Már korábban is nyilvánvalóvá volt, hogy ha a szülőségről van szó, Alicia Silverstone-t hidegen hagyják a társadalmi elvárások és kulturális előítéletek, ám amikor egy podcast-beszélgetésben elárulta, hogy még vele alszik 11 éves fia, elég kemény visszajelzéseket kapott a kommentszekcióban. „Ezt az egész együttalvás dolgot kicsit túl sokáig húzta” – fogalmazott valaki finomabban. „Hogyan tanulja meg az önállóságot, függetlenséget a gyerek? Ezzel nem segít neki!” – tanácsolta valaki más.
Ugyanakkor nem mindenki gondolta úgy, hogy Alicia Silverstone együttalvós módszere aggasztó, volt, aki megköszönte, hogy nyíltan beszélt róla. „Annyi diszfunkcionális ember járkál a társadalmunkban… talán egy kicsit több szülői szeretet lehet a válasz.”
De mit mondanak a szakértők: árt a gyereknek, ha együtt alszik a szülőkkel, és hány éves korig elfogadható mindez?
Tedd, ami a legjobb neked és a családodnak!
„Mindig azt mondom a szülőknek, hogy aludjanak együtt a gyerekükkel, ha így szeretnének tenni. Ez egy személyes döntés, nem orvosi – mondta Dr. Rebecca Fisk, a New York-i Lenox Hill Gyermekkórház gyermekorvosa. – Azért a nemzetközi irányelvek hangsúlyozzák, hogy 12 hónapos kor alatt a bölcsőhalál és a fulladás kockázata miatt nem javasolt egy ágyban aludni a csecsemővel. Ha magunk mellett szeretnénk tudni, húzzuk a kiságyat az ágyunk mellé, vagy használjunk babaöblöt.”
„Mindannyiunknak más a háttere, más a szabályrendszere és a szülői stílus, amit megörökölt, vagy ahogy nevelni szeretné a gyerekét. Minden jó, ami nekünk és a saját családunknak megfelel – hangsúlyozta Elizabeth Matheis gyermekpszichológus. – Sőt, ha együtt alszunk a gyermekünkkel, az nagyon megnyugtató számára, különösen ha valamilyen változás történik a családban, például válás, haláleset vagy testvérszületés idején.”
Határok azért kellenek
Ahogy a pszichológus is mondta, érzelmileg megnyugtató, ha valaki olyan mellett aludhatunk, akivel biztonságban érezzük magunkat. Ám az eltérő alvásigények miatt az együttalvás megzavarhatja mind a szülők, mind a gyerekek természetes alvásciklusát. Ezért ha együtt alszunk a gyermekünkkel, figyeljük meg magunkat és őt is, mennyire vagyunk aktívak, energikusak napközben. Ha azt vesszük észre, hogy nem vagyunk kipihentek, más módon célszerű megteremtenünk a biztonságérzetet alvás közben a gyermekünk számára a gyermekpszichológus szerint.
Letehetünk például egy matracot a padlóra a gyerek ágya mellé, és ezen feküdhetünk, míg el nem alszik, majd kisétálhatunk a szobából. De az ágy egyik végén ülve is megvárhatjuk, míg elalszik. „Ezekkel a módszerekkel támogathatjuk a kicsik önállóságát, miközben párhuzamosan támogatjuk is őket. Kötődünk, ugyanakkor vannak határok” – mondta Fisk.
Mikor érjen véget az együttalvás?
„Legkésőbb a pubertás elindulásával, a testi változások kezdetén véget kellene vetni az együttalvásnak – mondta a gyermekpszichológus. – Ezt lányoknál a mellek növekedése, vagy éppen a hónalj szőrösödése jelzi fiúknál és lányoknál egyaránt.”
„Nem javasolnám, hogy egy 14 éves gyerek a szüleivel aludjon. Ha engem kérdeznek, itt húzom meg a határt, a serdülőkor kezdetén” – jelentette ki Fisk, amivel a gyermekorvos is egyetért.
„A pubertás kezdete biztosan jelzi, hogy ideje áttérni arra, hogy mindenki a saját ágyában aludjon” - tette hozzá Dr. Matheis.
Amikor egy gyerek eléri a serdülőkort, egyébként is valószínű, hogy ez természetes módon is megtörténik, hiszen egyre inkább igényli a privátszférát. „Ugyanakkor ha a gyermekünk erősen szorongó és szüksége van rá, hogy a közelében legyünk, a matrac ugyanabban a szobában jó kompromisszum lehet” – tette hozzá a gyermekorvos.
Forrás: Insider Fotó: Getty Images
