A jó bocsánatkérés az, amikor felismered és elismered a viselkedésed hatását, átérezed a másik személy tapasztalatait, és elkötelezed magad amellett, hogy a jövőben másképp csinálsz valamit.
„E lépések mindegyike egyformán fontos, és az emberek számtalan módon tévednek el köztük” – magyarázza Marina Gershkovich, a Columbia Egyetem klinikai pszichológusa.
Például ha valaki kifogásokat keres vagy általános bocsánatkérést ajánl fel, kétséges, hogy valóban megérti-e, és teljes felelősséget vállal-e azért, amit tett vagy mondott. Ez azért probléma, mert nem lehet valamit jóvátenni, ha nincs benne konkrétum, mondja Gershkovich.
A pszichológusok négy lépést kínálnak a teljes, hatékony bocsánatkéréshez, amely segít mindkét félnek a gyógyulásban, és elmélyítheti a kapcsolatot:
1. Koncentráljunk a saját felelősségünkre!
Nem számít a szándékod abban, amit mondtál vagy tettél, ha az negatív hatással volt valaki másra. Éppen ezért az értelmes bocsánatkéréshez kulcsfontosságú, hogy keresd a saját felelősséged, és azonosulj a másik szemszögével. „Merj gyenge lenni anélkül, hogy védekezni kezdesz” – mondja Gershkovich.
David Helfand pszichológus szintén hangsúlyozza a teljes felelősségvállalás fontosságát: „A jó bocsánatkéréssel létrejövő kötelék az első fontos lépés a kapcsolat gyógyulásához” – mondja.
A szándéktól függetlenül Helfand három lépést javasol a helyzet hatékony orvoslására:
- Lássuk be a hibánkat és annak a másik személyre gyakorolt hatását!
- Mondjuk el, mit tehettünk volna másként!
- Mondjuk el, milyen eredményt várnánk, ha másképp viselkedünk.
„Amikor követed a bocsánatkérés három lépését, és hangosan kimondod, hogy mit kellett volna másképp csinálnod, valójában olyan módon alakítod át az agyad, hogy nagyobb valószínűséggel változtass a viselkedéseden a jövőben – mondja. – Ha a hibára koncentrálsz vagy védekezni kezdesz, sokkal kevésbé valószínű, hogy a viselkedésed más lesz a következő konfliktusnál.”
2. Tegyünk lépéseket az elkövetett hiba kijavítása érdekében!
Nem vonhatod vissza, amit tettél vagy mondtál, de dolgozhatsz azon, hogy a jövőben másként cselekedj. Pauline Yeghnazar Peck klinikai pszichológus szerint a kritikus rész egy tényleges terv felállítása a dolgok jobbá tételére.
Ő azt javasolja, hogy mondjunk valami ilyesmit: „Tudom, hogy a tetteim tönkretették a napot. Bár nem mehetünk vissza az időben, van valami, amit most tehetnék azért, hogy jobban érezd magad?”
Más kifejezéseket is javasol, mint például: „Szeretném ezt megoldani.” vagy „Mit gondolsz erről?”
Miután mindent megtettünk a probléma megoldása érdekében, Helfand azt javasolja, hogy kérjünk visszajelzést arról, ez hogyan sikerült.
Azt is megjegyzi, hogy a közeli partnerek vagy családtagok komolyabb bocsánatkérést igényelnek, mint az ismerősök. „Minél mélyebb az érzelmi kapcsolat, annál mélyebbnek kell lennie a jóvátételnek” – mondja.
3. Ne hibáztassunk!
Kerüljük az olyan kifejezéseket, mint „sajnálom, ha…” vagy „sajnálom, de…”
Ha azt szeretnénk, hogy a bocsánatkérés jól menjen, semmiképpen sem hangozhat feltételesnek. Ez azt jelenti, hogy kerüljük az olyan szavakat, mint a „ha” és a „de”, amelyek megkérdőjelezik a bocsánatkérő felelősségét.
„Ha ilyen szavakat használunk a bocsánatkérés részeként, akkor a befogadó agya figyelmen kívül hagyja a mondat első részét, és csak a negatívra koncentrál” – mondja Helfand.
Leah Rockwell tanácsadó azt tanácsolja, hogy cseréljük ki a „de” szót „és”-re. „Ha a bocsánatkéréshez hozzáadjuk az „és” szót, az egyszerű módot teremt a beszélgetés megnyitására és kiterjesztésére, nem pedig annak lezárására” – mondja. Hasonlítsuk csak össze ezt a két mondatot!
„Sajnálom, de remélem, meg tudod mondani, mire van szükséged ahhoz, hogy a jövőben jobban kommunikáljunk.”
„Sajnálom, és remélem, meg tudod mondani, mire van szükséged ahhoz, hogy a jövőben jobban kommunikáljunk.”
Az első mód a felelősséget a másik személyre hárítja. A második nyitottságot mutat – ez sokkal hatékonyabb megközelítés.
4. Legyünk őszinték!
Az őszinteség kulcsfontosságú a hatékony bocsánatkéréshez. Fontos, hogy az konkrét legyen, és érzelmeket közvetítsen. „Az általában kevés, ha azt mondod, hogy sajnálod, mert gyerekkorunkban arra késztettek bennünket, hogy szükség szerint hamisan ejtsük ki ezt a szót” – mondja Helfand.
A nem őszinte bocsánatkérés valahogy így hangzik:
- „Sajnálom, de olyan furcsa voltál.”
- „Sajnálom, ha elrontottam a napod.”
- „Sajnálom, nem léphetnénk tovább?”
- „Sajnálom, hogy lekéstem a gyerek születésnapját, de annyi minden volt a munkahelyemen.”
Az őszinte bocsánatkérés ezzel szemben:
- „Sajnálom, hogy a megjegyzésem zavarba hozott a barátaid előtt. Legközelebb alaposabban meggondolom, mielőtt megszólalok.”
- „Sajnálom, hogy elfelejtettem a nagy napodat. Tervezhetek valami jót, hogy megünnepelhessem a következő hétvégén?”
Nemcsak maguk a szavak fejezik ki az őszinteséget, hanem az időzítés is, mondja Rockwell. „A bocsánatkérésnél az időzítés nagyon fontos. Ha túl korai, az úgy tűnhet, mintha csak ki akarnánk pipálni a dolgot – mondja. – Ha túl hosszú, akkor az olyan, mintha elfelejtettük volna.”
+1. Ha nem állunk készen arra, hogy bocsánatot kérjünk, inkább mondjuk meg!
Ilyenkor próbáljunk meg így kommunikálni:
- „A kapcsolatunk nagyon sokat jelent nekem, és tudom, hogy ami történt, az nagyon nehéz volt neked. Nehéz volt nekem is.”
- „Mielőtt őszintén bocsánatot kérhetnék, és felelősséget vállalhatnék a benne vállalt részemért, szükségem van egy kis időre, hogy lenyugodjak az érzéseim, hogy tisztábban lássam, és megértsem a helyzetet.”
- „Tudd, hogy dolgozom a megoldáson, és fogok beszélni róla, ha megértettem. Nagyra értékelem, hogy tiszteletben tartod ezt még akkor is, ha nehéz lehet számodra. Szeretlek és fontos vagy nekem.”
Mi a teendő, ha valaki nem fogadja el a bocsánatkérésünket?
Ha a másik nincs felkészülve arra, hogy elfogadja a bocsánatkérést, értsük meg, hogy nem az ő felelőssége megváltoztatni a véleményét, csak azért, mert mi már készen állunk. Rockwell szerint az igaz bocsánatkérés a kapcsolat jövőjére és egészségére összpontosít.
„Emberek vagyunk – mondja Rockwell. – Természetes, hogy ha kapcsolatban vagyunk másokkal, akkor hibákat is elkövetünk az interakcióinkban.” Hozzáteszi, hogy az ilyen pillanatok kényelmetlensége a fejlődés eszköze lehet mind önmagunk, mind a kapcsolat számára.
Forrás: Insider, Fotó: Getty Images
