- Világszerte az emberek 10%-a érintett valamilyen fokú vesebetegségben, egyes előrejelzések szerint 2040-re világszinten ez lesz az ötödik vezető halálok.
- A vesebetegséget csak „csendes gyilkosként” tartják számon, mert veseműködésünk akár 90 százalékát is elveszíthetjük, mielőtt bármilyen tünetet észlelnénk magunkon.
- A szűrés ebben az esetben is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen korai diagnózissal és kezeléssel a krónikus vesebetegség súlyosbodása is lassítható vagy megállítható.
Veséink létfontosságú szerveink közé tartoznak. Meghatározó szerepet töltenek be szervezetünk egészséges működésében, illetve általános jóllétünkben. Elsődleges feladatuk, hogy kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből. A vesék a felelősek vérnyomásunk szabályozásáért is. Emellett a különböző, egyéb testi funkcióinkat segítő hormonok, valamint a vörösvérsejtek előállításában is szerepet játszanak. Tehát kulcsfontosságú szerepet játszanak szervezetünk egyensúlyának fenntartásában.
Hogyan működik az egészséges vese?
Az egészséges vesékben több millió kis szűrőt találunk, amelyek naponta mintegy negyvenszer szűrik át a vérünket. Ha azonban a vesék működésében zavar keletkezik, különböző salakanyagok és folyadék halmozódhat fel szervezetünkben. Ez a romboló folyamat idővel a vesefunkció beszűkülését, folyamatos csökkenését okozhatja, amely károsítja szerveinket és szöveteinket. Ez – mondanunk sem kell – kihat az általános jóllétünkre és egészségünkre.
Kiket érinthet elsősorban a vesebetegség?
Számos olyan kockázati tényező van, amelyek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknél krónikus vesebetegség alakul ki.
- Ilyen a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyeket kezeléssel,
- illetve a túlsúly, a dohányzás, továbbá a különböző gyógyszerek (pl.: fájdalomcsillapítók) mértéktelen szedése, amelyeket életmódváltással befolyásolhatunk.
- Vannak azonban olyan tényezők is, melyekre nincsen ráhatásunk. Ilyen például a családi kórtörténetben szereplő vesebetegség, vagy az életkor (60 év felett gyakoribb a megjelenése).
Milyen tünetekre figyeljünk a vesénkkel kapcsolatban?
A vesék azzal a figyelemre méltó képességgel rendelkeznek, hogy a változó körülmények, például vérnyomásesés ellenére is folyamatosan működjenek és ezekhez alkalmazkodjanak. De mindennek megvan a veszélye is, mivel emiatt a folyamatos vesefunkció-vesztés évekig, vagy akár évtizedekig észrevétlen maradhat.
A vesebetegségben szenvedők általában csak a késői stádiumban tapasztalnak tüneteket, amikor a vese leáll, vagy amikor már nagy mennyiségű fehérje van a vizeletben. Ez az egyik oka annak, hogy a krónikus vesebetegségben szenvedőknek csak kis százaléka tudja, hogy érintett. De nézzük, mik lehetnek a veseprobléma árulkodó jelei:
A vesebetegséget ultrahangvizsgálattal is megerősítheti az orvos
- Állandó fáradtság A vesék a felelősek annak a hormonnak a termeléséért, amely arra utasítja a szervezetet, hogy vörösvértesteket hozzon létre. Ha kevesebb van belőlük, a vér nem tud annyi oxigént szállítani az izmokhoz és az agyhoz, mint amennyire szükségük lenne, emiatt fáradtnak, gyengének érezhetjük magukat, és nehezebben tudunk koncentrálni.
- Alvási problémák A különböző tanulmányok szerint az alvási apnoe és a krónikus vesebetegség összefüggenek: az alvási apnoe részben károsíthatja a vesét, mivel megakadályozza, hogy a szervezet elegendő oxigénhez jusson. De ez visszafele is igaz: a vesebetegség alvási apnoét okozhat a torok beszűkítésével, a méreganyagok felhalmozódásával és egyéb más módokon.
- Viszkető bőr A vesebetegség következtében a vérben felhalmozódó méreganyagok kiütést, vagy viszketést okozhatnak, az ásványi anyagok és tápanyagok egyensúlyának felborulása pedig ásványianyag- és csontbetegséghez vezethetnek, amitől a bőrünk szintén kiszáradhat és viszkethet.
- Duzzadt arc és boka Az egészséges vesék a vizelettel ürítik a nátriumtöbbletet. Amennyiben ezt a funkciójukat nem látják el tökéletesen, folyadék halmozódhat fel a szervezetünkben, melynek következtében végtagjainkban – különösen a lábfejeken és bokákon – duzzadtságot tapasztalhatunk, illetve az arcunkon puffadtság alakulhat ki.
- Izomgörcsök Az elégtelen veseműködés következtében felborult nátrium-, kalcium-, kálium- vagy más elektrolitszint megzavarhatja az izmok és az idegek működését és ezáltal izomgörcsöket okozhatnak leggyakrabban a lábainkban.
- Légszomj A vesebetegség a vörösvértesttermelés felborulása miatt vérszegénységet okozhat, amely következtében légszomjat érezhetünk, továbbá a folyadék felhalmozódása is eredményezhet nehézlégzést.
- Koncentrációs és memóriazavarok Ha a vesék nem tudják kiszűrni az összes káros anyagot a szervezetből, a méreganyagok hatással lehetnek az agyunkra is. Továbbá a vérszegénység is állhat az agy oxigénhiányának hátterében, amelynek következtében szédülést, koncentrációzavart vagy zavartságot érezhetünk.
- Étvágytalanság, fogyás A vesebetegség felkavarhatja a gyomrot, valamint hányingert és hányást okozhat, ezáltal étvágytalanok lehetünk.
- Rossz lehelet Ha a vesék nem működnek megfelelően, úgynevezett urémia alakulhat ki, azaz a vizelet a véráramba kerülhet. Ez rossz leheletet okozhat. Ezenkívül a véráramban lévő méreganyagok fémes vagy kellemetlen ízt adhatnak az ételnek.
- Véres vagy habzó vizelet és gyakori vizelési inger A habzó vizelet a túl sok fehérje jele lehet, illetve a vizeletbe szivárgó vér, valamint a gyakori vizelési inger, különösen éjszaka, szintén vesebetegségre utalhatnak.
Hogyan diagnosztizálják a vesebetegséget?
A vese működése egyszerű vér- és vizeletvizsgálatokkal ellenőrizhető. Ha a betegséget korán felismerik, akkor gyógyszerekkel és az életmódbeli változtatásokkal az előrehaladás lassítható, és a betegséggel együtt lehet élni. Mivel azonban a vesebetegség korai szakaszában általában nem okoz panaszokat, a rendszeres szűrés gyakran elmarad, amíg a vesebetegség visszafordíthatatlan károsodást nem okoz. Éppen ezért, különösen ha a magas kockázati csoportba tartozunk, az éves vérvétel alkalmával mindenképpen ellenőriztessük háziorvosunkkal a veseműködésünket.
Fotó: Unsplash, Getty Images
