„Ha nem beszélgetünk ezekről a témákról, annak olyan üzenete van, hogy amit a gyerekek éreznek, annak nincs létjogosultsága, hamis – mondta dr. Jacqueline Dougé gyermekgyógyász. – Ha elkerüljük a beszélgetést most, a gyermekeinkben ez úgy csapódhat le, hogy később sem lesz értelme a kemény témákat felhozni, és megnyílni a szüleik előtt.”
Ami még fontosabb, hogy a szülőknek segíteniük kell a gyerekeket elnaviláglni az élet kevésbé napfényes valóságában is, ezt pedig legjobb, ha nyíltan teszik. „A gyermekek számára a szülők szűrik meg a világot. A szülők felelőssége, hogy értelmet adjanak a történéseknek a gyerek számára. Enélkül a gyerekek számára nagy és rémisztő helynek tűnhet a világ – magyarázta dr. Nia Heard-Garris, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia kisebbségekkel, egyenlőséggel és elfogadással foglalkozó tagozatának vezetője. – Ahhoz, hogy hosszú távon virágzó és egészséges kapcsolat fejlődjön a gyerekek és szüleik között, nagyon fontos az őszinteség.”
„Mivel a saját gyermekeinket mi ismerjük a legjobban, mi tudjuk csak, mennyi információt bír el egyszerre, és mi a helyes időzítés”
– mondta dr. Heard-Garris. Ám a struccpolitikával, a történések eltussolásával ahelyett, hogy megvédenénk az eseményektől a gyerekeket, csupán irreális, a valóságtól teljesen távol álló tudatot kelthet bennük. „Ha a szőnyeg alá söpörjük a problémát, a gyerekekhez az az üzenet ér el, hogy a rasszizmus nem létezik, a rasszok nem léteznek. Ennek pont az ellenkezője igaz. Ezért nagyon fontos beszélni róla” – figyelmeztetett Anette Nunez pszichológus.
Hogyan beszélgessünk az óvodásokkal?
A kutatások szerint már az egészen kicsi gyerekek is felfigyelnek az emberek közötti eltérő jegyekre, így már azelőtt tudatosulnak bennük a különbségek, mintsem a szülők gondolnák. A legkisebbekkel a könyvek és a játékok segíthetnek abban, hogy felismerjük és ünnepeljük az emberek sokszínűségét. Ilyen például Louise Spilsbury Beszélgessünk róla! – Rasszizmus és intolerancia című gyermekkönyve. Ha ilyen kicsi gyerekekkel beszélgetünk a rasszizmusról és a tüntetésekről, a pszichológus azt javasolja, hogy az igazságosság eszméjét hangsúlyozzuk, mivel ezt megértik a legkisebbek is.
Olvastad már?
„Olyan kifejezésekkel magyarázzuk el nekik, mi történik, amelyeket ők is megtapasztaltak, hasonlítsuk olyan helyzetekhez, amelyeket átéltek. Felidézhetjük, amikor a testvérük valamit megkapott, amit ők nem. Ezen keresztül elmagyarázhatjuk, mi az az egyenlőtlenség, így már lesz mihez kötniük magukban a tüntetések okát.”
Ez nem egy egyszeri beszélgetés lesz a gyerekekkel. A szakember szerint fontos, hogy már kicsi korban beszéljünk róla, ha a gyerekek felhozzák a témát, és minden korban a megfelelő szinten mélyítsük.
Hogyan beszélgessünk kisiskolásokkal?
A nagyobb gyerekekkel már sokkal tényszerűbben beszélgethetnek a szülők. „Fontos, hogy megkérdezzék a szülők, mit gondolnak a gyerekek a rasszizmusról, a tüntetésekről. Így ezután ennek mentén bogozhatják ki a kicsik érzéseit.” Fontos, hogy a szülők meghallgassák a gyerekeket, és a magyarázat továbbra is olyan esetekhez kapcsolódjon, amelyeket megtapasztaltak már korábban a gyerekek.
Hogyan beszélgessünk felső tagozatosokkal?
Ahogy a gyerekek nőnek, úgy válnak a rasszizmussal kapcsolatos beszélgetések is egyre bonyolultabbá, ám fontos, hogy a szülők továbbra is nyíltan és előítéletektől mentesen forduljanak a gyerekek felé. A nagyobb gyerekeket bátorítsák minél jobban arra, hogy tegyék fel azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják őket. Fontos, hogy a szülők együtt nézzék a gyerekekkel a híreket, ne egyedül zúduljon rájuk az információ, és mindig beszéljék át, mit láttak, hallottak.
Hogyan beszélgessünk középiskolásokkal?
A tinikkel sokkal nehezebb beszélgetést kezdeményezni, de ha a véleményükre nyitottan fordulunk feléjük, jó eséllyel megnyílnak szüleiknek, mivel nagy szükségük van a biztonságos megerősítésre – még akkor is, ha úgy gondolják, ők már mindent tudnak a rasszizmusról és az egyenlőtlenségekről, társadalmi igazságtalanságról, tüntetésekről.
Könyvekkel, a rasszizmus történelmi hátterének megértésével segíthetünk navigálni a jelenkor eseményeiben a tizenéves gyermekeinknek, kontextusba helyezhetjük a történéseket.
Ugyanakkor ez az a helyzet, amikor a kritikus gondolkodásról, a média működéséről és az álhírekről is beszélhetünk a gyerekekkel.
„A szülők felvethetik például: tényleg érdekes ez az információ. Hol hallottad? Hol olvastad? És máris egy lépéssel közelebb kerültünk a tények és a hazugságok elkülönítésének megtanulásához” – javasolta a pszichológus.
A szülők azok, akik megtaníthatják gyermekeiknek a szabad gondolkodás képességét, ezáltal tehetik jobb hellyé a világot. És minden szülő ezt szeretné alapvetően, hogy a gyermekei egy jobb, egyenlőbb, rasszizmustól mentes világban élhessenek.
Könyvek, amik segíthetnek
Szerencsére számos olyan könyvet találhatunk a könyvesboltok polcain, amelyek segítenek a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt beszélni a rasszizmusról, feldolgozni az ezzel kapcsolatos kérdéseket.
- Tahar Ben Jelloun: A rasszizmus, ahogy a lányomnak elmagyaráztam
- Louise Spilsbury: Beszélgessünk róla! – Rasszizmus és intolerancia
- Marie Murray – Hanane Kai: Beszélgessünk róla! – Kulturális sokszínűség
- Ceri Roberts: Beszélgessünk róla! – Menekültek és migránsok
Olvass tovább!
Forrás: Today, CNN, The New York Times
Fotó: Unsplash, Getty Images
