Soha ilyen keményen nem dolgoztattuk még meg a szemeinket, mint idén, a koronavírus-járvány kitörése óta. A kommunkációnk jelentős része nonverbálisan történik, amit jelentősen megnehezít, hogy csupán az arcunk felső harmada látszik a maszk felett. Mindent a szemünkkel kell kifejezünk: érzelmeket, hangsúlyt és az egyéniséget, elég csak a kifejezetten maszkhoz szabott sminkelési tippekre gondolnunk.
Amellett, hogy a szemünk beszél helyettünk, sokkal nagyobb megterhelésnek van kitéve a megnövekedett képernyő előtt töltött idő miatt. Az Optometristák Szakkollégiuma által az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint az emberek közel negyede (22 százalék) érzi úgy, hogy romlott a látása a járvány kitörése és a kijárási korlátozások bevezetése óta. Ennek egyértelműen abban látják az okát, hogy amint a maszk lekerül, az emberek nagyrésze a monitorra szegezi a tekintetét.
A koronavírus-járvány kitörése óta szinte minden átkerült a készülékek képernyőjére: a megbeszélések, az edzés, a társasági élet, a tanulás, és minden olyan tevékenység, amelyben korábban személyesen voltunk jelen.
Minden csak tévhit?
„Tudjuk, hogy a képernyő biztonságos, nem okoz semmilyen orvosi problémát a szemben” – mondta dr. Daniel Hardiman-McCartney, az Optometristák Szakkolégiumának klinikai szaktanácsadója. A legtöbb szembetegség és probléma a gyermekkorban kezdődik. Amikor elérünk a késő harmincas, kora negyvenes éveinkbe, lassan és fokozatosan elveszítjük azt a képességünket, hogy a közeli tárgyakra fókuszáljunk. Ezt hívják időskori távollátásnak, ami az öregedés természetes része.
Emellett növekszik a különböző szembetegségek megjelenésének kockázata is a kor előrehaladtával. Ám a szakember szerint 21 éves korra nagyjából eldől, hogy mi lesz a szemünk sorsa az életünk további részében, és Hardiman-McCartney szerint ćehhez nem sokat tud hozzáadni vagy elvenni belőle az, hogy mennyit nézzük a monitort, olvasunk-e sötétben, vagy közelről nézzük-e a tévét.”
A szemünk helyett a cirkadiánritmusunkra van inkább hatással a képernyő fénye, így az alvásunkat zavarhatja meg a túl sok monitor előtt töltött idő.
Olvastad már?
Miópiarobbanás fenyeget?
Vannak azonban olyan dolgok, amelyek hosszú távon hatással lehetnek a látásélességünkre, ám ezek nem pont azok, amelyekre számítanánk. A gyermekek számára, akiknek még fejlődőben van a látásuk, minél több időt kell a szabadban tölteniük öt- és tizenegy éves kor között például, mivel ez megóvhatja őket a rövidlátástól. „Az igazság az, hogy nem teljesen értjük még a miópia, vagyis rövidlátás kialakulásának mechanizmusát – mondta Hardiman-McCartney. – Hatással lehet rá a fény intenzitása, a fizikai aktivitás, a távolra fókuszálás vagy ezek kombinációi. Ám a védő hatását a heti legalább 11 órányi szabadban töltött időnek több tanulmány is alátámasztja. A pandémia hatásai még nem érződnek, de a lakáson kívüli elfoglaltságok mennyiségének csökkenésének, az online oktatásnak és az otthoni testedzésnek minden bizonnyal lesz következménye, nagy a kockázata a rövidlátás robbanásszerű megemelkedésének a mostani gyerekgenerációban.”
Mit tehetnek a felnőttek?
Nem képzelődünk, ha azt tapasztaljuk, hogy rosszabbul látunk, szempanaszaink vannak, mióta home office-ba kényszerültünk. Egy bizonyos szintű hullámzás teljesen normális a látásélességet illetően. A szakember szerint ennek hátterében általában a szemek fáradtsága áll. A szemünknek sokkal erőteljesebben kell dolgozniuk, mint az irodában, ahol ergonomikus asztalokon, jó minőségű monitorokkal dolgozhattunk, nem az ebédlőasztalnál laptopon.
Tehetünk azonban lépéseket azért, hogy megkönnyítsük a szemünk munkáját.
- Állítsuk be helyesen a monitort. Legyen 40-76 centiméterre a szemünktől a képernyő. Ne legyen mögötte lámpa, ne csillogjon be, a papírokat pedig, ha dolgozunk ilyenekkel, helyezzük a képernyő közelébe, hogy a szemünknek ne kelljen pluszenergiát fordítani az újrafókuszálásra, amikor átnézünk egyikről a másikra.
- Telefonozás és tabletezés kényelmesen. A mobilkészülékeket az ölünkben használjuk, kilencven fokban behajlított könyökkel tartva, mintha könyvet olvasnánk. A szakember szerint rosszabb nem is történhetne a szemünkkel, mintha háton fekve a fejünk fölé tartjuk a telefont. „Sokkal kisebb munka a szemizmoknak enyhén lefelé nézni, mint egyenesen előre.”
- Ha hosszú ideig ülünk a monitor előtt. A legnagyobb hiba, hogy hosszú időn keresztül ugyanabba a 40-45 centiméteres távolságba nézünk. „Ez teljesen természetellenes. A szemünket egyszerűen nem erre találták ki.” A szakember a 20-20-20 szabályt javasolja: nézzünk el valamire, ami 20 lábnyira (hat méterre) van 20 másodpercen keresztül minden 20. percben, ezzel adunk a szemünknek egy kis pihenőidőt. Akár jelzést is beállíthatunk, hogy emlékeztessen rá, tegyük ezt meg óránként háromszor.
- Állítsuk nagyobbra a betűket. Húzzuk fel a szövegeket 125 vagy 150 százalékra, ez sokkal hatékonyabb a szemünk számára.
- Ne felejtsünk el pislogni. Ha viszkető, égő érzést, kipirosodást tapasztalunk a szemünkben nap végére, nagy valószínűséggel nem pislogtunk eleget a képernyő bámulása közben. Ha ugyanarra a távolságra nézünk huzamos ideig, elmaradhat a reflexszerű pislogás, így kiszárad a szem. Figyelmeztessük magunkat erre, és tudatosan pislogjunk gyakran.
A maszk is lehet hibás
A széleskörű maszkhasználattal megfigyelték a szemorvosok a szem kiszáradásának egy speciális fajtáját: a maszk miatt a levegő kilégzéskor felfelé törekszik – akár az anyagon keresztül is –, így a szemünket bevonó könnyréteg könnyebben elpárolog, a szem pedig kiszárad. Hasonló tüneteket tapasztalhatunk, mint a túl sok monitorozás és kevés pislogás miatt. A műkönny és a gyakoribb pislogás javíthat a panaszokon a szakember szerint.
Olvass tovább!
Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash
