- Emberi kapcsolataink a mentális és fizikai egészségünkre is hatással vannak.
- A minőségi szociális hálóval a hátunk mögött a krónikus betegségeket is könnyebben elkerülhetjük.
- Ha hosszú életet akarunk, ápoljuk a barátságainkat!
Ha nem most ástuk bele magunkat a mentális egészség karbantartásáról szóló cikkekbe, akkor valószínűleg nem lesz új számunkra, hogy mennyire fontos megfelelő hangsúlyt fektetni a kiegyensúlyozott kapcsolatokra: a virágzó, kamatozó ismeretségi körrel rendelkező emberek ugyanis általában sokkal egészségesebbek, mint azok, akik elszigetelik vagy elszigetelve érzik magukat másoktól.
Az egészség titka a jó kapcsolat
Barátságaink szinte minden területen képesek befolyásolni minket az immunrendszerünk állapotától kezdve a szívbetegség miatti halálozással kapcsolatos esélyeinkig. A következtetés egyértelmű: ha hosszú és egészséges életet akarunk élni, nagyon fontos tüzetesen megvizsgálni a körülöttünk lévő embereket.
Az egészségünk és az emberi kapcsolataink közötti összefüggéseket már egy 1979-es kutatásban is vizsgálták. Akkor felfedezték, hogy átlagosan a szorosabb emberi kapcsolatokkal rendelkező személyek körülbelül feleakkora valószínűséggel haltak meg, mint azok, akiknek kisebb szociális hálójuk volt. A legnagyobb védelmet a házastársakkal és a közeli barátokkal való kapcsolat érzése nyújtotta, de még az alkalmi ismeretségek is sokat nyomtak a latban.
Az emberi kapcsolatok és az immunrendszer
A következő öt nap során a résztvevők közül többeknél is jelentkeztek a betegség tünetei, de sokkal kevésbé voltak erre hajlamosak azok, akiknek széles és sokrétű ismeretségi körük volt. A leggyengébb szociális kapcsolatokkal rendelkezőknél pedig háromszor-négyszer nagyobb volt a megfázás kockázata, mint azoknál, akiknek szorosabb kapcsolata volt a családtagjaival, barátaival, kollégáival és ismerőseivel.
Az 1990-es években az amerikai Carnegie Mellon Egyetemen Sheldon Cohen 276 embert kért meg, hogy részletesen válaszoljanak az emberi kapcsolataikról szóló kérdésekre. Ezután különböző fertőzésekre tesztelték, majd karanténba helyezték őket és be kellett lélegezniük a megfázásért felelős rhinovírussal fertőzött vízcseppeket.
Ha hosszú és egészséges életet akarunk élni, vigyáznunk kell emberi kapcsolatainkra
Társadalmi kapcsolataink még az olyan krónikus állapotokra is hatással lehetnek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség. Egy 4000 résztvevő segítségével végzett angol tanulmány megállapította, hogy a társadalmi kapcsolatok előre jelezhetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Még arra utaló jeleket is találtak, hogy az erősebb társadalmi kapcsolatokkal rendelkező embereknél kisebb az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak kialakulásának lehetősége.
A szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozóan pedig arra jutottak a szakemberek, hogy a rossz minőségű szociális hálóval rendelkezőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás, a legrosszabb esetben pedig a magány mintegy 30%-kal is növelheti a szívroham és a stroke kockázatát.
Julianne Holt-Lunstad, a utahi Brigham Young Egyetem pszichológusa 148 tanulmány eredményeit gyűjtötte össze, hogy felmérje a társadalmi integráció előnyeit és az elszigeteltséggel járó veszélyt. Ezután összehasonlította a magány hatásait számos egyéb életmódbeli tényező kockázatával, beleértve a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a fizikai aktivitást, a testtömegindexet, a levegőszennyezést és a vérnyomás szabályozására szolgáló gyógyszerek szedését.
A 2010-ben publikált eredmények megdöbbentőek voltak: Holt-Lunstad azt találta, hogy az emberek társas kapcsolatainak száma és minősége még akár felül is múlhatja az emberek halandóságát meghatározó tényezőket. Tehát a társadalmi kapcsolatok – vagy azok hiánya – nagyobb szerepet játszottak az emberek egészségi állapotában, mint az alkoholfogyasztás, a testmozgás, a testtömegindex és a légszennyezettség – kivétel ez alól a dohányzás.
Az őseinknek köszönhetjük
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan és miért befolyásolhatja a társadalmi kapcsolataink erőssége az egészségünket, figyelembe kell vennünk az emberiség fejlődését. Ahogy az elődeink alkalmazkodtak a nagyobb csoportokban való élethez, a kapcsolatoktól kezdett függeni az életük az élelemszerzéstől kezdve a ragadozóktól való védelemig.
Ha valamiért elveszítették a közösségben betöltött helyüket, az éhezéssel, betegséggel, sérüléssel és adott esetben halállal volt egyenlő. Ennek eredményeként az agyunk és a testünk úgy fejlődhetett, hogy a társadalmi elszigeteltséget komoly fenyegetésként értelmezze.
Tehát ezért érzünk kínzó fájdalmat, amikor magányosak vagyunk vagy elszakadunk egymástól. Ugyanúgy, ahogy a fizikai fájdalom arra figyelmeztet, hogy valami nem biztonságos számunkra, az érzelmeink is képesek rávenni minket arra, hogy ne szerezzünk ellenségeket és gondozzuk emberi kapcsolatainkat. Még szerencse, hogy a szociális készségeink is olyanok, mint az izmaink: minél többet használjuk őket, annál erősebbek lesznek.
Forrás: BBC, Fotó: Getty Images
