Dr. Nick Fuller a Sydney-i Egyetem kutatója, az elhízás szakértője, derített fényt arra legújabb tanulmányában, hogy minél szigorúbb diétával adta le valaki a súlyfeleslegét, annál valószínűbb, hogy a testsúlya visszatér a kiinduló állapotba, azaz visszakúsznak a kilók. „A fogyókúra és a súlyvesztés hatalmas stressz a testnek. A szervezet pedig azért dolgozik, hogy megszüntesse a stresszt, ami jelen esetben a gyors súlyvesztés. Ezért kezdenek visszakúszni a kilók – mondta dr. Fuller. – Amikor fogyókúrázunk, a testünk ellenáll. Ez számos fiziológiai változást indít be, például a pajzsmirigy működése leállhat, az anyagcsere lelassul, és az étvágyat irányító hormonok arra ösztönzik a szervezetet, hogy egyen többet.”
Ez a biológiai válasz még a vadászó-gyűjtögető őseinktől maradt ránk, akiknek a szervezete alkalmazkodott ahhoz, hogy voltak éhezéssel járó időszakok az életükben. Emiatt, ha élelemhez jutottak, a szervezet zsír formájában igyekezett az éhezéssel járó periódusok után minél többet elraktározni. „Ezt metabolikus alkalmazkodásnak nevezzük” – tette hozzá a kutató.
Hol a kiindulópont?
A kutatások szerint mindenkinek van egy természetes kiindulópontja. „Ez az a testsúly, amennyit hosszú-hosszú ideig nyomtunk felnőttkorunkban – mondta a szakértő. – Minden jel arra utal, hogy ez a kiindulópont inkább egy skála, és vannak, akiknek magasabb ez a kiinduló testsúly, mint másoknak.”
Ezzel egyetért dr. Carol Harrison, a Texas-i Egyetem sportorvosa is, aki szerint a test védi magát azzal, ha néhány kilóval a kiinduló testsúly fölött áll meg. „A kiindulópont hosszú idő alatt áll be. Nagyon összetett, ám leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a szervezet önmagát szabályozza, és ennek végeredményeként áll be az a bizonyos testsúly” – magyarázta Harrison.
Megváltoztatható?
„Ha fogyni akarunk, ám reménytelennek tűnik a kiinduló pontunk elhagyása, akkor sem szabad feladni. A leghatásosabban lassú diétával változtathatjuk meg” – jelentette ki Fuller, aki szerint a valóban érdemi változáshoz maximum 2 kilogrammot szabad fogyni egy hónap alatt, egy év alatt pedig 12 kilogrammnál többtől nem érdemes megszabadulni.
Fontos, hogy ezalatt az idő alatt se legyünk szigorúak magunkhoz. Fuller azt javasolja, hogy naponta ötször együnk, ebből egy legyen valami olyan fogás, akár sütemény, amit szeretünk, és hetente egyszer menjünk étterembe. A diétát hetente hatszor egészítsük ki harmincperces testmozgással, aludjunk napi 6-8 órát, és hetente háromszor tartsunk tévémentes estét. (Azokon a napokon, amikor engedélyezzük magunknak a tévézést, akkor se nézzük két óránál hosszabb ideig a képernyőt.)
Iktassunk be olyan hónapokat, amikor kicsit lazábbak vagyunk: hetente kétszer eszünk éttermi ételt és kevesebbet mozgunk vagy alacsonyabb intenzitással, emellett négy tévézős este a megengedett.
Fuller szerint a négyhetes ciklusok segítenek, hogy a testünk ne harcoljon, ne stresszként élje meg az életmódváltást és fogyást, így elkerülhető lesz a visszahízás. „A lazább hónapok segítenek, hogy a test megkapja azt a pihenést, amire szüksége van, és megelőzhető a fiziológiai válasz kialakulása, ami a fogyókúráknál általában elkerülhetetlen – mondta Fuller. – Ráadásul beépülnek az életünkbe az étrendbeli és életmódbeli változtatások, így már nem is fogyókúráról, hanem életmódváltásról beszélhetünk, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük az ideális testsúlyt.”
Az őrült fogyókúrák generálják az elhízásjárványt?
Fuller szerint nem csak azért veszélyesek a fogyókúrák, mert erősítik a jojóeffektust és lelkileg megviselik az embert a sikertelenségek. „A gond ott kezdődik, hogy az emberek gyors eredményeket akarnak – mondta a szakember, aki nem is nevezi fogyásnak a súlyvesztést addig, míg öt évig nem tudta valaki megtartani az elért állapotot. – Évtizedek óta ugyanazokat a köröket futjuk, és mára hatalmas problémát, elhízásjárványt hozott létre. Ha működnének a fogyókúrák, nem látnánk embereket újra és újra jelentkezni a fogyókúrás programokra, minden évben.”
A szakembernek meggyőződése, hogy a hagyományos értelemben vett fogyókúrákkal az a legnagyobb baj, hogy nem a kiindulási testsúlyt célozzák, így nem fenntarthatók, ami fizikailag és lelkileg is romboló. „Fontos felismernünk, miért vallunk kudarcot újra és újra a fogyásban, és megismernünk, hogyan irányíthatjuk a saját testünket, egészségünket és súlyunkat.”
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
