A 19. század elején az embereknek halálközeli állapotban kellett lenniük, hogy méltóztassanak inni egy pohár vizet. Ráadásul a legtöbben sohasem ittak meg két deciliternél több vizet egy ültő helyükben ebben az időben. Manapság viszont több víz fogy, mint valaha. Ami nem csoda, hiszen mindenhonnan bombáznak minket a vízivás fontosságával. Ha egészségesek akarunk lenni, szép bőrre, energikusságra vágyunk, igyunk több liter vizet minden nap. Ettől nem csak ragyogó lesz az arcunk, de fogyunk is, és megelőzhetjük a rákot.
Nincs szabály
A nem hivatalos szabály szerint naponta nyolcszor 240 milliliter vizet kell inni, így jön ki a két liter, mindezt természetesen a többi elfogyasztott folyadékfélén felül. Jó, ha tudjuk, hogy ennek az aranyszabálynak nincs semilyen tudományos alapja. Mégis honnan származik? Nagyon úgy fest, hogy két különböző, több mint ötven éves irányelv félreértelmezéséből ered.
1945-ben az Amerikai Táplálkozástudományi Kutatóintézet tanácsolta a felnőtteknek, hogy fogyasszanak minden megevett kalóriához egy milliliter vizet, így nőknél a 2000 kalóriához kijött a két liter, míg a férfiaknak javasolt napi 2500 kalória tápanyaghoz két és fél liter folyadék. Ám ők nem kizárólag a vízfogyasztást számították ebbe bele, hanem a megevett gyümölcsök és zöldségek víztartalmát is például.
A másik hivatkozott tanulmány 1974-ben készült, és a Tápanyagok a jó egészségért (Nutrition for Good Health) címet kapta. Ebben egy felnőtt embernek napi hat-nyolc pohár vizet javasolnak. De a szerzők itt is felhívják a figyelmet rá, hogy ebbe beletartoznak a gyümölcsök, zöldségek, sőt a koffeines italok, üdítők és még a sör is.
Bízz a szomjadban
A vízivás természetesen fontos. Testsúlyunk kétharmadát a víz adja, ez szállítja a tápanyagokat, szabályozza a testhőmérsékletet, nedvesíti a nyálkahártyát és az ízületek, hormonháztartás működésénél is elengedhetetlen. Az izzadással, vizelettel és légzéssel folyamatosan vizet veszítünk, ezt pótolni kell, hogy az egyensúly megmaradjon. A dehidratáltság, azaz vízhiány első tünetei akkor jelentkeznek, ha a testünk 1-2 százalék folyadékot veszít, ha ez fokozódik és nem pótoljuk, a vízhiány akár végzetes is lehet.
A napi 8-szor egy pohár víz szabály gyakori hangoztatása miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha szomjúságot érzünk, már közel vagyunk a veszélyes dehidratáltsághoz. Ám a szakemberek szerint nem kell több vizet innunk, mint amennyit kívánunk, és elég akkor inni, ha megszomjazunk. “A szomjúságérzet kialakulása az evolúció egyik legtökéletesebb fejlesztése. A testünknek rengeteg módszere van arra, hogy fenntartsa a megfelelő folyadékegyensúlyt” – magyarázza Irwin Rosenburg, a massachusetts-i Tuft Egyetem Idegkutató Laboratóriumának vezető kutatója. Az egészséges test észleli, hogy kezd dehidratálódni, így szomjúságérzet jelentkezik, ami arra ösztönöz, hogy igyunk. Ezzel párhuzamosan olyan hormonokat termel, melyek a veséket arra ösztönzik, hogy több vizet tartsanak vissza, így sűrűbbé válik a vizelet. “Évezredekig működött a test szomjúságérzetet jelző rendszere. Miért ne hinnénk neki ma is?” – teszi fel a kérdést a kutató.
A szomjúság oltására ugyan a víz a legegészségesebb választás, hiszen nincs benne kalória, ám más folyadékok is ugyanúgy hidratálnak. A tea és kávé is pótol folyadékot, bár a koffein enyhe vízhajtó hatású, sőt, az alkoholos italok is beleszámíthatnak a napi vízfogyasztásba.
Mennyit igyunk?
Mivel mindenhol azt sulykolják, hogy folyamatosan hidratáltnak kell maradnunk, állandó tartozékunk lett a kulacs, vizesüveg, és iszunk, ha szomjasak vagyunk, ha nem. “A maximum, amennyit egy ember a legmelegebb sivatag közepén kiizzad, két liter egy óra alatt, de ez tényleg nagyon szélsőséges eset” – mondja Hugh Montgomery, a londoni Sport és Egészség Intézet vezető kutatója. “Miért kellene attól tartani, hogy egy húsz perces úton, míg tömegközlekedéssel beérünk a munkahelyünkre, annyit izzadunk, hogy kiszáradunk?” – tesz fel a kérdést a kutató.
Ha valaki jobban bízik a tudományos irányelvekben, mint a saját szomjában, az Egyesült Királyság egészségügyi szervezetének ajánlása napi 6-8 pohár folyadék egy nap. Ez nem csak víz lehet, a sovány tej, cukormentes italok, tea és kávé is beleszámolható.
Elveszik a szomjúság
Fontos tudni, hogy hatvan éves kor körül elveszítjük a szomjúságjelző rendszerünk érzékenységét, ezért gyakoribb a kiszáradás idősebb embereknél. Nekik valóban tudatosan kell tehát figyelniük a folyadékbevitelre, és akkor is inni, ha nem szomjasak.
A legtöbb szakértő azonban egyetért abban, hogy a folyadékszükséglet függ az életkortól, testalkattól, nemtől, környezeti hatásoktól és a fizikai aktivitás mértékétől. Ám míg az idősek nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha a testüknek szüksége lenne már rég a folyadékra, a fiatalabbak garantáltan megszomjaznak egy kiadós testmozgás és izzadás után. Nem kell tehát kényszeresen figyelnünk arra, hogy mikor és mennyit iszunk, a testünk jelzi, ha vízre van szüksége, ahogy azt is, ha éhes vagy fáradt. Az egyetlen egészségügyi előnye annak, ha több vizet iszunk a szükségesnél, hogy a gyakoribb mosdóba szaladgálással több kalóriát égetünk el.
Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash
