Több hullámban tűnnek fel a különböző hívatlan albérlők otthonunkban: egerek, hangyák, zsizsikek, egy róka a kertben és egy galamb a konyhában. A legtöbben jobban szeretjük az ajtón kívül látni a vadvilágot, nem a nappalinkban, és míg a róka önszántából távozik, a hangyák valószínűleg kisebb eséllyel mennek el maguktól. A molyok pedig jó eséllyel hónapokra nálunk ragadnak.
Általában méregbe gurulunk, amikor otthonunk kártevői felbukkannak, nagy eséllyel halálukat kívánjuk. Ám amikor a gyakorlati megvalósításra kerül sor, nagy valószínűséggel a legtöbben a lehető leghumánusabb módon szeretnénk megszabadulni a betolakodóktól. Ugyan a kedvesség még nem feltétlenül akadályozná meg, hogy nemes egyszerűséggel megöljük a rovarokat és rágcsálókat, a finnyásságunk annál inkább. A legtöbb kártevők elleni szer ugyanis a hatásosságot halálosságban méri: a hangyairtón például az áll, elpusztítja a hangyákat és a fészküket is. Nem feltétlenül akarunk a konyhapulton egy ilyen mérget. De megszabadulhatunk a kártevőinktől anélkül, hogy megölnénk őket?
Az első dolog, amit fontos tudatosítanunk, ha emberségesen szeretnénk elbánni a kártevőkkel, hogy ne hívjuk őket kártevőknek. A rágcsálók és rovarok is az élővilág részét képezik, fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. „Az emberek általában kártevőnek hívják ezeket az élőlényeket, pedig ugyanolyan joguk van ezen a bolygón élni, mint nekünk – mondta Laura-Lisa Hellwig, a Viva! nevű vegán civil szervezet szóvivője. – Vannak olyanok, melyek sokkal régebb óta itt élnek, mint mi. Fontos lenne, hogy megtaláljuk az együttélés békés módját ahelyett, hogy el akarjuk törölni őket a Föld színéről vagy meggyilkoljuk őket.” De hogyan tegyük mindezt?
Egerek és patkányok
A rágcsálókkal szemben az egyetlen valódi megoldás a megelőzés. A méreg nemcsak kegyetlen, de hatástalan is a legtöbb esetben, főleg patkányok esetében. „Ha mérget teszünk ki, egy kicsit esznek belőle, elmennek, kivárják, mi történik, és csak akkor térnek vissza, ha biztonságos” – magyarázta Hellwig.
Ráadásul még ronthatunk is a helyzeten. A leggyakrabban használt mérgeket úgy találták ki, hogy odacsalogassák a rágcsálókat, és a patkányok szervezete képes hozzászokni ezekhez a vegyszerekhez. Sokkal jobban járunk, ha megvizsgáljuk, hogy juthatnak be a rágcsálók és inkább ezeket a pontokat zárjuk el előlük. Ez nagyon egyszerű, egyben roppant bonyolult feladat lehet, hiszen egy felnőtt egér átfér egy százforintos méretű lyukon. Ha pedig társasházban élünk, valószínűleg nem tudjuk lezárni a külső bejutási pontokat. Ám ha a saját lakásunkban végignézzük a fűtéscsövek, vízcsövek és a fal, padló találkozásánál lévő pontokat, könnyen lehet, hogy találunk repedéseket, réseket és lyukakat, melyeket eltorlaszolhatunk.
Ha már bejutottak a rágcsálók, ejtsük csapdába őket. A szakember azt javasolja, hogy oda helyezzük el a csapdát, ahol élelmet találhatnak, ezt használjuk csalinak is. Ha sikerült elfognunk, már csak az a kérdés, milyen távol engedjük szabadon. Vannak, akik azt javasolják, vigyük 4-5 kilométerre az otthonunktól, hogy ne tudjon visszatérni, ám egyes állatvédők szerint már 50 méterre attól a helytől sem képes életben maradni, ahol addig dézsmálta a kamra tartalmát. Amikor szabadon engedjük az egeret, olyan helyen tegyük, ahol van vízforrás, élelem és búvóhely számára. „Egy patakpart vagy egy elhagyatott, régi vasútvonal mellett tökéletes lehet számára.”
Hangyák
Ha eddig nem tudtuk volna, elmondjuk, hogy költöznek be a hangyák az otthonunkba: egy apró repedésen érkezik egy picike hangya. Ha talál cukrot, visszaviszi a bolyba, ugyanazon az úton közlekedve. Másnap visszatér, követve a saját szagnyomait. Még sokszor végigmegy ezen az úton, az illat egyre erősebb és erősebb lesz, egészen addig, míg más hangyák is követik a nyomokat. Nemsokára már egy egész kolónia masíroz majd a konyhánk felé egyetlen vékonyka ösvényen.
A lényeg, hogy megtaláljuk a kiindulási pontot és várjunk, míg leszáll az este. „Éjszakára a hangyák visszatérnek a hangyabolyba, és hajnalig nem jönnek elő. Ilyenkor gyorsan töltsük ki a lyukat, ahol bejutottak” – javasolta az állatvédő. Mossuk le a környezetet citromlével vagy ecettel kevert meleg vízzel, így elvesznek a szagnyomok, nem tudnak visszatérni otthonunkba az apró rovarok. Ha biztosra akarunk menni, mossuk fel a padlót is alaposan, és tegyünk el mindent ételt zárható helyre. Így ha mégis felbukkan egy-két hangya, nem talál eleséget, amit visszavigyen a bolyba magával, és nem kezdődik újra az ördögi kör.
Darazsak
A legegyszerűbb, ha nem teszünk semmit. A darazsak az év nagyobbik részében nem okoznak problémát. „Csak abban a két hónapban kerülhetünk velük összetűzésbe, amikor a nőstények élelmet keresnek. Ez is csak azért zavaró, mert pont egybeesik a kerti partik időszakával” – mondta Hellwig.
Még ha van is a padláson egy darázsfészek, akkor sem feltétlenül szükséges, hogy bármit tegyünk, azon kívül, hogy békén hagyjuk őket, hiszen ha van kertünk, kifejezetten nagy segítséget jelenthetnek a darazsak: megeszik az összes olyan rovart, ami tönkre tehetné a növényeinket.
Ha azonban valaki allergiás a darázscsípésre a családtagok közül, mégis jobb, ha eltávolítjuk a darázsfészket. Azonban ezt jobb, ha megfelelő szakemberre bízzuk, aki védőöltözetben eltávolítja a fészket és egy zárható dobozban olyan helyre szállítja, ahol nem zavarnak senkit, viszont részt vehetnek a tápláléklánc fenntartásában.
Csótányok
„A csótányok imádják a vizes padlót, vagy bármit, ami kellőképpen nedves, így a száraz helyek nem túl csábítóak számukra” – hívta fel rá a figyelmet Hellwig. Így már nem is olyan meglepő, hogy miért a vízvezeték az egyik kedvencük. Az egyik legnehezebb feladat – még a szakemberek számára is –, hogy távol tartsák ezeket az ízeltlábúakat, főleg ha humánus módon akarjuk mindezt megtenni. A méreg sem feltétlenül hatásos ugyanakkor, hiszen nagyon gyorsan kifejleszthetik az ellenálló képességüket az adott szerekre. A rések, lyukak betömítése mellett a fészek felfedezése fontos, ahol a rovarok begyűjtése után alapos takarítást kell tartani, és minél jobban kiszárítani a helyet.
Legyek, muslicák és más repülő rovarok
Az állatvédők egyetlen szóval tudnak válaszolni, mi a megoldás ezeknek az ízeltlábúaknak a távol tartására: pókok. Célszerű meghagyni a pókhálókat egy-két sarokban, ha azt szeretnénk, hogy a természet tegye a dolgát, és a tápláléklánc körforgása oldja meg a rovarproblémáinkat.
Molyok
Sok türelemre lesz szükségünk és hosszabb időre, ha humánus módon szeretnénk megszabadulni a molyoktól, ám a különböző illóolajok és gyógynövények segíthetnek. A molyok ugyanis utálják a levendula, menta, kakukkfű és a rozmaring illatát, sem szárítva, sem olajként nem viselik el. Bár a lárvák azok, melyek lyukat rágnak a kedvenc gyapjúkabátunkba, a kifejelett egyedeket kell elűznünk. „Amikor kifejlődnek a lepkék, azonnal szaporodni próbálnak. Ha nincsenek kifejlett egyedek, a molypopuláció lecsökken. Ám ehhez több hétre és kitartó munkára van szükség.”
A molyok életciklusa kettő-négy hét közötti, ezalatt minden nap át kell néznünk a szekrényt és kiszedni a kifejlett molyokat. Ha odakint szabadon engedjük őket, nem tudnak szaporodni már. Néhány hét alatt pedig a molyok elfogynak. Ezután célszerű átmosni a ruhákat, áttakarítani a szekrényt, beakasztani a molyűző illatpárnákat, hogy többé kedvük se legyen visszatérni.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
