Nem csak a szigorú diéta volt terítéken az 1980-as, 1990-es években. Az elképzelhetetlenül vékony alakért a szigorú testmozgás (be kell mutatni valakinek Jane Fonda vagy Cindy Crawford aerobicvideóit?) is azt a célt szolgálta, hogy érezzük, ahogy ég a zsír! Rossz hír, hogy ezek mind azt alapozták meg, hogy mára egy egész generáció szenved a testképzavaroktól és önbizalomhiánytól, valamint az ételhez fűződő teljesen rossz viszonytól.
Ami a szánban, az a csípőnkön – szólt a mantra, ami már gyerekként a fülébe csengett a mai harmincasoknak, negyveneseknek, és meghatározta hozzáállásukat a kemény megszorító elveken alapuló diétákhoz. Az étel így vált ellenséggé, ami közénk és az ideális test közé áll. Azt láttuk, hogy a boldogság azon múlik, mit mutat a fürdőszobai mérleg. Ezeket a belénk ivódott teljesen diszfunkcionális szokásokat aztán levetkőzni teljesen szinte lehetetlen felnőttként.
Nem vitás, hogy az ideális testsúly megtartása fontos minden életkorban, különösen ahogy elérjük a harmincas-negyvenes éveinket, hiszen egyre nagyobb hatással van az egészségünkre. Az elhízás ebben az életkorban megkétszerezi a magas vérnyomás és a korai szívhalál kockázatát azokhoz képest, akik egészséges testsúllyal rendelkeznek.
Jó hír, hogy sohasem késő újragondolni az étellel való viszonyunkat, és nem csak azért, hogy újra beleférjünk a régi farmerunkba. Ha újra barátságba kerülünk az ételekkel, kihasználhatjuk azok minden előnyét az egészséges, aktív évek érdekében, amik még előttünk állnak.
Fogyás helyett súlymenedzsment
A fogyás egy olyan egzakt dolog, aminek a célja könnyen meghatározható: ennyi és ennyi kiló. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy ha már a súlyvesztésről van szó, sokkal fontosabb a súly megtartása. A folytonosság sokkal hatásosabb, mint egy esetleg extrém cél elérése. Az Obesity című orvosi szaklapban publikált tanulmány szerint aki fokozatosan és nagyon lassan adott le bizonyos súlyt, sokkal nagyobb valószínűséggel tartotta meg az elért testsúlyt, mint az, aki kampányszerű diétával fogyott sokat, hirtelen. A lassú és fenntartható a két kulcsszó a testsúlyunkkal és étkezésünkkel kapcsolatban. Gondoljunk úgy a fogyásra, mint az étkezésünk mellékhatására, ne ez legyen a cél.
Az ételek nem jók vagy rosszak
„Az ételek különböző hozzávalókból készülnek, nem érzésekből vagy véleményekből, így az ételeknek nincs morális értéke – mutatott rá Graeme Tomlison táplálkozási szakértő. – Ahelyett, hogy azért ostorozzuk magunkat, mert úgynevezett rossz ételeket ettünk, tudatosítsuk inkább, hogy minden étel egyszerűen csak különböző tápanyagtartalmában. Mindegyikben másféle makrotápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok található. Ami számít, a teljes étrendünk, nem egy-egy megevett étel. Ez felszabadíthat minket a bűntudat alól.”
Ugyanis minél pozitívabb a hozzáállásunk az ételhez, annál inkább megszűnik az a gondolkodásmód, hogy egyes ételek jók vagy rosszak. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy több tápanyagban gazdag ételt célszerű fogyasztanunk, mint szegényt.
Ne számoljuk a kalóriákat
Bármi is legyen a körítés, szinte minden diétát ugyanarra a kaptafára írtak: kevesebb kalóriát bevinni, mint amennyit egy nap felhasznál a szervezet. Ám minden, ami szigorú kalóriaszámlálást igényel, csak ideig-óráig működhet. Persze hasznos, ha van elképzelésünk arról, melyik ételnek milyen a kalóriaértéke, különösen ha gyakran fogyasztjuk.
De bonyolítja a képet, hogy vannak olyan egészséges ételek, melyeknek nagyon magas a kalóriatartalma, például az avokádó, olajos magvak, magvajak, granola, energiagolyók, vegán desszertek. Ezek mind egészséges ételek, melyeknek fontos helye van az étkezésünkben, de azt is tudnunk kell, hogy egy negyed avokádónál vagy nagyjából 10 szem mandulánál többet nem célszerű egyszerre elfogyasztanunk.
„Érdemes erre úgy gondolnunk, mint egyfajta éberségre azzal kapcsolatban, hogy a testünk hogyan dolgozza fel a különböző tápanyagokat, és próbáljuk magunkat a hasznos ételekkel táplálni – mondta a tápanyagszakértő. – Emellett segít megtanulni az adagok fontosságát. Gyorsan megtanuljuk szemmérték alapján is, mennyi az elég.”
Ne adjunk magunknak határidőket
A fogyókúrás szemlélet azt diktálná, hogy meghatározzuk magunknak, erre és erre az időre ennyi és ennyi kiló leszek. Ez nagyjából már az elejétől veszett ügy. A kutatások szerint az emberek nagyjából 80 százaléka, aki jelentős súlyt adott le, körülbelül 12 hónap alatt érte el. Tehát ahelyett, hogy fix időkeretet szabnánk, gondoljunk inkább arra, hogy jövő ilyenkorra hol szeretnénk látni magunkat.
Sokat segíthet az is, ha a fogyás jótékony hatásaira gondolunk, és nem egy bizonyos súlyt határozunk meg célként. Több energiánk legyen, jobban aludjunk, alacsonyabb legyen a vérnyomásunk, vagy bármilyen más pozitív hatást az életünkre, melyet szinte már az első pillanattól kezdve élvezhetünk és motiválhat az egészséges életmód megtartására.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
