A kutatás során keletkezett adatok szerint azoknál a középkorú embereknél, akik gyakran álmodnak rosszat, gyorsabban romlanak a kognitív képességek, és nagyobb a demencia kialakulásának kockázata az életkoruk előrehaladtával.
Heti egy rémálom gyanúra adhat okot
Időnként mindannyian álmodunk rosszat, viszont a felnőttek hozzávetőleg 5 százalékát legalább hetente egyszer gyötrik rémálmok, amelyek elég nyomasztóak ahhoz, hogy felébresszék az embert. A stressz, a szorongás és az alváshiány mind potenciális kiváltó okok, de a Parkinson-kórban szenvedő betegeken végzett korábbi kutatások a rémálmokat a kognitív hanyatlás gyorsabb ütemével és a jövőbeni demencia kialakulásának fokozott kockázatával hozták összefüggésbe.
Szoktál rosszat álmodni?
Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem munkatársa annak kivizsgálására, hogy vajon ez igaz-e az egészséges felnőttekre is, három korábbi tanulmány adataihoz nyúlt, amelyek az emberek alvásminőségét vizsgálták, majd éveken keresztül követték őket, felmérve az agyuk egészségi állapotát. Több mint 600 középkorú felnőttel (35 és 64 év közötti) és 2600 79 éves és idősebb személlyel végezték el a kutatást.
Adataikat statisztikai szoftver segítségével elemezték annak kiderítésére, hogy azok, akiknek gyakrabban van rémálma, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják-e őket később demenciával.
Az eClinicalMedicine folyóiratban publikált kutatás szerint azoknál a középkorú embereknél, akik hetente legalább egyszer rosszat álmodnak, négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztalták a demencia jeleit, mint azoknál, akiknek ritkán voltak rémálmaik. Az idős résztvevők közül, akik gyakran számoltak be nyomasztó álmokról, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg demenciát a következő években.
Mire utalhatnak még a rémálmok?
Az egyik kiváltó ok az lehet, hogy azok, akik gyakran álmodnak rosszat, rosszul alszanak, ami a demenciával összefüggő fehérjék felhalmozódásához vezethet. Egy másik ok a genetika lehet.
Otaiku hipotézise azonban a következő: az agy jobb elülső lebenyén belüli neurodegeneráció megnehezíti az emberek számára, hogy alvás közben uralkodjanak az érzelmeiken, ami viszont rémálmokhoz vezet. „Tudjuk, hogy az olyan neurodegeneratív állapotok, mint a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, gyakran sok évvel azelőtt kezdődnek, hogy valakit diagnosztizálnak – mondja Otaiku. – Akiknek már van valamilyen alapbetegségük, azoknál a rémálmok lehetnek a demencia egyik legkorábbi jelei.”
A rendszeresen rosszat álmodó felnőttek csak egy részénél alakul ki demencia, viszont így, hogy felismerik a lehetséges jelét, azt is ki tudják kiszűrni, kiket érinthet jobban.
„A demencia kezelésének legjobb módja, ha a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, hiszen pontosan tudjuk, hogy számos kockázati tényező létezik – helytelen táplálkozás, mozgáshiány, dohányzás és a túl sok alkohol fogyasztása, amelyeken viszont változtathatunk – mondta Otaiku. – Ha sikerül beazonosítani, kinél alakulhat ki demencia több évvel vagy akár évtizedekkel korábban, lassíthatjuk a demencia kialakulását, vagy akár teljesen meg is akadályozhatjuk.”
Inkább a férfiak lehetnek veszélyben
Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy kockázati tényezők magasabbak a férfiaknál, mint a nőknél. Például a heti rendszerességgel rémálmokat átélő idősebb férfiaknál ötször nagyobb volt a demencia kialakulásának esélye, mint azoknál az idősebb férfiaknál, akik nem számoltak be rossz álmokról, de a nőknél a kockázati tényező csak 41% volt.
Ezzel kapcsolatban a korábbi kutatások azt állították, hogy a rémálmok gyakrabban fordulnak elő a nők körében fiatalkorban és középkorban, de a férfiaknál a rémálmok kockázata nő az élet későbbi szakaszában is. Tehát a demenciával összefüggésbe hozható rémálmok idősebb korban alakulnak ki, és általában a férfiakra jellemző.
Forrás: Guardian Fotó: Getty Images
