- Vannak olyan személyiségjegyek, amik miatt a kisgyerekes hétköznapok bizonyos szülők számára mégis sokkal megterhelőbbek lehetnek, mint más, hasonló cipőben járóknak.
- Ha a szülőséggel járó mixhez hozzáadjuk a hiperérzékenységet, már kész is a katasztrófa képlete.
- Nagyjából az emberek 20-30 százaléka tartozik az úgynevezett hiperszenzitív emberek közé (highly sensitive person, HSP) egy 2018-as kutatás szerint.
Kérdezzük meg bármelyik kisgyerekes szülőt, érezte-e már úgy, hogy összecsapnak a hullámok a feje felett. A válasz valószínűleg minden esetben igen. Még a leglazább, legnyugodtabb szülőknél is vannak napok, amikor a hangoskodás, rendetlenség és káosz elszabadul, a szülők pedig kimerültté és ingerlékennyé válnak. A kisgyerekeken továbbra sincs kikapcsoló gomb, vagy legalább némítás.
Az érzés tehát általános és teljesen normális. Vannak azonban olyan személyiségjegyek, amik miatt a kisgyerekes hétköznapok bizonyos szülők számára mégis sokkal megterhelőbbek lehetnek, mint más, hasonló cipőben járóknak. Nagyjából az emberek 20-30 százaléka tartozik az úgynevezett hiperszenzitív emberek közé (highly sensitive person, HSP) egy 2018-as kutatás szerint. Ez az érzékenység megmutatkozhat a szagok, látható dolgok vagy zajok, hangok érzékelésében. Aki hiperszenzitív ember, annak nagyon nehéz lehet elviselni az erős fényeket és hangos zajokat, míg a kaotikus élethelyzetek roppant erős stresszt jelenthetnek számukra. A másik dolog, ami miatt megterhelőbbek a hétköznapok számukra: erősebben érzik más emberek hangulatait, érzéseit, nagyon erős empátiával párosulhat a hiperérzékenység.
Szülőség szorozva hiperérzékenységgel
Ha a szülőséggel járó mixhez hozzáadjuk a hiperérzékenységet, már kész is a katasztrófa képlete. A mindennapi szenzoros és érzelmi túltöltöttség mellett a hiperérzékeny szülőknek gyakran azzal az emberfeletti feladattal is meg kell birkózniuk, hogy gyermekük is hiperérzékeny (a hiperérzékenység a szakemberek szerint nagyjából 47 százalékos eséllyel öröklődik).
Szerencsére azért vannak kifejezett előnyei is ennek a személyiségvonásnak. Akik érintettek, könnyebben értik meg és használják fel a szülőségben azokat az apróságokat, amiktől erősebb és gazdagabb lehet a kötelék a gyermekükkel.
Én is hiperérzékeny vagyok?
Az első lépés a hiperérzékenység esetében is a felismerés. Erre egy különböző egyetemeken tanító pszichológusokból álló kutatócsapat, akik a hiperérzékenységet vizsgálják, egy ingyenesen kitölthető online tesztet is létrehozott.
Fontos leszögeznünk, hogy a hiperérzékenység nem egy idegrendszeri zavar (mint például az ADHD vagy autizmus spektrumzavar), hanem személyiségvonás. Azt mutatja, hogyan válaszolunk a környezetünkből érkező ingerekre. A hiperérzékeny emberek az átlagosnál erősebben reagálnak a szenzoros ingerekre, ezt szenzoros érzékenységnek nevezik.
„Minél érzékenyebb valaki, annál inkább fogékony a részletekre – mondta Dr. Michael Pluess, a londoni Queen Mary Egyetem fejlődéslélektan-professzora. – Képesek mások hangulatait érzékelni, nagyobb empátiával rendelkeznek. Sokkal alaposabban feldolgozzák a történéseket, többet érzékelnek és fognak fel a környezetükből.” Ez magyarázhatja meg például, miért nem bírnak megnézni egy horrorfilmet.
A szülőség a hangok miatt lehet sok
Egy kisbabán nincs kikapcsoló vagy némító gomb, ezért sok lehet az inger a hiperérzékeny szülőknek
Az egyik leggyakoribb szenzoros érzékenység a hiperérzékeny embereknél a hangokra való túlérzékenység. Ez az, ami a szülőséget is hatalmas kihívássá teheti számukra. „Amikor sokáig sír a gyerekem, úgy érzem néha, mintha belülről feszítenék az agyamat. Fizikailag fáj – mondta el egy hiperzékeny édesanya. – Ahhoz, hogy meg tudjam nyugtatni, válaszolni tudjak a szükségleteire, meg kellett tanulnom kikapcsolnom ezt az érzetet. Ez sokkal könnyebb, amikor kipihent vagyok. Ám a szülőség sajnos a legritkább esetben jár nyugodt éjszakákkal. Legalábbis az elmúlt egy évben nem nagyon volt ilyen.”
„A hiperérzékeny szülők számára a stresszen és a kaotikus környezet jelentette túl sok ingeren túl az is megnehezíti a helyzetüket, hogy nagyon jó szülők akarnak lenni, pont a nagyon erős empátia miatt” – mondta Pluess.
Nem kell, hogy a hiperérzékenység hátrány legyen
„A túlérzékenységet előnyünkre is fordíthatjuk szülőként – mondta a pszichológus. – Egy kutatás szerint a mindenre érzékeny radarjuk segíti a hiperérzékeny szülőket, hogy pozitívabb szülői attitűddel forduljanak gyermekeik felé. Ez összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy sokkal több információt és sokkal mélyebben dolgoznak fel, mint azok, akik nem hiperérzékenyek.”
Jó hír, hogy a túlérzékenység, ami egy-egy új élethelyzetben jelentkezik, nem marad örökké ugyanolyan erős. „Azt figyeltük meg, hogy egy új helyzetben, például a gyermek megszületése után jelentkező túlérzékeny periódus enyhül, ahogy megszokják a szülők az új állapotokat. Ez az érzékenység ráadásul segít, hogy gyorsabban megértsék gyermekük szükségleteit és hatékonyabban, megfelelőbben reagáljanak.”
A megküzdési praktikák mindenkinek segíthetnek
Mivel a szülőséggel járó stressz mindenkinél túlcsordulhat, nem csak a hiperérzékeny embereknél, így a különböző megküzdési stratégiák bárkinek segíthetnek.
- Legyünk tudatában a saját reakcióinknak.
- Ismerjük meg magunkat, tudjuk, mi okoz erős stresszt vagy mi nyugtat meg.
- Az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság elvezet a szülőséggel járó nehézségekben a pozitívumok felismeréséhez.
A hiperérzékeny embereket nevezik orchideáknak is. Ez arra utal, hogy az orchidea virág sem érzi magát jól, ha nem megfelelő a hely számára. A pitypang ezzel szemben szinte bármilyen körülmények között képes növekedni. Persze mindenkinek fényre és melegre van szüksége, és a pitypang típusú ember is lehet olyan orchidea személyiség, akit arra kényszerítettek, hogy elnyomja a saját valódi szükségleteit. Ám a metafora segíthet, hogy felismerjük, kik is vagyunk, elfogadjuk és megpróbáljuk lépésről lépésre azt a környezetet felépíteni, ami segít virágozni.
Forrás: BBC Future, fotó: Unsplash
