Mindegy, hogy azért álltunk-e a jógamatracra, mert a fájó hátunkat szeretnénk rendbe hozni, vagy éppen a futóedzéseket szeretnénk hatékonyabbá tenni egy másfajta mozgásformával, nem árt tudatában lenni, hogy lesznek olyan pillanatok, mikor nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy az évek óta jógázóknak. Ám ha előre felkészülünk a leggyakoribb hibákra, könnyebben elkerülhetjük őket.
1. Elfelejtünk lélegezni.
A jóga lényege, hogy a légzés vezeti a mozdulatokat. Ám miközben próbáljuk a bonyolultabb pózokat leutánozni, végrehajtani, könnyen előfordulhat, hogy megfeledkezünk az egyenletes légzésről, és már csak a vörösödő fej juttatja eszünkbe, hogy benntartjuk a levegőt. Álljunk meg, és koncentráljunk inkább a légzés folyamatosságára a mozdulatok pontos végrehajtása helyett.
2. Bármi áron végrehajtjuk az ászanát.
Ha kényelmetlenséget, fájdalmat érzünk, álljunk meg! Nem kell egyből haladó szinten végrehajtani a különböző ászanákat. Egy jó tanár ráadásul remek helyettesítő gyakorlatokat és módosításokat javasol, ha szólunk, hogy egy korábbi vagy jelenlegi sérülés miatt nem komfortos egy-egy testhelyzet. Ezért sem célszerű kezdőként haladó órára látogatni.
3. Összehasonlítjuk magunkat másokkal.
Sose hasonlítsuk magunkat a többi jógázóhoz. Mindenkinek más a személyisége, fizikai állapota, edzettsége. Ha a légzésünkre koncentrálunk, segít, hogy inkább saját magunkra fókuszáljunk a gyakorlás során a többiek helyett.
4. Csak a haladó órákat látogatjuk.
Ha úgy érezzük, fizikai állóképességünk miatt csak a haladó óra elég kihívás számunkra, a jóga igazi gyümölcseit felejtjük el learatni. Szükség van a csendesebb, elmélyültebb gyakorlásra is, látogassunk meditatívabb, az alapokra nagy hangsúlyt fektető órákat is, melyek segítenek lecsendesedni, megnyugodni.
5. Kardioedzésnek használjuk a jógagyakorlást.
A jóga nem alkalmas kardioedzésnek. A szívverés a legerősebb ashtanga gyakorlás során sem emelkedik 100 fölé, míg egy erős kardioedzésnél a 160-as tartomány sem ritka. Mit érünk el ehelyett? Jó eséllyel tönkretesszük a csuklónkat. Ugyanezért nem szabad túlzásba vinni egy-egy póz gyakorlását sem. Ha a lefelé néző kutyát vagy deszkát erőltetjük, hogy minél gyorsabb fejlődést érjünk el, a kézfájdalmakon és sérüléseken kívül nem lesz más eredmény. Hagyjunk időt magunknak a fejlődéshez, a jógagyakorlás türelmet és kitartást igényel, nem lehet siettetni a testünket.
6. Frusztrál, ha kiesünk a pózból.
Ami egyik nap könnyedén sikerül, lehet, hogy egy másik nap egyáltalán nem. Nem egyforma minden nap a lelkiállapotunk, fizikai tényezőink. Hagyjuk a termen kívül az egónkat, gyakoroljunk úgy, mintha minden nap az első lenne, és sose veszítsük el a humorérzékünket.
Forrás: Women’s Health Magazine
Fotó: Unsplash
