A Budai Egészségközpont pszichológusainak állítása szerint „a szorongás alapvető és természetes emberi tapasztalat, szervezetünk veszélyhelyzetre adott reakciója, melyet sokféle lelkileg megterhelő helyzetben átélnek az emberek.” Leginkább negatív tapasztalatok esetén jelentkeznek a tünetek (például fokozott szívverés, nyugtalanság, izzadás, leblokkolás), de az alapjáraton szorongó embereknek már az is megterhelően hat, ha egy számukra új szituációba csöppennek.
Az újszerű, felkapott szolgáltatások mellett (ilyen a színtanácsadás, vagy a migrénpiercing) a már jól ismertek, mint például a fodrászatok, kozmetikai kezelések stb. is okozhatnak számunkra szorongást; azt gondolhatjuk, hogy a szakember a legjobb tudása szerint képes ellátni a feladatát, éppen ezért nehezen tudunk kiállni magunkért akkor, amikor ennek az ellenkezője történik.
Megkértem 2 nőt, hogy meséljék el a számukra legemlékezetesebb csalódáskeltő történetüket, amelyet egy szolgáltatás okozott nekik. Ez után felkerestem Kóczán Izabella viselkedéselemző, mindfulness meditációs tanárt, a Lagúna Meditáció weboldal alapítóját, aki magyarázatot adott arra, miért reagálunk sokan szinte ugyanúgy, amikor ilyen szituációba keveredünk, valamint pár hasznos tanácsot is megosztott a kellemetlenségek elkerülésére.
Eleonóra (22)
„Körülbelül 18 éves voltam, amikor ez az eset történt. Több helyen is keresgéltem, végül Instagramon találtam rá egy szimpatikus budapesti fodrászatra. Az igényes képek meggyőztek arról, hogy a munkájuk is az lesz. Árlistát sajnos nem találtam az oldalukon, ezért más szalonok alapján tájékozódtam. Amikor megérkeztem, egyből kellemetlenséggel találtam magamat szembe: az általam gondolt árnál jóval többet kértek volna, úgyhogy egy olcsóbb szolgáltatást választottam. Láttam, hogy a fodrász ennek nem igazán örül, eléggé húzta a száját, de végül nekiállt. Nemsokára közölte velem, hogy amit szeretnék, az sajnos nem megoldható, mivel túl egyenes hajam van hozzá – előtte már utánanéztem a módszernek, és semmilyen felületen nem láttam, hogy gondot okozna a kérésem. Nem álltam neki vitatkozni, mert már a légkör is szorongást váltott ki belőlem: a fodrászok egymás között nagyon jól elcsacsogtak, én pedig csak ültem a székben és vártam a végét. Pár nappal később láttam, hogy én is megjelentem az Instagramukon, ráadásul még hazudtak is a leírásában: egy keratinos kezelésről szólt a bejegyzés, holott erről a valóságban szó sem volt – a „túl egyenes” hajamat arra használták fel, hogy hirdessék a drága szolgáltatásukat. Csendben maradtam még ezek után is, azóta a nővéremre bízom a hajamat. Őszintén, ha a jövőben hasonló élményem lenne, lehet akkor sem mernék felszólalni.”
Hogyan kommunikáljunk a kellemetlen szituációkban?
Nóra története rávilágít arra, hogy a kommunikáció hiányában bárki áldozattá válhat, mivel a szolgáltató nem kap visszajelzést, ezáltal fel sem tűnik neki, ha probléma merül fel.
Ha úgy döntünk hogy hangot adunk a nemtetszésünknek, akkor tehetjük azt asszertív módon, középpontba helyezve a saját érzéseinket ahelyett, hogy negatívan minősítenénk a szolgáltatót vagy a szolgáltatását. Énközléseket alkalmazhatunk (pl. a végeredményt másképp képzeltem el, frusztrált vagy csalódott vagyok, mert…), melyek sokat segíthetnek a helyzet tisztázásában és elkerülhető a félreértésekből, vagy sértésekből származó további konfliktus.
A meditáció, mint önismereti módszer segíthet abban, hogy tisztábban rálássunk saját tapasztalatainkra, arra ami bennünk van, érzelem, gondolat és testérzet szintjén is. Ilyen módon csökkenthetjük a külvilág ingereire adott automatikus reakcióinkat, továbbá a mindful kommunikáció abban is segítséget nyújthat, hogy figyelmünkkel kifelé is kapcsolódjunk, miközben tudatában vagyunk saját belső állapotainknak. Ebből a földelt helyzetből nagyobb valószínűséggel fogunk nyitott és tudatos kommunikációba bocsátkozni, mely a bennünk megjelenő frusztrációt csökkentheti.
Zsuzsa (46)
„Nagyjából 15 éve, egy összeszokott spirituális közösséggel elmentünk megnézni egy magyar származású tibeti láma előadását. Kíváncsiak voltunk, mert akkoriban nagy számnak számított, hogy Magyarországon ilyenre van lehetőség, sőt, még meditációt is tart az illető. Aki jártas bármennyire a buddhizmusban, vagy hasonló körökben mozog, annak van egy elképzelése arról, hogy néznek ki ezek a szerzetesek. Nos, az első meglepetés itt ért bennünket: egy 140 kilós, nem túl meggyőző külsejű valaki állt velünk szemben. A súlyát arra fogta, hogy „ő mások karmáját hordozza és ez látszik meg rajta”. A beszélgetés során is furcsa dolgokat mondott, de azért végighallgattuk. Ezután következett a meditáció, ami teljesen eltért az addigi tapasztalataimtól – nem jó értelemben. Itt sem álltunk fel, egyrészt kíváncsiságból, másrészt mégsem illik így viselkedni egy ilyen közegben. A meditáció végén egy bátrabb csoporttársam konfrontálódott vele, a szerzetes pedig próbálta megszégyeníteni őt. Ez sem vall egy megbízható spirituális vezetőre, csak rontja a hitelét azoknak, akik valóban értenek a dolgukhoz. Azóta már jártasabb vagyok ilyen téren, és volt már rá példa, hogy nem hagytam magamat megtéveszteni, de ehhez sok évnek kellett eltelnie.”
A szorongás okai
Önismerettel tehát tanulható a szorongás leküzdése. Kóczán Izabella 5+1 pontban foglalta össze, hogy mik a lehetséges okai a hallgatásunknak abban az esetben, amikor nem vagyunk elégedettek a választott szolgáltatással. Ez azért is fontos, hiszen így felismerhetjük, melyik pont az, amelyen különösen érdemes elkezdeni dolgoznunk.
1. Belső bizonytalanság
„Túl magasak az elvárásaim? Lehet, hogy velem van baj?” – Véleményünk megkérdőjelezése meggátolhat abban, hogy végül hangot adjunk az elégedetlenségünknek. Könnyebb saját magunkkal „harcolni” fejben, mint felvállalni a véleményünket. Ilyenkor hivatkozunk a szubjektivitásra, vagyis, hogy mindenkinek más tetszik, és lehet, hogy idővel mi is megelégedünk azzal, amit kaptunk.
2. Konfliktuskerülés
A konfliktus felvállalása belső feszültséggel járhat, ezért sokan inkább a háttérbe szorítják az elégedetlen belső hangjukat. Esetleges múltbeli tapasztalatok alapján negatív következményektől, akár büntetéstől is tarthatunk.
3. Mérlegelés
Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mit nyerhetünk vele, ha kiállunk magunkért? Érdemes-e egyáltalán energiát fektetni bele? Sok esetben az egyszerűbb utat választjuk, és nem fecséreljük el az időnket egy esetleges vitára. Megerősítheti ezt a döntést, ha tudjuk, hogy esély sincs az eredeti állapot visszaállítására vagy a jóvátétel is nehézségekbe ütközhet.
4. Emberi kapcsolatok
Sokkal nehezebb felvállalni a nemtetszésünket, ha esetleg személyes kapcsolatunk is van a szolgáltatóval. Ilyenkor mérlegre tesszük, hogy a kapcsolat fontosabb-e, mint az elégedetlenségünk felvállalása. Hiszen alapvető igényünk van a kapcsolódásra nekünk, embereknek.
5. Kognitív disszonancia
Vásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele után megtörténhet, hogy egy új információ vagy tapasztalat ellentmond az elképzeléseinknek. Kellemetlen belső feszültségeket érzünk, amit csökkenteni szeretnénk. Különösen jellemző ez akkor, amikor úgy érezzük, hogy sokat fizettünk egy adott dologért. Sokkal jobb érzés meggyőzni magunkat és túllendülni, mintsem idegeskedni akár napokig, ezzel elrontva a kedvünket.
+1 Egyedül nehezebb felvállalni
Nem szeretünk kilógni a sorból, a hovatartozás motivációja alapvető a túlélésünk szempontjából. Szeretünk csoporthoz tartozni, amelyhez sokszor akkor is igazodunk, ha más belső késztetéseink lennének. Abban az esetben, ha sikerül legalább egy támogatót találni, aki hasonlóan gondolkodik az adott dologról, az segíthet véleményünk felvállalásában.
Szöveg: Fekete Zsófi, gyakornok Fotó: Getty Images