- A passzív-agresszív kommunikációval leggyakrabban akkor találjuk szembe magunkat, amikor nehéz kifejeznük az érzelmeinket.
- A krónikus passzív-agresszív viselkedés komoly problémákat okozhat az emberi kapcsolatokban, a magánéletben és a munkában egyaránt.
- Számos jele van, ha valaki passzív-agresszív módon próbál manipulálni minket.
Amikor valaki nehezen fogalmazza meg a frusztrációval, haraggal, elégedetlenséggel kapcsolatos érzelmeit, könnyen passzív-agresszív módon kommunikál másokkal. „Általában gyermekkorban tanult viselkedésmód a passzív-agresszív kommunikáció – mutatott rá Dr. Carla Marie Manly klinikai pszichológus. A szülők, gondviselők hasonló passzív-agresszív viselkedésére vezethető vissza. Ez persze nem mentesít senkit az alól, ha másokat így kezel, csupán magyarázat.”
Mindenkivel előfordul, hogy időnként passzív-agresszív módon reagál bizonyos helyzetekben. Ám vannak, akiknél ez krónikus viselkedési formává válik. Ez kikezdheti a kapcsolatokat, a bizalmat, hiszen nyomasztó, rossz érzés a másik ember számára, mikor ilyen érzelmi kifejezéssel közelednek hozzá.
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a passzív-agresszív embereket, az első lépés, hogy felismerjük a problémát. A pszichológus elmondta, mi az a hét intő jel, amiből kiderül, passzív-agresszív viselkedéssel állunk szemben.
1. Nem hajlandó beszélni
Valószínűleg mindenki ismer olyan embert, aki azzal büntet másokat, ha úgy érzi, sérelem érte, hogy nem hajlandó kommunikálni vele. A pszichológus szerint ez a mérgező passzív-agresszív manipulációs forma a válások esetében az egyik leggyakoribb és legfontosabb indok.
Egy dolog, amikor valakinek azt mondjuk, szükségünk van egy kis térre, hogy átgondoljuk az érzelmeinket. Megint más, amikor magyarázat nélkül egyszerűen nem vagyunk hajlandók kommunikálni. Egy 2014-es kutatás szerint ez a passzív-agresszív viselkedés nemcsak érzelmi, de fizikai károkat is okoz. Szorongást, stresszt vált ki a másik emberben, ami testi tüneteket okozhat.
2. Gúnyos megjegyzések
Ahelyett, hogy valaki azt mondaná: „rosszul esett, hogy elfelejtetted a születésnapomat”, a passzív-agresszív ember így reagál: „nagyon köszi a csodálatos születésnapi ajándékot”.
A passzív-agresszív viselkedés gyökere nagyon gyakran az alacsony önértékelés, a konfliktusoktól, konfrontációtól vagy visszautasítástól való félelem. A szarkazmus és gúny viszont segít, hogy anélkül fejezzék ki a frusztrációjukat, haragjukat vagy csalódottságukat, hogy szembesítenék a másik embert ezekkel a negatív érzésekkel.
3. Csak úgy tesz, mintha egyetértene
Amikor valaki azt mondja, hogy egyetért valamilyen ötlettel, ami valójában idegesíti, helyteleníti, majd nem sokkal ezután – fittyet hányva a megbeszéltekre – teljesen mást csinál, az egészet a saját elképzelései szerint viszi véghez, az a passzív-agresszív viselkedés egyik formája.
„Ez is hasonló a szarkazmushoz. Úgy tesz valaki, mintha egyetértene, hogy elkerülje a konfliktust” – mutatott rá a pszichológus.
4. Hárítás
A passzív-agresszív viselkedés legalább olyan veszélyes és káros, mint a nárcisztikus személyiség
Ha valaki ahelyett, hogy vállalná a hibáiért a felelősséget, és inkább másokra hárítja, szintén passzív-agresszív viselkedés. Például ha szóvá tesszük a párunknak, hogy már megint késett, és ő úgy reagál, hogy ha nem csinálna hatalmas rendetlenséget, amit indulás előtt neki kell rendbe rakni, akkor időben el tudna indulni. „Ez passzív-agresszív válasz” – jelentette ki a szakember.
A passzív-agresszív emberek gyakran játsszák az áldozatot, mártírt, mivel képtelenek a saját hibáikat elismerni. Mások hibáit viszont gyakran sokáig nem bocsátják meg, meg vannak győződve a saját igazukról, és akár évekig felhánytorgatják ezeket az eseteket.
5. Csendben szabotálnak
A passzív-agresszív emberek aktívan dolgoznak a háttérben, hogy mások kapcsolatát, munkáját vagy megbecsültségét aláássák a saját érdekeik mentén. Ezt sosem nyíltan teszik, inkább pletykálnak. Ez a viselkedésforma is a saját bizonytalanságaikból fakad, ám ez szintén csak magyarázat, mentség nem lehet.
6. Halogatás és nem megcsinálás
A passzív-agresszív emberek nagyon gyakran ahelyett, hogy kimondanák, ha valamit nem akarnak megtenni, egyszerűen ellógják a feladatot, nem csinálják meg. Például ha a lakótársunk megkér, hogy vigyük ki a szemetet, mi nem mondunk rá semmit, de nem is visszük ki soha.
Bizonyos teendők halogatása, a megúszásra játszás szintén passzív-agresszív viselkedés.
7. Kifogások keresése
Tegyük fel, hogy megkér egy barátunk, segítsünk neki a költözésnél. Nem igazán szeretnénk, de ahelyett, hogy őszinték lennénk velük, azt hazudjuk, hogy dolgoznunk kell. Vagy ha a barátunk azt mondja, beugrik egyik nap, és mi azt mondjuk, családi összejövetel lesz, hogy ne jöjjön. Ezek passzív-agresszív megnyilvánulások.
Ahelyett, hogy vállalnánk egy esetleges konfliktust, inkább megúszni akarjuk az egész helyzetet.
Hogyan kezeljük a passzív-agresszív embereket?
Fontos képesség, ha tudjuk, hogyan reagáljunk a passzív-agresszív emberekre, mivel nagyon gyakori viselkedési forma. Egy 2017-es kutatás szerint, melyben orvosokat és nővéreket kérdeztek, fél év alatt 700 alkalommal találták szembe magukat passzív-agresszív megnyilvánulásokkal.
Több lehetséges módszerrel is védekezhetünk a passzív-agresszív viselkedéssel szemben:
- Ne menjünk bele a játszmába – Gyakran a legjobb védekezés, ha egyszerűen nem veszünk tudomást róla. Ha valaki azért csinálja, hogy reakciót váltson ki belőlünk, elkerülhetjük a csapdát, ha egyáltalán nem reagálunk és úgy teszünk, mintha nem is hallottuk volna. (Ez a szürke kő módszer, ami a nárcisztikus személyiségű emberekkel szemben is beválik.)
- Rámutatunk a viselkedésük ellentmondásaira – Amikor valaki mond valamit, majd az ellenkezőjét teszi, megpróbálhatjuk felhívni erre a figyelmét. Ám ezt úgy tegyük, hogy közben ne ítélkezzünk, mert ezzel alapot adunk a támadásra. Megkérhetjük, hogy magyarázza el, mi is történt valójában, mert nem igazán értjük.
- Nyugodtan és tisztelettel kérhetjük, hogy ne viselkedjen így – Ez a gúnyos megjegyzések és szarkazmus ellen lehet működő módszer. Elmondhatjuk, hogy a rosszindulatú szurkálódó megjegyzések rosszul esnek nekünk, és inkább kedvesen, de egyenesen mondja el, mit szeretne.
Ezek a módszerek valószínűleg idegességet váltanak ki először a passzív-agresszív személyből, hiszen nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék. Amikor egészséges megküzdési módszerekkel találják szembe magukat, gyakran a harag az első reakciójuk. De talán így elindulhatnak egy olyan úton, ami segítheti, hogy normális emberi kapcsolatokat alakítsanak ki.
Forrás: Insider, fotó: Getty Images
