A turistateszt: így derítsük ki, mennyire vagyunk idegenek a saját városunkban!

2021. május 04. |

Tekinthetünk úgy a turistatesztre, akár egy lokálpatrióta barométerre, hiszen pont azért hozták létre, hogy ráébredjünk, mennyi mindent tanulhatunk még a nekünk otthont adó településekről.

Mit válaszolnánk a kérdésre, ha nekünk szegeznék: turista vagy a saját városodban? A legtöbben azt, hogy természetesen nem! Hiszen tizenöt (húsz, harminc,…) éve élünk a városban, még a felvetés is felháborító. Ám ha próbára tesszük magunkat a kérdésekkel, meglepő eredményt kaphatunk. Mert a kérdéssorban nem arra kíváncsiak, hol együnk, szórakozzunk vagy szálljunk meg. A turistateszt inkább azt mutatja meg, mennyire értjük a városunk működését, és mennyire vagyunk valóban részei az otthonunk környezetének. 

turista-teszt-lakohely

„Ráébresztheti az embereket arra, hogy mennyire nem élnek együtt lakóhelyükkel, ugyanakkor reméljük, kíváncsivá is teszi őket, hogy jobban megismerjék környezetüket, helyüket a világban” – mondta Claire Dunn városfejlesztő, aki a Kamana természeti tanulmány programját átültette a városokra. Mutatjuk a kérdések kivonatát, és mellékelünk hozzá néhány tanácsot ökológiai, kulturális és közösségszervező szakértők tanácsaival ahhoz, hogy sikeresen válaszolhassunk, és megfeleljünk a turistateszten, azaz valóban ne csak turisták legyünk a saját lakóhelyünkön.

1. Honnan érkezik a csapvíz? Hová folyik el a szennyvíz?

Valószínűleg nagyon kevesen gondolkodtak ezen a kérdésen, egyszerűen természetesnek vesszük, hogy ha megnyitják a csapot, folyik a víz. A Western Sydney Egyetem vízkutatója és óraadója, Ian Wright szerint azon kívül, hogy az esővizet felfogják öntözéshez, a városlakók általában nem törődnek túl sokat azzal, honnan származik a víz, amit isznak. Folyóból, víztározóból? Esetleg talajvízből? Az pedig, hova kerül a szennyvíz, legfeljebb akkor üt szöget a fejünkbe, amikor arról olvasunk híreket, hogy valahol a közeli folyóba engedték tisztítatlanul. 

Ahhoz, hogy kiderítsük, a mi városunkban mi a helyzet, Wright azt tanácsolja, nézzük meg a vízszámlánkat, hívjuk fel a szolgáltató információs vonalát, és kérdezzük meg, vagy járjunk utána a honlapon. Hogy miért fontos tudnunk a vizünkkel kapcsolatos kérdéseket? „Mindenki rutinnak tekinti és unalmasnak. Ám ha csak egyetlen nap nem jön víz a csapból, garantált, hogy megáll az élet a családban” – mutatott rá Wright. 

2. Mi az első madár, aminek a hangját reggel hallhatjuk?

A korán kelők vannak előnyben ennél a kérdésnél, hiszen a madarak 30-90 perccel napkelte előtt kezdenek dalolni. Ha egy park közelében lakunk, valószínűleg sokkal többféle madarat figyelhetünk meg hajnalban, mint a belváros közepén. Ráadásul évszakonként is változik a reggeli kórus összetétele.

3. Milyen vadon termő, ehető növény van a legközelebb az otthonunkhoz?

„Rengeteg olyan növény vesz körül minket, melyeket csak összefoglaló néven gazként emelegetünk. Pedig a legtöbb ilyen növénynek kivételesen magas a tápértéke” – mondta Zena Cumpston kutatóbiológus. Gondoljunk csak a gyermekláncfűre, lóherére vagy éppen a nagy csalánra. Csak arra vigyázzunk, hogy ne szennyezett környezetben gyűjtsük össze ezeket.

4. Mi a szomszédaink neve?

A kertvárosokban vagy falvakban a beszélgetés a kapu előtt zajlik. A régimódi, jól bevált megismerkedés a szomszédokkal azonban a városban is működhet. Hiába lakunk csupán pár méternyire egymástól, jó eséllyel nem beszélgettünk többet egy jó napot kívánoknál az évek alatt. A szűkebb lakóközösség viszont roppant fontos, bármennyire is hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni. Kopogjunk be, köszönjünk, és vigyünk át egy tálca süteményt. Hasznos lehet az is, ha csatlakozunk a környék Facebook-csoportjához is.

5. Milyen ciklusban tart éppen a Hold?

Újhold, telihold vagy harmadik negyed? Sőt, az ezek közötti fázisoknak is van saját elnevezése. Ingyenes csillagászati applikációk segítségével is meghatározhatjuk, milyen állásban van éppen a mi féltekénken a Hold. Vagy egyszerűen menjünk ki sötétedés után, és nézzünk fel az éjszakai égboltra.

6. Melyik a két leggyakoribb őshonos fa a környékünkön?

„A fák ősi történeteket hordoznak, minden kultúra mélyen kötődik hozzájuk. Ez nem múlt el a történelem során sem, ma is használjuk gyógyító, tápláló erejüket” – mutatott rá Cumpston. Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fák a leggyakoribbak a környezetünkben, vizsgálódhatunk az online adatbázisokban, de a környező botanikus kertekben is közelebb juthatunk a megoldáshoz.

7. Kik voltak lakóhelyünk őslakosai?

Könnyen lehet, hogy pont olyan helyen élünk, ahol nem lehet egyetlen konkrét népcsoportot meghatározni, mint a terület őslakosait. A Kárpát-medencére, Magyarországra ez különösen igaz, hiszen itt számos nemzet áthaladt, vagy vette hosszabb-rövidebb időre birtokba. Így városunk eredete is valószínűleg összetett lehet. A helyi könyvtárak, levéltárak és múzeumok őrizhetnek olyan leleteket és dokumentumokat, melyek elmesélik lakhelyünk történetét. 

„Ez a teszt nem csak arról szól, hogy helyes válaszokat adjunk – mutatott rá Dunn. – Az a célja és lényege, hogy segít megszeretni a helyet, ahol élünk, a világunkat. Empátiát tanulhatunk belőle, és sokkal jobban kötődünk lakhelyünkhöz, ha elmélyedünk a vele kapcsolatos információkban. Gyökeret verhetünk, és turistából lakossá válhatunk.”

Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód