Az elhúzódó nátha megváltoztatja az agy működését

2021. április 17. |

Nem véletlenül panaszkodnak sokan, akik krónikus náthában, allergiában szenvednek, hogy nehezen koncentrálnak és romlott a memóriájuk. Ezek mind összefügghetnek egy friss kutatás szerint a náthával.

Ha nem lenne elég a rengeteg kellemetlenség, amivel a krónikus nátha jár, az orrfolyás és tompa fejfájás, annak a sok millió embernek, aki szénanáthában vagy más, állandóvá vált felső légúti fertőzésben szenved, még arra is fény derült, hogy az állandósult nátha felelhet a depressziószerű tünetekért, koncentrációs problémákért is. Egy friss kutatás szerint ugyanis a krónikus nátha okozta gyulladás megváltoztatja az agy működését, különösen az idegsejtek közötti hálózatokat, amelyek a tanulást, felismerést és a különböző külső tapasztalatokra adott válaszokat irányítják. 

kronikus-natha-gyulladas-agymukodes

„Ez az első olyan tanulmány, amely összefüggést talál a krónikus felső légúti gyulladás és a neurobiológiai változások között – mondta dr. Aria Jafari, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának fej- és nyaksebész professzora, a kutatás vezető szerzője. – Korábbi kutatásokból már rájöttünk, hogy azoknak a páciensek, akik krónikus náthában szenvednek, gyakran nem azért fordulnak orvoshoz, mert folyik az orruk és az arcüregükben nyomást éreznek. Inkább azért, mert a betegség hatással van arra, ahogy kapcsolatba lépnek a világgal: elveszítették produktivitásukat, máshogy gondolkodnak, rosszul alszanak. Nagy mértékben érinti az életminőségüket tehát. Most megfejtettük azt a mechanizmust, amit eddig csak klinikailag megfigyeltünk.”

A krónikus nátha a fejlett világ országaiban a felnőtt lakosság valamivel több mint tizedét (11 százalék) érinti az Egészégügyi Világszervezet adatai szerint. Az évekig húzódó, hol erősebb, hol gyengébb náthát gyakran kezelik antibiotikummal, ám a panaszokat jellemzően az okozza, hogy a folyamatosan visszatérő felső légúti gyulladásos ciklusok hatására megvastagszik az orr nyálkahártyája, ami állandó orrdugulásszerű érzés és fokozottabb hajlamot jelent a légúti fertőzésekre. Bár sebészi úton eltávolítható a megvastagodott nyálkahártyarész, a tünetek újra és újra visszatérhetnek. 

Olvastad már?

A kutatók ezúttal 1206 egészséges, 22–35 év közötti fiatal felnőttet vontak be a tanulmányba, akikről radiológiai felvételeket készítettek, illetve szellemi-viselkedési tulajdonságokat mérő teszteket végeztettek velük. Az MRI felvételek alapján 22 résztvevő szenvedett közepes vagy erős légúti gyulladástól, egy 22 fős kontrollcsoport pedig semmilyen hasonló betegséggel sem rendelkezett. A funkcionális MRI-vizsgálat szerint pedig, ami kirajzolja a véráramlást és az idegsejtek aktivitását is az agyban, azt mutatta, hogy: 

  • csökkent az összeköttetés az idegsejtek között azon az agyi területen, amely a problémamegoldásért, figyelem összpontosításáért felel
  • növekedett az aktivitás azon a területen, amely felelős lehet a nyugtalan alvásért és a gondolataink eltérüléséért koncentráció közben
  • csökkent az aktivitás azokban a régiókban, amelyek a külső ingereket érzékelik, a kommunikációért és a társas viselkedésért felelnek.

„Az agyi aktivitás erősségének különbségei, amelyet a különböző kutatásban résztvevő csoportoknál párhuzamosan vizsgáltunk, összefüggést mutattak a felső légúti fertőzés súlyosságával is” – hívta fel rá a figyelmet a kutatás vezetője. 

A viselkedési és szellemi képességeket vizsgáló teszteken viszont nem mutatkozott meg az a különbség, amelyet az MRI-vizsgálat megmutatott. Mivel a vizsgálati alanyok alapvetően fiatal emberek voltak, akiknél még nem jelentkeztek az idősebb korban előforduló szellemi hanyatlás jelei, így a korukból adódó rugalmasság kompenzálhatta a krónikus nátha által előidézett és MRI-vel kimutatható problémákat.

„Fontos megjegyezni, hogy a krónikus nátha, okozza vírusos fertőzés, baktérium vagy éppen allergia, akkor okoznak olyan, klinikailag is észlelhető tüneteket a szellemi képességekben, ha kezeletlenül hagyják – mondta a kutatás vezetője. –Emellett az sem elhanyagolható, hogy a felső légúti fertőzés által kiváltott, folyamatosan fennálló gyulladás a kognitív képességek lassú csökkenésének kiváltója is lehet az arra genetikailag hajlamos személyeknél.”

A tudósok szerint az első lépés, hogy orvosi diagnózist kapjon, aki krónikus légúti gyulladásban szenved. „Ebbe akár az agyműködés vizsgálata is beletartozhat. Ez az utánkövetésnél is hasznos lehet, hiszen egyértelműen megmutatja, sikeres volt-e a terápia, megváltozott-e az agyi aktivitás a gyógykezelés után” – mondta Jafari professzor.

Forrás: Science Daily Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

6 tipp, hogy eltüntesd a száj körüli pattanásokat akné

6 tipp, hogy eltüntesd a száj körüli pattanásokat