Sokan lépésszámlálóval figyelik, hányadik lépésnél tartanak aznap, és örömmel nyugtázzák este, ha megtették a tízezer lépést, hát még ha túl is szárnyalták. Ám azt jó, ha tudjuk, hogy tudományosan még nem sikerült bizonyítani, hogy nyolc-, tíz- vagy éppen tizenkétezer lépés kellene-e az egészség hosszú távú megőrzéséhez.
Honnan ered a mágikus szám?
A tízezer lépés eredete az 1964-es tokiói olimpiáig nyúlik vissza. Akkor egy lépésszámláló marketingkampányában használták ezt a számot, rendkívül sikeresen. Rengeteg pedométert adtak el, a tízezer lépés pedig megmaradt az emberek agyában. Azóta több kutatás is összehasonlította már, hogy az ötezer vagy tízezer lépés megtétele az egészségesebb-e, nem meglepő eredménnyel. A magasabb szám jobb az egészségünknek. Ám a köztes számokat nem vizsgálták eddig, és a hosszú távú hatásokat sem.
Tényleg kell tízezer?
A Harvard Orvosi Egyetemének professzora, I-Min Lee és csapata több mint tizenhatezer, hetvenes éveiben járó nőt követett figyelemmel négy éven át. A megtett lépéseik számát összehasonlították az elhalálozások számával és arányával. 504-en hunytak el a vizsgálat időtartama alatt. Vajon hány lépést tettek, akik tovább éltek? Megvolt a bűvös napi tízezer lépésük?
A vizsgálat szerint igenis számított, ki hány lépést tett egy nap. Akik négyezernél többet léptek, sokkal nagyobb valószínűséggel maradtak egészségesek, mint akik 2700-nál megálltak. Logikus, ha úgy gondolkozunk ezek után, hogy minél többet lép valaki, annál jobb, ám az egészségügyi előnyök csak egy bizonyos szintig jelentkeztek. Napi 7500 lépés fölött már nem mutatkozott különbség az életkilátásokban.
Pszichológiai hátrányok
Fizikai szempontból megvan tehát, mennyi az optimális lépésszám, ám a lélektani előnyökkel és hátrányokkal is számolni kell. A tízezer lépés elég magas célnek tűnik. Rendszeresen, nap mint nap elbukni pedig elég kiábrándító érzés. Brit tinédzsereket vizsgáltak, akiknek az adott cél újdonsága elég motiváló volt, hogy próbálják teljesíteni a napi tízezer lépést, ám hamar nyilvánvalóvá vált számukra, hogy ez nem is olyan egyszerű, így reklamálni kezdtek, hogy nem igazságos a magas célkitűzés. A kutatásban csökkentették a célszámot kilencezer lépésre, ez pszichológiailag megnyugtatóbb és kevésbé nyomasztó volt a résztvevőknek. Ám a lépések számlálása általánosságban teszi tönkre a gyaloglás élvezeti értékét. Jordan Etkin, az amerikai Duke Egyetem pszichológusa, úgy találta, hogy akik használtak lépésszámlálót többet gyalogoltak ugyan, ám sokkal kevésbé élvezték, munkának érezték. A nap végén a boldogságszintjük alacsonyabb volt, mint azoknak, akik nyomás és tét nélkül gyalogoltak. A pszichológus szerint gyalogoljunk lépésszámlálóval, ha motiválónak találjuk, ám semmi különösebb előnnyel nem jár, ha teljesítjük a napi tízezer lépést, ha egyébként is teszünk az egészségünkért.
Fotó: Unsplash
