Az egészséges és fenntartható gyakran kéz a kézben jár, ami jó nekünk, jó a bolygónak. A kérdés az, konkrétan mit kellene ennünk, hogy segítsük a klímaváltozás elleni harcot. „Az első és egyik legfontosabb lépés, hogy minél jobban lecsökkentsük azon kilométerek számát, ahogy az alapanyagaink eljutnak hozzánk” – mutatott rá Patrick Holden, a Fenntartható Étel Alapítvány igazgatója. Egy másik fontos alapelv, hogy tudatosítsuk az elfogyasztásra váró étel hátterében álló történetet, legyen szó növényről vagy állatról: „Ha tudjuk, ki és hogyan állítja elő az ételeinket, sokkal valószínűbb, hogy elszámoltatható és törődik azzal, mit ad el.”
Szabadtartású állat
A húsfogyasztás a legellentmondásosabb elem, összetett és nehéz jó indokot találni a fogyasztására. A regeneratív gazdálkodás (amikor az állattartás része a farmgazdaság rendszerének, beépítik a talaj helyreállításába a keletkező szerves anyagot) elnézhetővé teszi a húsfogyasztást. Ha nincsenek állatok, a műtrágyahasználat terjed el, ami sokkal károsabb hosszú távon a talajnak. Ha a szabad tartású haszonállatokat váltogatják a gabonafélék termesztésével egy-egy területen, az felépíti a talaj automatikus regenerációját.
Maradjunk persze egy óvatos mennyiségnél a húsok esetében, és ilyenkor inkább a vörös húsokat részesítsük előnyben, mivel ezek tápanyagtartalma magasabb, és jobban segíti a növényekből származó tápanyagok felszívódását is.
Zab
Bár nem a fenntarthatóság Szent Grálja a zab, mégis erősen indokolt a helye ezen a listán. Remek helyettesítője a tejtermékeknek, ám az intenzív termelése pont olyan káros lehet a környezetnek, mint bármely más gabonáé. „Ha viszont vegyszermentesen, az ökoszisztémát figyelembe véve termesztik, jó alapja a fenntartható táplálkozásnak” – mutatott rá Tim Lang, a Londoni Egyetem Élelmiszertudományi Karának professzora.
Helyi termesztésű zöldségek (friss, fermentált, savanyított)
Egyre többen tudatosítják, hogy a fűtött műanyag sátorban februárban termesztett eper nem felel meg a szezonalitásnak ésa fenntartható zöldség-gyümölcs fogyasztásnak, ám még mindig nagyobb része származik a zöldségeknek és gyümölcsöknek távoli országokból, mint a közeli gazdaságokból.
Keressük a lehető legrövidebb láncot, mellyel a kezünkbe kerülhetnek ezek a zöldségek és gyümölcsök, hogy minél kevesebb szállítással terheljék a környezetet. Ha lehetőségünk van megtermelni a saját igényeinknek megfelelő zöldségeket, az a legjobb, ám a közösségi kertekből, szedd magad akciókon és a közeli termesztőktől való vásárlás fenntarthatóbbá teheti az étkezésünket.
Hüvelyesek
„A vörös húshoz hasonlóan a hüvelyesek is tápanyagban gazdag táplálékot jelentenek – mondta Josiah Meldrum tápanyagszakértő. – Ha megfelelő gazdaságból vásároljuk, ahol ügyelnek a termőterületek váltogatására, megfelelő módon helyettesíthetik a húsból származó fehérjét.” Azért is tekinthetők fenntartható élelmiszernek, mert a termelésük egyúttal trágyázza is a talajt, a gyökereikben élő baktériumok a levegőből származó nitrogént ugyanis ammóniává alakítják. „Ez azt jelenti, hogy a hüvelyesek ültetésével és organikus nevelésével kiválthatjuk a műtrágyát” – mondta Meldrum, aki hozzátette, hogy ebben is érdemes a helyben termelt változatokat keresni a boltban, ha mi magunk nem tudunk növényt termeszteni.
Kidobásra ítélt ételek
Ha a bolygó összes lakója egyszerre úgy döntene, hogy felhagy az ételek kidobásával, a teljes szén-dioxid-emissziónkat 8 százalékkal csökkentenénk ezzel a lépéssel. Tehát az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, ha nem dobunk ki ételt. Ide tartozik, ha befőzzük a felesleges gyümölcsöt, alaplevet készítünk a csontokból, de egyszerűen az is, ha a zöldségeket és gyümölcsöket a lehető legteljesebben elfogyasztjuk: a bőr, a magok, a levelek mind lehetséges forrásai a növényi tápanyagoknak. Gondoljunk csak például Nigella Lawson híressé vált banánhéj curryjére mint lehetséges példa arra, hogyan menjen minél kevesebb étel a szemétbe.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
