Így lesz fenntartható a zuhanyzás

2022. április 27. |

Az olyan összetevőket, mint a pálmaolaj, gyakran éri kritika, gyakran teljesen jogosan, a környezetre gyakorolt káros hatások miatt. De mi van még a samponokban és szappanokban, ami növeli a zuhanyzásunk ökológiai lábnyomát?

Ha megnézzük egy tusfürdős vagy samponos flakon hátulját, megtaláljuk az összetevők hosszú listáját, és néhány utalást az eredetükkel kapcsolatban. Az olyan dolgok remekül hangzanak, mint hogy nem tartalmaz szilikont és csak természetes összetevők vannak benne. Vegyünk például egy olyan sampont, melyre azt írták, hogy 95 százalékban természetes eredetű összetevőket tartalmaz, ebből 73 százalék víz, 22 százalék egyéb természetes anyag, a maradék 5 százalék pedig szintetikus vegyület. Milyen hatással van mindez bolygónk klímájára?

zuhanyzas-kornyezetszennyezo-go-green-heti-tema

Bár nincs ráírva, mégis van benne pálmaolaj

A folyékony szappanok, samponok és kondicionálók nem meglepő módon nagyrészt vízből állnak. A víz után viszont általában a sodium laureth sulfate (SLES) nevű vegyület következik az összetevők listáján, ami pálma- vagy kókuszolajból készül. Erre azért van szükség, hogy az olajak és a víz emulzióvá álljanak össze az adott termékben. Megtalálható a sampontól a fogkrémen át az arclemosókig szinte minden kozmetikumban. Ahhoz kell, hogy vízben oldhatóvá tegye a fehérjéket és zsírokat, így könnyebb legyen lemosni magunkról például a tusfürdőt, de ennek köszönhető, hogy a sampon olyan szépen habzik. De előkelő helyen van az összetevők között a cocamidopropyl betaine (egy kókuszolaj származék) vagy a guar hydroxypropyltrimonium chloride (guargumiszármazék, amitől könnyebb kifésülni a hajat) is, vagy éppen illat- és színanyagok, melyek mind olyan természetes összetevők, melyekről általában fogalmunk sincs, honnan származnak. Olyan ültetvényről, melyen a termelés károsítja a környezetet? És ha én magam állítom elő a szappanomat és samponomat, az jobb a bolygónak? Ehhez tudnunk kell, mennyire nagy az ökológiai lábnyoma a kereskedelmi forgalomban kapható samponoknak. 

Nem (csak) a sampontól függ, mennyire káros a hajmosás

Például a hajmosás környezetre gyakorolt hatása nagyban függ a zuhanyzási (vagy fürdési) szokásainktól is. A felhasznált víz mennyisége, hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tisztálkodási szokásaink környezeti lábnyomát. Ha ehhez még hozzáadjuk azokat a különbségeket is, hogy a különböző területeken különböző módon állítják elő a meleg vizet, az ehhez szükséges energia forrása tovább árnyalja a képet, és szinte lehetetlen személyre lebontva egyetlen számot kapni. 

Egy tanulmány azonban megkísérelte a lehetetlen. A kutatók, akik Svájcban vizsgálták az emberek zuhanyzási szokásait, arra jutottak, hogy egyetlen hajmosásnak egy növényi alapú samponnal akkor az ökológiai lábnyoma, mintha egy benzines autóval megtennénk 800 métert. Magyarországra azért lehet ezt az eredményt vonatkoztatni, mert Zürichben – ahol a vizsgálatot végezték – szintén nagyrészt fosszilis energiahordozókból állítják elő a meleg vízhez szükséges energiát. „Ahol más, kevésbé szennyező módon jutnak energiához, valószínűleg kisebb az ökológiai lábnyom is” – mondta Hanna Kröhner, a tanulmány szerzője, a Zürichi Tudományegyetem kutatója. 

Átlagosan 15 liter vizet használunk el egy hajmosáshoz, a víz pedig 38 Celsius-fokos. Ha egy kicsit tovább időzünk a víz alatt, vagy melegebb vízzel zuhanyzunk, máris nagyobb az ökológiai lábnyomunk. 

Mi a legszennyezőbb a samponunkban?

A sampon előállításának legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással járó aspektusa a cégek irodaházának és a gyáraknak a fűtése és az elektromosság használata (az összes kibocsátott szén-dioxid 19 százaléka). Ehhez képest az összetevők előállítása csak a sampon gyártása közben kibocsátott szén-dioxid 5 százalékát adja, a csomagolás előállítása 4 százalékot, a szállítás a viszonteladókhoz 8 százalékot. 

A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó viszont a hajmosásunkban az energia, amit a zuhanyzáskor elhasznált víz melegítéséhez felhasználunk: az összes fürdéskor kibocsátott szén-dioxid 62 százaléka ebből származik. És akkor még nem is beszéltünk a foszforvegyületek vízvezetékbe kerüléséről, mely algavirágzáshoz vezethet és megölheti a vízi élővilágot, és a toxinok, mérgező anyagok vizeinkbe kerüléséről. Ezt a propanediol nevű összetevő okozhatja például, melyet a kozmetikumok kellemes textúrájához használnak a gyártók, és nemcsak petrokémiai úton állítható elő, de például kukoricából is, így a növényi alapú termékekben is megtalálható. De a víz melegítéséhez elhasznált energia mellett még ez is elhanyagolható mértékű környezetszennyezést okoz csak.

Van jó megoldás? 

A szilárd samponok reneszánszukat élik, ami a szakemberek szerint jó irány. Ezekhez nem kell propanediolt használni (hiszen nem kell, hogy sikamlós állagúak legyenek) és vizet sem kell felhasználni akkora mennyiségben a gyártáshoz. Ráadásul a szilárd sampon csomagolása is kisebb tétel, mint a folyadéké. Ám a szakemberek szerint továbbra is az a legnagyobb kérdés, vajon az emberek fürdési szokásaira milyen hatással van.

„Jó volna tudni, hogy a szilárd samponnal való hajmosás és szappannal fürdés vajon rövidebb vagy hosszabb zuhanyzással jár együtt, több vagy kevesebb vizet használnak az emberek ilyenkor” – mondta a kutató.

„A szilárd sampon lehet az egyik legnagyobb dolog a környezet szempontjából, de csak ha az emberek kevesebb meleg vizet és kevesebb sampont használnak közben.”

Jó, ha otthon készítem a szappanomat?

Akkor is van környezetre gyakorolt ára a szappannak, samponnak, ha otthon, magunk készítjük el. Vannak olyan növényi szappanok, melyekhez kókusz- vagy pálmaolaj szükséges, melyek lehetnek nagyon károsak a környezetre, származási helytől függően. A világ pálmaolaj termelésének 90 százalékát Borneó, Szumátra és a maláj Peninsula adja, cserébe itt trópusi esőerdőket vágnak ki. Borneó őserdeinek 50 százalékát elpusztították már. Kevesebb szó esik az esőerdők mellett a tőzeglápokról, melyekre szintén hatással van a pálmaolaj-termelés Délkelet-Ázsiában. A tőzeglápoknak hatalmas szerepe van a szén-dioxid tárolásában. Bár csak a föld 3 százalékát borítja tőzegláp, kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint a világ erdei. 

Használhatunk tehát alternatívaként olívaolajat vagy ricinust a szappanunkhoz, de ha fenntartható forrásból származik, a pálmaolaj is jó választás, mivel sokkal produktívabb más olajokhoz képest. 

De ha tényleg az a fontos számunkra, hogy minél kisebb legyen a tisztálkodásunk ökológiai lábnyoma, inkább a zuhany hőmérsékletén kell spórolnunk néhány fokot, és a fürdőzés hosszát visszavennünk.

Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Kattints IDE!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód