az idő, direkt úgy választottam kávézót, hogy a magánórám után egy higiénikusnak tűnő, csendes mosdóban tudjam megejteni az akciót. A torkomban dobogott a szívem, hogy ezen most komolyan túl kell esni, de teljesen alaptalan volt minden félelmem. Tényleg egy pillanat alatt ki lehet szedni a kelyhet mindenféle csöpögéstől meg gusztustalanságtól mentesen. Pár másodperc kiöblíteni, felrakni a tisztát és menni a dolgomra tovább.

Így vált hű társammá a kehely, ami tényleg környezettudatos, tényleg egészséges eszköz és tényleg sok türelmet és nyitottságot követel azoktól, akik belevágnak a menstruációs rutint fenekestől felfordító alternatívába.

A tanulságok:

1. Csak és kizárólag ellenőrzött forrásból, orvosi szilikonból készült kelyhet érdemes vásárolni – például a gyógyszertárakban kaphatók biztosan ilyenek!

2. Bármilyen hihetetlen, elég megmikrózni egy cumitárolóban a kelyhet használat előtt. A gőzfertőtlenítés orvosi szilikonból készült termék esetén a kelyhezők legjobb barátja.

3. Kell egy pótkehely, melyet gőzfertőtlenített állapotban a táskánkban hordunk, így ha nyilvános mosdóban kell cserélnünk, akkor sem érhet minket semmiféle kellemetlenség. Egyesek szerint elegendő vízzel alaposan kiöblíteni a kelyhet és csak a menstruáció végén fertőtleníteni újra, de a legújabb kutatások szerint a TSS nagyon alacsony, de létező kockázata miatt inkább gyakrabban fertőtlenítsünk!

4. Sokkal alacsonyabban helyezkedik el a kehely a hüvelyben mint a tampon. Először nem értettem, hogy biztosan jól raktam-e fel és biztosan nem fogom-e érezni, ha olyan alacsonyan van. – De tényleg nem érezhető és csak akkor képez vákuumot, ha sokkal lentebbre helyezzük a tamponnál a kelyhet. Ezt egyébként lehetetlen elvéteni, mert ha túl magasan van a kehely, szivárogni kezd – szóval az első néhány próbálkozásnál biztosan kiderül, ha túl mélyre raknánk.

5. A kehelyben összegyűlt vérnek nincs szaga, mert nem kezd el bomlani úgy, mint a tamponban vagy a betétben. A kehelynek viszont egy minimális szaga van, így én a menstruáció végén nagyon alaposan át szoktam mosni szappannal is, mielőtt fertőtlenítem.

6. A kehelyviseléskor jöttem rá, hogy eddig mennyire nem volt kapcsolatom a saját véremmel. Persze nem ezoterikus magasságokra kell itt gondolni, csupán arra, hogy a vér színe, állaga, mennyisége nagyon sok mindent elárulhat nekünk az egészségi állapotunkról.

7. Tényleg enyhültek (egy kicsit) a menstruációs görcseim. Ennek a tudományos alapja az, hogy a kehely által keletkezett vákuum megkönnyítheti a vér távozását, és ezzel a görcsöket is csökkentheti.

8. Az utolsó napokon nekem nem kényelmes a kehely. Az első 2-3 hónapban „azért is” alapon próbáltam mind az 5 napot végigkelyhezni, de egyszerűen az utolsó 1-2 napon annyira kevés vér akar távozni, hogy nem komfortos a kehely. Azóta nem erőltetem ezt, inkább betétet használok azokon a napokon.