Még a legnagyobb rajongói is óva intenek minket attól, hogy az időszakos böjtölés, vagyis intermittent fasting extrémebb formáit tartsuk a koronavírus-járvány idején. „Ez az étrend ugyanis, bár nem szándékosan, de gyengítheti az immunrendszert, és sokkal erőteljesebb tünetekkel jelentkezhet a betegség” – figyelmeztetett dr. Alissa Rumsey belgyógyász. Ha mindenképp tartani szeretnénk a diétát, válasszunk olyan formát, amely kevésbé szigorú, és legalább 10 órás ablakot hagy minden nap az evésre.
A böjtölés stressz a testnek
„Egy ilyen rendkívüli időszakban, amikor amúgyis feszültek vagyunk, az utolsó dolog, amit akarhatunk, hogy még több stresszt helyezzünk a testünkre” – magyarázta az orvos. Az időszakos böjtölés mellékhatásaként ugyanis koncentrációs nehézségek, alvászavarok, a reakcióidő romlása és a vércukorszint ugrálása jelentkezhet. A hosszú böjtöléssel töltött idő alacsony vércukorszinthez vezet, amely után hirtelen ugrás következhet, ha eszünk valamit. Ráadásul, ha egy-két napon túl folytatjuk a böjtölést, megemelkedhet a szervezet kortizolszintje, amelyet stresszhormonként is ismerünk. Ez az immunrendszer gyengülését okozhatja.
Olvastad már?
Lelkileg is megterhelő
A böjtölés nemcsak testileg, de lelkileg is nagy kihívás elé állíthatja az embert, különösen ha valaki étkezési rendellenességgel küzd, vagy nincsenek megfelelő megküzdési technikái. A böjtölés akkor is hatalmas, nagy lelkierőt igénylő kihívás, ha nincs más olyan körülmény az életünkben, ami miatt szoronganánk.
A jelenlegi járványveszély miatt viszont amúgy is többet szorongunk, mint általában, és ezt gyakran az ételekre és étkezésre vetítjük ki.
Különösen kockázatos a szigorú étrend azok számára, akik már küzdöttek életükben étkezési rendellenességgel. „Ha csak a napnak egy bizonyos szakaszában ehetünk, az elszakít minket a testünktől. Ez ahhoz vezethet, hogy egészségtelen kapcsolatunk alakul ki az étellel, hiszen a böjtölés óráiban nem tudunk másra gondolni, mint a következő étkezésre. Ez létrehozhat az agyunkban egy mindent vagy semmit állapotot, ami túlevéshez, majd az e miatti bűntudathoz vezet rövid úton” – mondta dr. Rumsey.
Még az előnyök sem bizonyítottak
Bár ígéretesek az intermittent fasting hosszú távú hatásaira vonatkozó kutatások, amelyek arra utalnak, hogy enyhítheti az öregedés tüneteit és segíthet megelőzni bizonyos krónikus betegségeket, például a diabéteszt és bizonyos ráktípusokat, ám még ezek sem bizonyítottak, hiszen nem telt még el elég idő. A rövid távú hatások között ráadásul nem említették sosem az immunrendszer erősítését, így felelőtlenség lenne azt állítani a szakemberek szerint, hogy az időszakos böjtölés (vagy bármilyen más diéta) hozzájárulhat a koronavírus-fertőzés megelőzéséhez, vagy segíthet legyőzni a betegséget.
Olvass tovább!
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
