Azt gondolnánk, hogy biztonságos azonnal viselni az új ruhákat, különösen ha futárral érkezik, hiszen nemcsak a papírdoboz, de zacskó is védi. Jó, ha tudjuk, hogy számos mérgező vegyület lehet ettől még a textilen, ami mind a bőrünkre kerül, ha nem mossuk ki a ruhákat, mielőtt először felvennénk.
A legnagyobb ruhamárkák olyan helyeken gyártják a termékeiket, ahol hatalmas a forgalom. Rengeteg ember, teherautó és gyár koncentrálódik relatíve kis helyen. A gyárak körül finoman szólva is megkérdőjelezhető a levegő minősége, a varroda szellőzését pedig a nyitott ablakkal oldják meg, így a szennyező anyagok ott keringenek, ahol a pólónkat varrják, és biztosan rátapadnak a textilszálakra.
De tegyük fel, hogy a gyárban jó a levegő, nincs szálló por, szmog, piszok. A gyártási folyamat során felhasznált kémiai anyagok ettől még lehetnek veszélyesek. Csupán néhány azok közül a vegyszerek közül, amik miatt érdemes lenne aggódnunk:
- ólom: elég gyakori összetevő még ma is az élénk színek festékanyagánál
- formaldehid: bizonyítottan rákkeltő hatású anyag, a nem gyűrődő anyagoknál gyakran használják
- szerves fluorvegyületek: a vízlepergető anyagoknál használt vegyszerek
- azovegyület: egy benzolszármazék, ami szintén rákkeltő hatású, szintetikus festékanyagoknál használják, könnyen felszívódik a bőrön át, a kontakt dermatitisszel is összefüggésbe hozható
- kinolin: a poliészter ruháknál használt vegyület, ami allergiás kontakt dermatitiszt okozhat és potenciálisan rákkeltő hatású
A leggyakoribb probléma, amit az új, mosás nélkül felvett ruhák okoznak, az allergiás kontakt dermatitisz. „Ez egy olyan bőrbetegség, melynél vörös, viszkető kiütések jelentkeznek azon a területen, ami érintkezett a szennyeződéssel – mondta dr. Loretta Ciraldo bőrgyógyász. – Ami a mosógépbe mosódik egy ruhából, az a bőrünkre kerül ugyanúgy az izzadás által” – figyelmeztetett.
„Ezek az anyagok nem láthatók, nem szagolhatók, mégis elég ennyi, hogy fájdalmas kiütéseink legyenek – mondta a szakember. – Sőt, gyakran nem is lesz ennyire feltűnő, amit tapasztalunk, lehet, hogy csak néhány pötty, viszketés nélkül. Vagy csak némi viszketés.”
Sőt, az is lehetséges, hogy az új ruhán található vegyületek által kiváltott reakció nem azonnal jelentkezik, ezért nem is kapcsoljuk össze vele. „Gyakori, hogy késleltetve jelentkeznek csak a tünetek, nem amikor először felvesszük az új ruhát. Akár hetekkel később is lehetséges” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy akinek érzékeny a bőre, ekcémára hajlamos, azoknál nagyobb eséllyel jelentkeznek a kémiai vegyületek miatti panaszok is.
Szerencsére azzal, ha kimossuk az új ruhákat, jelentősen csökkenthetjük az esélyét annak, hogy a bőrünkre kerülnek a szennyeződések, onnan pedig felszívódnak a szervezetünkbe. Mindenképp fordítsuk ki az új ruhát mosás előtt. Először hideg vízben mossuk ki, majd szárítsuk meg. Célszerű nem együtt mosni más textíliákkal, hogy az új ruhán található esetleges szennyeződések ne kerüljenek át másra. Ha az előmosással megvagyunk, utána egy rendes mosásra – a címkén található utasításoknak megfelelően – is tegyük be a megfelelő mosószerrel, hogy minél kisebb eséllyel irritálja a bőrünket, amikor végre magunkra húzhatjuk az új ruhadarabot.
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
