Egy kiterjedt tanulmányban azt vizsgálták a Harvard Egyetem és a londoni King’s Collage kutatói, vajon van-e összefüggés a jó minőségű, zöldségekben és egészséges zsírsavakban, halban gazdag étrend és a koronavírus-kockázat között, illetve befolyásolja-e a betegség lefolyását az étrend, ha valaki elkapja a fertőzést. A vizsgálathoz közel 600 ezer olyan amerikai és brit felnőtt adatait nézték át, akik önként jelentkeztek a Covid-tüneteket kutató tanulmányba.
Az önbevalláson alapuló kérdőívre adott válaszokat összehasonlítva a Covid–19-cel kapcsolatos tüneteikkel azt az eredményt kapták, hogy akiknek a mediterrán étrend alapvető élelmiszerei alkotják az étrendjének túlnyomó részét – sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, olajos magvakat, halat és egészséges zsírokat, például olívaolajat – fogyasztanak, azoknak 10 százalékkal kisebb esélye van arra, hogy megfertőződjenek az újfajta koronavírussal.
Ráadásul akik a mediterrán étrendet követték és mégis megbetegedtek, 40 százalékkal enyhébb tünetekkel vészelték át a Covid–19-et, mint azok, akik kevesebb tápanyagot tartalmazó diétán élnek.
Ezek az eredmények más életmódbeli tényezőktől – maszkhordástól, testmozgástól és a társadalmi-gazdasági státusztól – függetlenül is igaznak bizonyultak. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások azért is vannak nagyobb veszélyben, mert az étrendjük kevésbé tápláló.
Mi a jó minőségű étrend?
A kutatók a vizsgálat során az étrend minőségét korábbi kutatások alapján rangsorolták. Eszerint a legegészségesebbnek a minél inkább növényi alapú, tápanyagban gazdag, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrendek számítanak. Ide tartozik például a peszkatáriánus (melyben a hal fogyasztása megengedett, de húst nem esznek) és a mediterrán étrend is, melyet a különböző tanulmányok rendre a legegészségesebb étkezési módnak ismernek el.
Azért lehetséges, hogy ezek a diéták mások fölött állnak, mert a vizsgálatok szerint segítik az egészséges bélflóra kialakulását és megerősödését, a jó baktériumok pedig az egész szervezet működésére hatással vannak: csökkentik a gyulladásokat, szabályozzák a vércukorszintet és az agy működésére is kihatnak. Vagy éppen, ahogy korábbi tudományos vizsgálatok igazolták, az egészséges bél mikrobiom csökkenti a különböző fertőzések kockázatát, így a Covid–19-ét is.
Értelemszerűen egészségtelenbb étrendnek a túlnyomórészt állati eredetű és/vagy feldolgozott élelmiszereket, például gyümölcsleveket, chipset, sült krumplit, finomított gabonaféléket és hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket tartalmazó diéták számítanak.
Számít a pénz és az edzés is
Amit az emberek esznek, és végső soron az egészségi állapotuk, szoros összefüggésben van más tényezőkkel: a lakhelyükkel és az anyagi helyzetükkel. A Covid-19-cel való kapcsolatot vizsgáló kutatásban is megfigyelhető volt, hogy azok, akiknek egészségesebb az étrendje, többet is mozognak és olyan helyen élnek általában, ahol előnyösebbek a társadalmi és gazdasági tényezők, és ki is tudják használni ezeket az előnyöket. Ez röviden azt jelenti, hogy a tehetősebb emberek kevésbé vannak kitéve általánosságban is a koronavírussal való megfertőződésnek (például otthonról dolgozhatnak, nem kell tömegközlekedniük), függetlenül az étrendjüktől. Ha a kevésbé szerencsés helyzetben lévő közösségekben élőknél ezekhez a hátrányokhoz hozzáadódik az egészségtelenebb étrend is a képlethez, a számítások szerint őket 25 százalékkal jobban fenyegeti a Covid–19 betegség, mint a hasonló étrenden élő jobb anyagi helyzetű embereket.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
