- Ha a rizs is olyan egészségtelen, mint a tészta és a fehér kenyér, miért élnek olyan sokáig a Japánok?
- Nem feltétlenül van igaza a szénhidrátok ellen boszorkányüldözést folytató fehérjediétát folytatóknak.
- A dietetikus szerint a rizsnek abszolút van helye az egészséges étrendben.
Míg a Távol-Kelet országaiban az egy főre jutó éves rizsfogyasztás 136 kilogramm, az Egyesült Arab Emirátusokban pedig körülbelül 205 kilogramm, a nyugati világ országaiban csupán legfeljebb 15 kilogramm.
„A rizs alapvetően olcsó és könnyen elérhető szénhidrát, és nem kellene bűnbakot csinálnunk belőle – jelentette ki Laura Ligos dietetikus. – Sokkal jobb lenne, ha inkább azt értenénk meg, hogyan illeszthetjük be az egészséges étrendbe.”
Ráadásul rizs és rizs között is óriási különbségek vannak. A vadrizs, barna rizs sokkal több rostot és tápanyagot tartalmaz ugyanis, mint a fehér rizs (ide tartozik a jázminrizs, arborio stb). Tehát a rizs roppant változatos lehet, ami az elkészítését illeti is. Ízesíthetjük, süthetjük, főzhetjük, húshoz és zöldséghez is jó. De milyen hatása van a testünkre, ha mindennap esszük?
A rizs energiát ad
„A rizs remek szénhidrátforrás. Ez az egyik legfontosabb tápanyag, amire szüksége van a szervezetünknek a működéséhez – mondta a dietetikus. – A zsír és a fehérje a másik két nélkülözhetetlen elem a táplálkozásunkból.”
A testünk a széhidrátból nyeri az energiáját a mindennapi működéséhez. A rizs gyorsan hasznosítható szénhidrátforrás, így nagyon hasznos sportolóknak, várandósoknak, szoptató nőknek vagy sérülésből, betegségből történő lábadozás során. Hozzájárul a hormonok termelődéséhez és a szellemi funkciók működéséhez is.
A rizs nem terheli az emésztést
A banán, almapép és pirítós mellett a rizst szokták még emlegetni a gyomorproblémákból való lábadozás diétájának alapköveként. „Mivel a rizs tulajdonképpen nem tartalmaz zsírt, ezért nem terheli az emésztést” – mondta a dietetikus.
A rizsben található szénhidrát segíthet olyankor is, ha szorongás vagy stressz miatt tapasztalunk hasmenést, hányingert.
Fontos mikrotápanyagokhoz juthatunk a rizsből
A különböző rizsfajták különböző tápanyagtartalommal rendelkeznek
„Attól függően, milyen rizst fogyasztunk, más-más hatással vannak az egészségünkre” – mondta Ligos. – A rizsben több mint 15-féle vitamin és ásványi anyag található: folsav, B-vitaminok, kálium, magnézium, szelén, rost, vas és cink.
Például a fehér és a barna rizs hasonló tápanyagprofillal rendelkezik. A vadrizs és fekete rizs (amit tiltott rizsnek is neveznek) sokkal magasabb antioxidánstartalmú és kevesebb kalóriát tartalmaz, a glikémiás indexe is alacsonyabb.
A vércukorszint megugorhat a rizstől
A magas szénhidráttartalom miatt a rizs a vércukorszint hirtelen megemelkedését okozhatja. A rizs glikémiás indexe közepes. Magasabb, mint a kukoricáé, egy hajszállal alacsonyabb a búzánál és a burgonyánál a Harvard Orvostudományi Karának kimutatásai szerint.
A dietetikus ezért azt javasolja, hogy ha rizst eszünk, egyrészt sétáljunk utána egy kicsit. Az is jó, ha a napunk legaktívabb részére időzítjük a rizsfogyasztást.
Együk a rizst minél több zöldséggel, fehérjével, rosttal együtt, így azok lassítják a szénhidrát gyors felszívódását, megakadályozzák a hirtelen vércukorszint-emelkedést.
Forrás: Eating Well, fotó: Unsplash
