A fehérneműinket naponta mossuk, a felsőruházatot valamivel ritkábban. De mi a helyzet az olyan szezonális darabokkal, mint a sapka, a sál, a kesztyű vagy a télikabát?
Érdekes, hogy ezeket a külső darabokat ritkán tisztítjuk (ha egyáltalán megtesszük), miközben ezek érintkeznek a legtöbbet a külvilággal – a tömegközlekedésen, várótermekben, különféle közösségi területeken.
Valójában az emberek 38%-a évente legfeljebb egyszer mosatja ki a kabátját, 28% pedig ugyanígy tesz a sáljával.
Dr. Thomas A. Russo, a Buffalo Egyetem fertőző betegségek osztályának munkatársa azonban megnyugtat minket: „Bizonyos kórokozók képesek ruhán keresztül fertőzni, de ennek a kockázata igen alacsony annak ellenére, hogy a baktériumok akár hetekig is túlélnek így, ugyanakkor például a Covidot okozó vírus csupán néhány napig él meg.”
Noha ruháink elkerülhetetlenül érintkezésbe kerülnek vírusrészecskékkel – például hepatitis A- és B-vírusokkal, staphylococcusokkal, salmonella mikroorganizmusokkal –, ez a hideg időjárás miatt kevésbé jelent problémát.
Ettől még „a ruházatunk bélrendszeri kórokozókkal, vírusokkal vagy baktériumokkal szennyezett lehet, amelyek különféle bélbetegségeket okozhatnak” – magyarázza Russo. Ehhez azonban be kell jutniuk a bélrendszerünkbe. „A ruháktól a kezedig kell menniük, majd a kezednek meg kell érnie a szádat. Vagy ha légúti kórokozó, akkor a kezednek a szemedbe vagy a szádba kell kerülnie.”
Nagyobb valószínűséggel találkozhatunk környezeti allergénekkel, például poratkával és háziállatszőrrel, amelyek szintén felhalmozódhatnak a ruhákon, ami aktiválhat olyan tüneteket, mint az orrfolyás vagy a könnyező, viszkető szemek, emellett potenciálisan súlyosbíthatják az asztmás tüneteket és az ekcémát. Penészesedés is előfordulhat, ezért érdemes a szezonális darabokat műanyag dobozban vagy zsákban tartani a holtszezonban.
Dr. Irfan Hafiz, a Northwestern Medicine fertőző betegségek specialistája kifejtette, hogy „az átvitel nagy része inkább emberről emberre cseppek útján történik”, ezért „nem az élettelen tárgyak jelentik a fő vektort, vagyis hordozót”.
Ettől még persze lehet időnként tisztítani ezeket a darabokat, már csak a sima szennyeződések miatt is. Szakértők szerint az a legjobb, ha a vegytisztítás után a szárítógépbe is belekerülnek, mert a hő semlegesíti a káros anyagokat.
Szezononként három-öt alkalommal javasolt kimosni ezeket a ruhákat és kiegészítőket, akár még gyakrabban az olyan ruhadarabokat, mint például a kesztyű, amelyek gyakran érintkeznek liftgombokkal, ajtókkal vagy metrófogantyúkkal. „A kesztyűk a legsebezhetőbbek, mert mindennel és bármivel érintkeznek” – magyarázza a szakértő.
Sokan arra is érzékenyek, ha mások közel állnak hozzájuk, és, mondjuk, a sáljuk közelében köhögnek. De amikor biztosan ne várjunk a mosással, az az, ha látható szennyeződés van a dolgainkon. „Kövessük a gyártó címkén található ajánlását – mondja Hafiz –, és ne rázzuk meg a ruhát, nehogy káros részecskék kerüljenek a levegőbe. A mosószer mellett fehérítőt is használhatunk, ami végképp megöl minden vírust.”
De a szakértők egyetértenek abban, hogy továbbra is az arcmaszk viselése a legjobb módja annak, hogy megvédjük magunkat azoktól a vírusrészecskéktől, amelyekkel felsőruházatunk is naponta érintkezik. Az arcmaszk ráadásul télen még kellemesen melegít is…
Forrás: Huffpost, Fotó: Getty Images
