Az 54 éves Orsola de Castro aktivista, író, divattervező és a Fashion Revolution nevű mozgalom alapítója egyfajta anti-Marie Kondo, hiszen a kidobás helyett a radikális megtartás híve és szószólója. „Az eldobható kultúránk egyetlen ellentéte, ha megtartunk. Így én megszállott megtartó vagyok – mondta de Castro, aki egyfajta lehetőséget is lát a koronavírus-járványban. – Még jobban rávilágított a szörnyűségekre, így azt gondolom, egyben esély is arra, hogy szembenézzünk a valódi feladatokkal a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ám még azelőtt kell cselekednünk, mielőtt sajnálatos módon ismét elfeledkeznénk róla.” A divattervező azt is elmondta, szerinte hogyan érhetünk el hosszú távon is működő változást a gondolkodásmódunkban az öltözködésünk fenntarthatóbbá tételével kapcsolatban.
Óvatos vásárlás
„Az első dolog, amit teszünk egy frissen vásárolt ruhával, hogy kifordítjuk, és elolvassuk a bevarrt cetlit a kezelési instrukciókkal – mondta de Castro, aki szerint szintén hasznos, ha kicsit beleássuk magunkat a különböző anyagok tulajdonságaiba. – Például a poliészter több millió vékony mikroszálból épül fel. A mikroműanyagok pedig már ugyanúgy elborítják az óceánok fenekét, mint a Mount Everest csúcsát. Minden mosáskor mintegy 500 ezer mikroszálat enged ki magából ez az anyag. Szóval kinek van még kedve ezek után poliészter anyagból készült ruhát vásárolni?”
De Castro azt tanácsolja, olyan darabokat vegyünk csak ebből az anyagból, amelyeket nem kell gyakran mosni. Kerüljük a poliésztert tartalmazó fehérneműt, kabátot, vegyünk inkább a műszálas anyagból, amelyet megtanulhatunk mosás helyett szivaccsal tisztítani.
Ritkább mosás
Nem csak a mikroműanyagok vízbe kerülése miatt káros a túlzott mosás. Tönkreteheti a kedvenc ruhadarabjainkat. „A mosógép elterjedése előtt a mosás rabszolgamunka volt. A nők bármit megtettek volna, hogy ne kelljen kimosniuk a család ruháit, így roppant találékonyak voltak abban, hogyan lehet halogatni a nagymosást: szivacs, folttisztítás, fehérítés a napon, hogy csak néhányat említsünk a régi módszerek közül.”
De Castro szerint sok ezek közül egyszerűbb, mint gondolnánk. „A foltok nagy része eltávolítható egy gyors, nedves szivacsos dörzsöléssel” – mondta. A divattervező esküszik a szagtesztre is: egy gyors szippantással ellenőrizhetjük az egyszer hordott darabokat, mosásra szorulnak-e, vagy még visszatehetjük a polcra, és felvehetjük újra.
Nagyon fontos a mosási instrukciók elolvasása és betartása is. Ez mind a fast fashion, mind a dizájnerdarabokra vonatkozik. Hiába a drága nadrág, ha nem kezeljük megfelelően, és kézi mosás helyett betesszük a mosógépbe.
Olvastad már?
Gondoljuk át a lomtalanítást
„Semmit sem keletkezik, semmit sem vész el, de minden átalakul” – szól de Castro kedvenc idézete, amely Antoine Lavoisier-től, a modern kémia egyik 1600-as évekbeli úttörőjétől származik. „Minden, amit kidobunk egy gardróbrendszerezésnél, a szeméttelepekre kerül. Ezeket gyakran olyan országokba szállítják, ahol kevésbé szabályozott a szemét kezelése, így a lebomlás vagy megsemmisítés közben keletkező mérgező anyagok a talajt, a vizeket és a levegőt szennyezik. A mi szépen rendezett otthonunk mások életét és földjét szennyezheti.”
Próbáljunk ki egy molycsalit
Tartsunk csalinak egy feláldozható, régi gyapjúpulóvert vagy egy gombolyag fonalat a ruhásszekrényünkben, így jobb eséllyel ezt választják a molyok, és nem a kedvenc kabátunkat. „Muszáj lesz kísérleteznünk. Az a megfigyelésem, hogy a molyok ízlése változatos, nem mindent és nem mindenhol szeretnek egyformán” – mondta de Castro.
Rejtsük el a ruháinkat
“„an egy játékom saját magammal. Hosszabb időre elteszem időnként a dolgokat magam elől. Beteszem egy tárolóba, és berakom az ágy alá. Ezek általában olyan ruhák, amiket épp nem szeretek annyira, nem állnak annyira jól, mert a test változik, a gondolkodásunk is változik, a trendekről nem is beszélve – mondta a divattervező. – Két évvel ezelőtt újra felfedeztem egy szoknyát. Nem is emlékeztem rá, hogy elrejtettem, arra sem, hogy volt egy ilyenem. Most folyamatosan ez van rajtam.”
Emeljük ki a tökéletlenségeket
Amikor de Castro gyermekei kicsik voltak, a ruhákra került foltokat körberajzolták, mintákat hoztak létre hímzéssel. A folthímzés tudatos használata a japán tradíció, a boro, amely különböző anyagdarabok rétegezésével alkot látható és művészi foltozást a sérült ruhákon. Ezekkel a módszerekkel egyúttal a mindennapjaink részévé és rutinná válhat a legegyszerűbb pólók javítása is, ahelyett, hogy újat vennénk helyettük.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
