Ha (el)alvási problémákról van szó, a legismertebb gond egyértelműen az inszomnia. Vagyis az a jelenség, amikor „lenne módunk aludni, de valami miatt mégsem sikerül a tartós, zavartalan pihenés” – mint ahogy azt dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa és a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság vezetőségi tagja elmondta a Marie Claire-nek. Ez a jelenség alváshiányt okoz, ami rendkívül veszélyes. De szerencsére meglehetősen sok szó esik az inszomnia káros hatásairól. A szomnifóbiáról azonban csak alig.
Pedig ez talán még az inszomniánál is rosszabb, hiszen a szomnifóbiában szenvedők egyenesen rettegnek az elalvástól. Míg előbbinél tudjuk, hogy minden második magyar életét megkeseríti, addig utóbbi esetben a tudósoknak fogalma sincs, pontosan hány embert érinthet. Mégpedig azért, mert nem ez az elsődleges diagnózis, hanem csupán egy tünet. Kötődhet alvászavartól PTSD-ig számos problémához.
Lehetséges okok
Így például az egyik kiváltó oka a szomnifóbiának lehet az alvásparalízis, melyet „az emberiség 40 százaléka legalább egyszer megtapasztalt az élete során. Nagyon félelmetes lehet lebénulni és közben teljesen ébernek lenni. Nem tudsz megszólalni sem”. Ezt már Dr Alanna Hare, a londoni Royal Brompton Kórház alvási osztályának konzulánsa mondta a The Guardiannek. Alvás közben egyfajta bénultság teljesen természetes, az azonban nem, hogy ha ez félálomban vagy nem mélyalvásban történik. Ha pedig rendszeresen átéled, mindenképpen utána kell járni az okainak.
Alvászavaroktól a PTSD-ig sok minden okozhat szomnifóbiát
Ha nem az alvásparalízistól való félelem miatt nem mer elaludni az illető, akkor lehetséges, hogy az alvási apnoé okoz benne rettegést. Az ebben szenvedők azt tapasztalják, hogy alvás közben megáll, majd újra beindul a légzésük. Eközben pedig „fulladásról lehetnek rémálmaik vagy úgy ébrednek fel, hogy egyáltalán nem kapnak levegőt”.
A kezelése
Abszolút lehetséges a szomnifóbia kezelése, hogy pontosan hogyan kell megközelíteni, az viszont a fő problémától függ. Ezért elsőkörben a háziorvosunkat érdemes meglátogatni, aki továbbítani tud minket a megfelelő szakemberekhez. „Ha valamiféle rémálom-zavarról, alvási paralízisről vagy alvajárásról, esetleg alvási apnoé gyanújáról van szó, akkor alvásszakértőt kell felkeresni” – magyarázta Dr. Hare.
„Hogy ha pánikbetegséggel áll összefüggésben, általános szorongással, vagy talán kényszerbetegség tünete, akkor viszont pszichológushoz, pszichiáterhez küldik a beteget. A legfontosabb dolog azonban az, hogy tudjanak kihez fordulni a szomnifóbiában szenvedők, és hogy tudják, a helyzet menedzselhető és javítható” – tette hozzá.
Forrás: The Guardian, Fotók: Getty Images
