Az életünk közepén elkezdünk álmodozni a boldog nyugdíjas évekről, amikor csak azzal foglalkozunk, amivel szeretnénk, kertészkedünk, rejtvényt fejtünk és süteményt sütünk. Ám ami az agyunk egészségét illeti, a munka sokkal hasznosabb, mint amennyire elsőre gondolnánk. A University College London kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint azok a munkák, melyek szellemi kihívást jelentenek, az életünk második felében megvédhetnek a kognitív képességek hanyatlásától, a demenciától.
Több mint 100 ezer embert vontak be a kutatásba, melyben azt mérték meg, mekkora szellemi ingert jelentett számukra a munkájuk 45 éves korukban, majd 17 éven át követték figyelemmel az életüket és egészségük alakulását. Ezalatt 1143 embernél alakult ki demencia. Miután összehasonlították a résztvevők életmódját, a szakértők az adatok összegzéséből arra jutottak, hogy a szellemi hanyatlás 23 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki azoknál, akik olyan munkát végeztek, mely nagyobb szellemi ingert jelentett. A kevesebb szellemi ingert jelentő munkakörökbe azokat sorolták, ahol kevés a kihívás, hiányzik az önállóság, mint például a jegyeladó vagy a mezőgazdasági munkás. A kihívást jelentő pályák, mint például az orvos és a cégvezető, együtt járnak azzal is, hogy nagyobb a kontroll és autonómia a munkában.
Nem ez volt az első olyan vizsgálat, mely a demencia és a karrier összefüggéseit tárta fel. 2020-ban koppenhágai kutatók jutottak arra a következtetésre, hogy azoknak a férfiaknak, akik kemény fizikai munkát végeznek, nagyobb esélyük van a demenciára, mint a szellemi pályát választóknak.
Bár a szellemi hanyatlás úgy tűnhet, hogy nagyon távol van még tőlünk, az agyunk működése valójában a negyvenes éveink elején elkezd romlani. És mivel az életünk harmadát a munkánk teszi ki, így belátható, miért olyan fontos a munka kognitív egészségünk megőrzésében.
A túlóra rombolása
Egy 2005-ben végzett kutatásban a Melbourni Alkalmazott Közgazdaságtan és Társadalomtudományi Intézet tudósai több mint hatezer, 40 év feletti munkavállaló olvasási, mintafelismerési és emlékezőképességét vizsgálták meg. Eredményeikben az rajzolódott ki, hogy a végtelen hosszú munkaórák fáradtságot és olyan szintű fizikai, illetve pszichés stresszt okoznak, mely károsíthatja a szellemi képességet.
Jó hír a részmunkaidőben, rugalmas munkaidőben dolgozóknak, hogy heti 25 óra munkavégzés viszont kifejzetten optimális és előnyös az agyműködésre nézve, mind a férfiak, mind a nőknél. „A munka stimulálhatja az agyi aktivitást és segíthet a kognitív funkciók fenntartásában az idősebb dolgozóknál. Működik a használod vagy elveszíted hipotézis – mondta Colin McKenzie, a tokiói Keio Egyetem közgazdságtan professzora, a kutatás vezetője. – Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a rendkívül hosszú munkaórák kontraproduktív hatásúak, károsítják az agyi funkciókat.”
A sebészi hivatás turbózza az agyat
Egy 2014-es, több mint ezer embert vizsgáló kutatásban jutottak arra az Edinburgh-i Egyetem tudósai, hogy a sebészi, jogászi, párfogó felügyelői, grafikusi és építészi hivatás kifejezetten segíti az agy egészségének megőrzését idősebb korban. A kutatók megmérték minden résztvevő intelligenciáját, kognitív képességeit és memóriáját 70 éves korban. Akiknek olyan munkája volt, mely adatok elemzésével is járt, például matematikus vagy mérnök, jobban teljesítettek a szellemi képességeket mérő teszteken, ahogy azok is, akiknek bonyolult feladatokat kellett emberekkel végrehajtaniuk, például mentorálni, támogatni, segíteni vagy tanácsot adni.
A magasabb intelligenciával rendelkezők sokkal nagyobb kihívásokkal járó hivatással rendelkeztek, ami tovább segítette az agy működésének egészségét, mintegy 1-2 százalékkal növelte. Bár nem tűnik soknak, de ha a szellemi hanyatlásról van szó, jelentős ez az eltérés is.
A fizikai stressz öregít
Az erős stressz idejekorán öregít. Nem csak külsőre, az agyunkat is. A Coloradói Egyetem tudósai elemezték 99 idősebb, 60 és 79 év közötti felnőtt agyáról készült felvételeket 2020-ban. Akik nagyobb fizikai stressz alatt álltak, azoknál úgy találták, kisebb az agy hippokampusznak nevezett része, melyet az öregedés és demencia is legerősebben érint, így rosszabbul működik a memóriájuk. Fizikai stressznek a nehéz tárgyak emelgetésével, komoly testi erőfeszítéssel járó munkákat tekintették a kutatók.
A kevésbé higiénikus munka rontja a memóriát
A Floridai Állami Egyetem kutatói 2016-ban vizsgáltak meg ötezer felnőttet, és azt figyelték meg, hogy az unalmas vagy piszkos munkahelyeken dolgozók sokkal nagyobb valószínűséggel küzdöttek memóriaproblémákkal életük során később. Ennek hátterében a penész, ólom és a hangos zaj állhat, melyek mind okozhatják a szellemi képességek hanyatlását.
Egy 2014-es francia kutatás is hasonló következtetésekre jutott. A klóros vegyszerekkel, kőolajszármazékokkal, benzinnel dolgozók, a festékekkel ragasztókkal vagy zsíroldó habot használó munkaterületeken az emberek memóriájában és gondolkodásában évtizedekkel később jelenhetnek meg a szomorú következmények demencia formájában.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
