A kérdés szinte mindenkit foglalkoztat. Hogy lehet, hogy már másodszor lesz beteg valaki, annak ellenére, hogy mindhárom oltását megkapta? Miközben mondjuk a szomszédja, aki az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy a covidos gyerekeit ápolta szoros összezártságban, ugyanannyi oltással mégsem lett beteg? Miért vannak, akik újra és újra elkapják a koronavírust, míg mások úgy tűnik, teljesen immunisak rá? A szerencsés gének vagy valami más áll a háttérben?
A 25 éves tanárnő úgy gondolta novemberben, most már biztosan nem ússza meg ő sem a koronavírus-fertőzést. Egyik kollégája beteg lett, és a Covid–19 tesztje pozitív lett. Aztán egy másiknak és még egynek is. Annyi tanár lett beteg, hogy az iskola digitális oktatásra állt át. A tanárnő szoros kontaktusban volt a megbetegedett kollégákkal, együtt voltak a tanári szobában, megbeszéléseken, ebédlőben. Nála azonban nem jelentkeztek tünetek, és a részben kíváncsiságból, részben környezete biztonsága miatt végeztetett teszt is negatív eredményt mutatott.
Két hónappal később ismét nagy esélye volt arra, hogy megfertőződjön. Három lakótársából kettőnek lett pozitív tesztje az omikron variánshullám kezdetén. Egyre több ismerőse betegedett meg, ám a tanárnő tesztje sosem lett pozitív. „Vártam, hogy mikor kapom el. Úgy éreztem, kizárt, hogy én megússzam” – mondta.
Nem a szerencsén múlik
Mindannyian ismerünk ilyen embereket, akik úgy tűnik, képtelenek megfertőződni a koronavírussal, miközben körülöttük mindenki elkapja. A 37 éves Hanna például együtt ebédelt Covid-pozitív anyósával, akiről akkor még nem tudták, hogy beteg lesz, majd ápolta férjét, aki szintén covidos lett. Hanna azonban végig egészséges és negatív maradt.
Az érem másik oldalán ugyanakkor ott vannak azok, akik újra és újra elkapják a Covid–19-et. Hosszú ideje foglalkoztatja tehát nemcsak az embereket, de a tudósokat is, miért lehet az, hogy vannak, akik többször elkapják a koronavírust, mint mások? A tudósok pedig nem hisznek a szerencsében. A világ vezető immunológusai szerint nem elég ehhez az, hogy valaki pechjére szóba állt egy emberrel egy bulin, nem az ablak mellé ült a buszon vagy egyszerűen rosszul tesztelték, nem jól vették a mintát.
Brit és brazil kutatók arra voltak kíváncsiak, lehetséges-e, hogy bizonyos embereknek természetes immunitása legyen a vírussal szemben. Feltételezték, hogy már a járvány kezdete előtt az ő immunrendszerük tudta, hogyan harcoljon a vírussal szemben. Azt remélték, hogy ha a a vérmintáikat és a sejtjeiket elég alaposan tanulmányozzák, ez a néhány szerencsés ember nagyon fontos információkkal szolgálhat a természetes immunitásról. Talán ők lehetnek a kulcs a járványkutatás szent gráljához: az univerzális Covid-vakcinához, ami minden variáns ellen hatékony lehet.
„Abszolútumként gondolunk az immunitásra: immunisak vagyunk egy vírusra vagy sem. Ám ez – ahogy a legtöbb dologgal lenni szokott – nem ilyen egyszerű – mondta dr. Danny Altmann, az Imperial College London immunológus professzora. – A gének, amik az immunitásunkat irányítják, az emberi test legsokfélébbje, tényleg hatalmas különbségek vannak ember és ember között.”
„Hasonlítsuk össze például a vércsoporttal. Ez egy nagyon kis számú génkombinációt jelent. Az immunitás azonban egy olyan sakktábla lenne, aminél több ezer lehetséges lépés van. Még az egypetéjű ikrek sem egyformák ebben. Nincs két ember, aki akár csak hasonló lenne egymáshoz” – mondta Altmann. Ennek eredményeképpen nem meglepő tehát, hogy vannak, akik fogékonyabbak a covid-19-re másoknál. „Valós időben látjuk a laboratóriumban mindezt” – mondta a kutató. Az Oxford Egyetem és az Imperial College London tudósai jelenleg is végeznek olyan kutatásokat, ahol önkénteseket tesznek ki a koronavírus-fertőzésnek. Általában folyékony oldatot lélegeztetnek be velük az orron át, majd izolációban és megfigyelés alatt tartják a résztvevőket két hétig. Minden résztvevő ugyanolyan számú oltással rendelkezik, és mindenki ugyanakkora mennyiséget kap a betegséget okozó vírusból, ugyanazon a módon juttatva a szervezetbe. Ahogy pedig a tudósok arra számítottak, az önkéntesek immunrendszere teljesen eltérő módon válaszol a vírusra: vannak, akiknél akcióba lendülnek az antitestek és T-sejtek, másoknál pedig nem.
Hasonló rajzolódott ki a University College London vizsgálatából is, melyet a járvány kezdetén londoni egészségügyi dolgozók körében végeztek. Minden kutatásban részt vevő önkéntes ki volt téve a fertőzésnek a munkájuk miatt, azonban csak 20 százalékuknál volt jele annak, hogy megfertőződtek volna a Sars-Cov-2 vírussal, 65 százalékuknál tisztán látszott, hogy nem estek át a betegségen.
A legérdekesebb azonban a maradék 15 százalék volt. A harmadik csoportba tartozók megfertőződtek ugyan, ám még azelőtt megszakadt náluk a betegség kialakulása, hogy az a PCR-teszteken kimutathatóvá vált volna. Nem voltak koronavírus-antitestek a vérükben, ám az átlagosnál magasabb T-sejt számmal rendelkeztek, különösen nagy menyiségben abból a fajta T-sejtből, ami a Covid-fertőzés ellen harcol. Ezek a T-sejtek mintha elvágták volna a vírus szaporodását, mielőtt az még képes lett volna tábort verni a szervezetben. Úgy tűnt, mintha ezeknek az embereknek az immunrendszere már tudta volna, hogyan kell harcolni a Covid–19 ellen, pedig még csak a járvány legelején jártunk, oltásról is csak álmodtunk. „Nem voltak teljesen ellenállók a fertőzéssel szemben, ám olyan gyorsan semmisítette meg a szervezetük a kórokozókat, hogy a teszteknek sem volt esélye kimutatni” – mondta dr. Mala Maini, a University College London vírus immunológia professzora, a tanulmány egyik szerzője. A tanulmány eredményeit dr. Altmann úgy értékelte, hogy „világos bizonyítékot jelentett arra, vannak, akik természetes immunitással rendelkeznek a koronavírus ellen”.
Mitől lehet természetes immunitása valakinek?
A legvalószínűbb elmélet szerint azoknak az embereknek lehet természetes immunitása, akik hasonló vírusok okozta fertőzésen átestek évekkel, vagy akár évtizedekkel korábban. A Sars-Cov-2 ugyanis egyike a hét embert is megbetegíteni képes koronavírusnak. Ezek legtöbbje csúnya köhögéssel járó megfázást okoz. Az összes ebbe a víruscsaládba tartozó kórokozó hasonlóan épül fel, így a T-sejtjeink megtanulhatják, hogyan kell harcolni ellenük, és minél többször találkoznak velük, annál jobbak és hatékonyabbak lehetnek a leküzdésében.
Egy másik, kevesebbet vizsgált lehetséges magyarázat a génjeinkben lehet. A tudósok azt gyanítják, hogy bizonyos emberek természetes immunitással születhetnek bizonyos vírusokra. Ez az eshetőség 2008-ban merült fel, amikor Kenyában olyan szexmunkásokat vizsgáltak, akik nem kapták el a HIV-vírust annak ellenére sem, hogy védekezés nélkül voltak együtt számos bizonyítottan HIV-pozitív személlyel. Kiderült, hogy a sejtjeikből hiányzik egy fontos receptor, pont az, amin keresztül a HIV-vírus képes bejutni a sejtjeinkbe. „Széles körű kutatások indultak, hogy megvizsgálják, lehetséges-e, hogy a Coviddal kapcsolatban is hasonló játszódik le bizonyos esetekben, ám egyelőre nincsenek erre egyértelmű bizonyítékaink” – mondta dr. Maini.
Brazíliában, a Sao Paoló-i Egyetemen folynak kutatások, melybe 100 önként vállalkozó párt vontak be. Minden esetben a pár egyik tagjának tesztje pozitív lett tüneteket okozó koronavírus-fertőzéssel, míg a másik ember nem betegedett meg (a vérvizsgálatok szerint sem esett át a betegségen, vérében nem voltak Covid-specifikus antitestek). Mind a 200 ember DNS-ét elemezték, hogy megnézzék a genetikai különbségeket.
Kiderült, hogy voltak köztük olyanok, akik természetes immunitással bírtak a Covid–19-cel szemben, ami jó hír számukra, hiszen nem lettek betegek. De jó hír nekünk is, mivel segíthet felgyorsítani egy olyan vakcina kifejlesztését, ami bármilyen variáns ellen hatásos lehet.
A most használatos vakcinák a vírus tüskefehérjéjét támadják. Azoknak a vérében talált T-sejtek azonban, akik természetes immunitással rendelkeztek a koronavírussal szemben, nem a vírusnak ezt a részét célozzák, hanem a vírus közepén található fehérjéket. Ezek a fehérjék sokkal kisebb eséllyel mutálódnak, mint a tüskefehérje, sőt, nemcsak a Covid–19-et okozó koronavírusban, hanem más koronavírusokban is megtalálhatók. Ha a tudósok képesek lesznek olyan vakcinát alkotni, ami ezt a központi fehérjét célozza, sokféle koronavírus minden variánsa legyőzhetővé válik, nem csak azoknak, akik eleve rendelkeznek természetes immunitással. De addig is, míg a tudósok dolgoznak, marad a védekezés.
„Senki se gondolja, hogy golyóálló, vagyis ebben az esetben vírusálló. Nem lehet biztos benne” – mondta dr. Altmann. Ugyanakkor a járvány harmadik évébe lépve jó ilyen reménykeltő kutatásokról hallani.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
