- A kreativitás is annak a jele, hogy okosak vagyunk.
- Az intelligencia nem egyenlő azzal, hogy okos valaki, a pszichológus szerint ennél sokkal bonyolultabb a meghatározása annak, ki az okos.
- Gyakran gondoljuk azt, hogy ezt mindenki tudja? Valósznínűleg tévedünk, csak mi vagyunk okosabbak az átlagnál!
„A Wechsler Intelligencia Teszttel mérjük leggyakrabban valakinek az intelligenciáját. Ez két részre osztható, az elvont gondolkodásra és a minták felismerésének képességére – magyarázta Dr. Katie Davis neuropszichológus. – Ezek után már érthető, miért nehéz meghatározni, mit is jelent az, hogy okos valaki, és mennyire okos. Ez egy többegyütthatós dolog.”
Nem egyszerű tehát megmondani, mit is jelent az, ha valaki okos. Szerencsére vannak azért olyan jelek, amikből látszik, ha valaki okosabb annál, mint amennyire saját magáról gondolná.
1. A kreativitás az okosság jele
Ha valaki kreatív, az arra is utal, hogy okosabb lehet annál, mint amennyire gondolná. A kreativitás ugyanis részben rugalmasságot jelent, képesek vagyunk máshogy gondolkodni. „Intelligencia és kiemelkedő godnolkodásmód egyaránt fontos a kreatív ötletekhez – mondta Davis. – Csak így tudja valaki más szemszögből látni a dolgokat, változtatni a berögzült gondolati mintákon. A kreativitás maga szintű elvonatkoztatási képességet jelent.”
2. Ha úgy érezzük, nem igazán illeszkedünk közösségekbe
Gyakran tapasztaljuk, hogy az emberek nem tudnak mit kezdeni velünk, nem tudunk beilleszkedni egy-egy közösségbe, de nem értjük, miért van ez így? Könnyen lehet, hogy túl okosak vagyunk. „Az eltérő intelligencia szinten lévő emberek nehezebben találják meg a közös pontokat és kapcsoldást egymáshoz” – mutatott rá Laurie Endicott Thomas pszichológus.
„Amikor gyerekkorunkban barátokat szerzünk, azokkal tudunk remekül együttműködni, akikkel nem több mint 15 pont az eltérés az intelligencia hányadosunkban – mondta Thomas. – Tehát ha átlagos emberek vagyunk, és az átlagos IQ-t nézzük, ami 100, akkor szerencséses vagyunk, valószínűleg könnyen találunk barátokat, mert az emberiség 68 százaléka belül van azon a 15 pontos határon.”
„Ha viszont 145 vagy magasabb az intelligenciánk, csak az emberiség 2 százaléka van a potenciális barátzónánkban.”
3. Nagyon könnyen megy a rejtvényfejtés és feladványok megoldása
Ha nagyon könnyen megoldjuk a rejtvényeket, nem jelentenek túl nagy kihívást a fejtörők, ez annak a jele lehet, hogy okosabbak vagyunk, mint gondolnánk. „A rejtvényfejtés a mintázatok felismeréséről szól – magyarázta a neuropszichológus. – Ha ez különösen könnyen megy, jelezheti azt, hogy nagyon fejlett a verbális információfeldolgozó-képességünk. Ez is annak a jele, hogy okosak vagyunk.”
4. Fejben oldunk meg közepesen nehéz matematikai feladatokat
Ha négyjegyű számokkal még mennek fejben a műveletek, okosabbak vagyunk, mint gondolnánk
Négyjegyű számokat összeadunk, szorzunk, egyszerűbb egyenleteket számolunk ki fejben? Nem kell leírnunk hozzá semmit? Jó, ha tudjuk, hogy ez is azt jelenti, okosabbak vagyunk az átlagnál. Ehhez arra van szükség, hogy emlékezzünk bizonyos információdarabokra, ugyanakkor feldolgozzuk és műveleteket végezzünk vele, majd új információt hozzunk létre, ami a megoldás.
5. Gyakran gondoljuk azt, hogy ezt biztos mindenki tudja, de mégsem
Ha gyakran túlbecsüljük mások tudását, könnyen lehet, hogy mi sokkal többet tudunk másoknál, csak nem is sejtjük. Gyakori a nagyon okos embereknél, hogy kivetítik másokra is a saját intelligenciájukat. Azt gondolják, mások is pont olyan okosak, mint ők. „Ha azt hisszük, ez nyilvánvaló mások számára is, hiszen nekünk sem kellett túl sokat gondolkodi rajta, észre se vesszük, de a többi embernek valószínűleg ez nem olyan könnyű, mint nekünk – mondta Thomas. – Gyakran túlbecsüljük mások intelligenciáját, majd meglepődünk, idegesek leszünk, frusztráltak, mérgesek, amikor csalódunk.”
6. Gyorsan döntünk és vág az eszünk
Ha gyorsan fel tudod mérni egy adott helyzetben a különböző döntési lehetőségek következményeit, annak a jele, hogy elég okos vagy. Ez a képesség is összefüggésben van a mechanikus gondolkodással, a mintázatok felismerésével, alkalmazásával, de az elvonatkoztatásra is szükség van hozzá, hiszen aki okos, az képes előre látni a döntése következményét.
7. Nem igazán tudod elmondani, hogyan dolgozod fel az információkat
Mindenki másban jó, ám azt legtöbbször nem tartják túl sokra, akinek nehézséget okoz levezetni, hogyan értett meg bizonyos dolgokat vagy jutott el valamilyen következtetésre. Pedig ez lehet annak is a jele, hogy okosabbak vagyunk, mint saját magunkról gondolnánk. Gyakori a nagyon intelligens embereknél, hogy nagy szakadék tátong a verbális érvelő képességük, a memóriájuk és agyuk információfeldolgozó képessége között. Ez sokszor frusztrálttá is teszi az embert. A kutatások szerint az emberek 25 százaléka küzd ezzel a jelenséggel.
Forrás: Insider, fotó: IMDB, Unsplash
