A sztívia, azaz más néven jázminpakóca (Stevia rebaudiana Bertoni) Közép- és Dél-Amerikában őshonos gyógynövény, aminek leveleiből vonják ki a cukorhelyettesítőként használt szteviol-glikozidokat. Nagyszerű benne, hogy kizárólag növényi eredetű, ebből adódóan természetes és kalóriaszegény édesítőszer, ami nem mellesleg erőteljesebben édesít a hagyományos cukornál.
Néhány évvel ezelőtt még fogalmunk sem volt róla, mi fán terem a sztívia, ma azonban igen széles körben elterjedt cukorpótló. Azt csak kevesebben tudják róla, hogy egy lágyszárú évelő növényből vonják ki, aminek termesztése otthon sem jelenthet nagy kihívást, hiszen nincsenek nagy és extra igényei ahhoz, hogy jól érezze magát és szépen teremjen. Cserépben vagy virágládában is nevelgetheted, de természetesen az is nagyszerű megoldás, ha a kertben kap helyet!
Tudnod kell, hogy a hidegebb hónapokban – sok másik évelő növényhez hasonlóan – „téli álmot” alszik, azaz a talaj feletti része elszárad, ilyenkor csak minimális mennyiségű vízre van szüksége. Az első tavaszi hónapoktól késő őszig viszont ereje teljében találod, ha jól érzi magát nálad, akár 50 cm magasra is megnőhet, sorra hozza az új leveleket, és szeptember környékén apró virágokkal is megörvendeztethet, amiből kinyerheted a sztíviamagokat, így ha kedved tartja, akár magról is ültetheted a cukrot helyettesítő sztíviát!
Amit szeret:
- A napfénynek nagy rajongója, de azért jobb a mértékletesség: ne tedd ki a tűző napra!
- A laza szerkezetű virágföldben csodásan érzi magát, ebben ugyanis kedvére terjeszkedhet a gyökere, és ha netán a kelleténél több vizet kapna, ez a talaj el tudja vezetni a felesleget.
- Boldoggá teszed, ha kellő helyet biztosítasz számára: a legjobb, ha a tövek között 20-30 cm távolságot tudsz hagyni, de ennél többel sem fogsz neki ártani. Ha cserépben neveled, ne válassz 30 cm átmérőjűnél kisebbet!
- Folyamatosan igényli a nedvességet, de a cserépben tocsogó vízzel könnyen árthatsz neki. Korán reggel vagy a hűvösebb esti órákban érdemes megöntözni, napközben, mikor tűz a nap, jobb, ha nem locsolod!
- Leveleit bármikor begyűjtheted, a virágzást követően azonban mindenképp érdemes megtenned, mert úgyis elszáradnak a tél beálltával.
Amit nem szeret:
- A fagy és a szárazság komoly veszélyt jelent a sztíviára, ezektől (amennyire lehet) próbáld megóvni!
- Az erős szelet nem szívleli, jobb, ha ezt egész évben szem előtt tartod.
- Az agyagos, szilárdabb szerkezetű virágföld nem neki való, ebben nem tud úgy kiteljesedni, mint szeretnéd.
- A hőmérséklet-ingadozást nem viseli túl jól, ettől próbáld megkímélni!
Hogy lesz ebből saját édesítőd?
Ha „leszüretelted” a sztíviád leveleit, szárítsd ki, majd őröld finomra. Akár ezt a port is használhatod édesítésre, de ami ennél is jobb, ha szirupot készítesz belőle. A végeredménnyel kedvedre kísérletezgethetsz a konyhában, akár még sütit is süthetsz sztíviával!
Fotó: Getty Images
