Hosszú, de nem Covid: mit tegyünk, ha nem múlnak a szezonális betegségek?

2021. november 06. |

Míg egy szokásos nátha néhány nap alatt levonul, sokan panaszkodnak arra, hogy most heteken át tapasztalják a tüneteket, úgy érzik, egyik betegségből esnek a másikba.

Ha lenne bármilyen tanulsága a koronavírus-járványnak, az valószínűleg az lenne, hogy a nátha és influenza elkerülhető és megúszható akár egy-másfél évig is. Amikor a korlátozásokat feloldották és így vágtunk bele az őszi–téli szezonba, a megfázás is visszatért. Sőt, külön kifejezésünk lett rá: a legrosszabb nátha, amit valaha átéltünk. Mindent tapasztalunk, amit egy sima náthánál, csak sokkal erősebben: orrdugulás, köhögés, láz mind jelentkezik a tünetek között. 

Ám míg egy szokásos nátha néhány nap alatt levonul, sokan panaszkodnak arra, hogy most heteken át tapasztalják a tüneteket, úgy érzik, egyik betegségből esnek a másikba. „Hogyan lehet, hogy újra náthás vagyok, amikor csak most gyógyultam meg az előzőből?” – teszik fel a kérdést a közösségi oldalakon több ezren. Ha teszteltük magunkat és kiderült, hogy szerencsére Covid–19-ről szó sincs, akkor mi okozza ezeket az elhúzódó panaszokat? Összeszedtük, mit lehet tudni és tenni az idei náthaszezonról.

natha-immunrendszer-vedekezes

Az immunrendszerünk romokban hever

Azért is lehetünk hosszabban betegek, mint normál esetben, mert az immunrendszerünk kiesett a gyakorlatból és némileg elfelejtette a lezárások alatt, hogyan kell hatásosan harcolni a nátha ellen. Vannak olyan betegségek – például a bárányhimlő –, amiket csak egyszer kapunk el az életben, és a testünk életre szóló immunitást képes fejleszteni ebből az egy megbetegedésből. A náthával azonban nem ez a helyzet. „A szervezetünk immunitása csak rövid időre szól az ilyen betegségek esetén – magyarázta dr. Zoe Broughton háziorvos. – A hosszú távú immunitást a szervezet memória B-sejtjei hozzák létre válaszként egy-egy vírusfertőzésre. Ám számos tényező miatt a megfázásos panaszokat okozó vírusok nem késztetik a testünket ilyen típusú immunsejtek termelésére.”

Ehelyett a náthavírusok elleni immunitás – ahogy a koronavírus elleni is – a szervezet antitestszintjétől függ. Miután túlesünk egy náthán, az antitestszint elkezd csökkenni. A háziorvos szerint ez azt jelenti, hogy 18 hónapnyi távolságtartás hatására az antitestszintünk a mezei náthavírusokkal szemben nagyjából a nullához közelít, így hosszabb ideig tarthat, míg legyűri a szervezetünk a sima náthát. 

Oda-vissza pingpongozunk a különböző náthavírusokkal

Ha több hete betegek vagyunk, valószínűleg tapasztaltuk, hogy vannak időszakok, mikor jobban vagyunk, aztán visszatérnek a tünetek. „Ez azért van, mert egy másik fajta náthavírust kapunk el rövid idővel az előző után – mutatott rá Broughton. – Az egész úgy tűnhet, mint egy soha véget nem érő megfázás. Valójában csak a szerencsén múlik, hogy nem fertőződünk-e oda-vissza két vírussal folyamatosan a környezetünkben élőktől.”

A szakember azt is hozzátette, hogy az immunrendszerünknek nehéz lehet legyűrni két náthavírust gyors egymás utánban, és nagyon sok függ az időzítéstől. „A betegség első napjaiban sokkal ellenállóbak vagyunk egy másik vírussal szemben, mivel a szervezetünk nagy mennyiségben termeli az antitesteket – mondta Ron Eccles infektológus professzor. – Ha folyik az orrunk, még jól is jöhet egy másik vírus ellen, kimossa a kórokozókat a nyálkahártyánkról, így azok nem kerülnek be a szervezetünkbe.”

Az első napok után azonban az immunválasz csökken, és így egyre nagyobb az esély, hogy más kórokozók is próbára teszik a védekező képességünket. „Ha megfertőződött egy családtagunk vagy kollégánk is, lehetséges egymást oda-vissza fertőzni is – mondta Eccles. – Az immunitás hossza egyénenként változik. Erősebb lehet azoknál, akik gyakrabban voltak náthásak, ám náluk is csak hetekről, hónapokról van szó, ami nem hosszú idő azért.” 

Ami jó hír, hogy ha másodszor is elkapjuk ugyanazt a náthavírust, a második betegség már nem lesz annyira súlyos, sőt, az is lehet, hogy tünetmentesen vészeljük át. 

Több fertőzés egyszerre

Az is lehetséges, hogy több vírusfertőzés betegítsen meg egyszerre, ami elvonja az energiáinkat és késlelteti a gyógyulást. A legrosszabb ezek közül, ha a Covid–19 és az influenza egyszerre támad le valakit. Ez kétszeresére nyújthatja az eddigi megfigyelések szerint a kórházi tartózkodás időtartamát. Ez természetesen a legrosszabb forgatókönyv, és inkább az jellemző, hogy különböző náthavírusok találnak meg egyszerre, ám ezek is összeadódhatnak annyira, hogy úgy érezzük, sosem volt még ilyen kellemetlen megfázásunk. 

Elfelejtettük, milyen a nátha

A másik, amiért úgy érezhetjük, a folyamatos betegség csapdájába estünk, hogy egyszerűen elszoktunk a náthától. „Könnyen lehet, hogy csak pszichológiai sokk, amit azért érzünk, mert elfelejtettük, milyen kellemetlen egy nátha” – mutatott rá az infektológus. Ráadásul a sima nátha sem egy sima nátha többé, mert félünk a koronavírus-fertőzéstől, így a pszichológiai változások és az adott helyzet teljesen más megvilágításba helyezi a megfázást is.

Mikor kérjünk segítséget?

A nátha eltart egy hétig. Ám ha még három hét múlva sem múlnak a tüneteink, keressük meg a háziorvosunkat. Ha hirtelen romlik az állapotunk, belázasodunk, hidegrázás, légszomj vagy mellkasi fájdalom jelentkezik, szintén keressük meg az orvosunkat. Ha valamilyen krónikus betegséggel küzdünk vagy gyenge az immunrendszerünk és betegnek érezzük magunkat, vagy aggódunk a gyermekünk betegsége miatt, szintén ne habozzunk és forduljunk szakemberhez. 

Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód