- Már rengeteget hallottunk a mediterrán étrend pozitív hatásairól, de egy friss kutatás még a korábbiaknál is tovább megy.
- A tanulmány szerint ez az érend apró fehérjéket aktiválhat, amelyek akár az öregedési folyamatokat is lassíthatják.
- Elmondjuk, hogyan kell enned, ha szeretnél a lehető legtovább a lehető legegészségesebben élni.
Az elmúlt években rengeteg szó esett a mediterrán étrendről. Kutatások igazolták, hogy ez a táplálkozási forma segíthet megőrizni a szívünk egészségét, sőt, még az agyunkat is képes frissen tartani – egy friss kutatás azonban még ennél is izgalmasabb eredményre jutott.
A University of Southern California tanulmánya szerint a mediterrán étrend képes lehet aktiválni olyan apró fehérjéket a mitokondriumokban, amelyek segítenek a sejteknek ellenállni a károsodásoknak, és lassíthatják az öregedési folyamatokat.
Hogyan segíthet lassítani az öregedést a mediterrán étrend?
A mitokondriumokat leginkább a sejtek energiatermelő struktúráiként ismerjük, a tudósok azonban egyre inkább felismerik, hogy olyan kémiai jelzéseket is kibocsátanak, amelyek hatással vannak az anyagcserére, a gyulladásos folyamatokra, a stresszre adott válaszokra és az öregedésre.
A kutatók azt találták, hogy azoknál az idősebb felnőtteknél, akik a legszorosabban követték a mediterrán étrendet, magasabb volt két, mitokondriumok által termelt mikrofehérje, a humanin és a SHMOOSE vérszintje. Mindkettőt korábban összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a neurodegeneráció – vagyis az idegsejtek működésének fokozatos romlása, például Alzheimer-kór esetén – elleni védelemmel.
„Ezek a mikrofehérjék molekuláris hírvivőkként működhetnek, amelyek lefordítják azt, amit megeszünk, arra, ahogyan a sejtjeink működnek és öregszenek” – mondta Roberto Vicinanza, a tanulmány vezetője. „Ez egy új biológiai útvonal, amely segít megmagyarázni, miért olyan hatékony a mediterrán étrend.”
A mediterrán étrend középpontjában az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák és más, minimálisan feldolgozott élelmiszerek állnak. Ez a táplálkozási rezsim emellett általában korlátozza a finomított szénhidrátok, az erősen feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukorban gazdag termékek fogyasztását is.
Évtizedek kutatásai hozták összefüggésbe ezt az étkezési mintát a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a kognitív hanyatlás és a korai halálozás alacsonyabb kockázatával. A tudósok azonban továbbra is vizsgálják, pontosan milyen sejtszintű folyamatok állhatnak ezeknek az előnyöknek a hátterében.
Az új tanulmányhoz a kutatócsoport olyan idősebb felnőttek vérmintáit vizsgálta, akik eltérő mértékben követték a mediterrán étrendet. A legszorosabban követők szervezetében jelentősen magasabb koncentrációban volt jelen a humanin és a SHMOOSE.
Náluk emellett alacsonyabbak voltak az oxidatív stressz mutatói is. Az oxidatív stressz a sejtkárosodás egyik formája, amely akkor alakul ki, amikor a reaktív oxigénfajtáknak nevezett instabil molekulák mennyisége meghaladja a szervezet védőrendszereinek kapacitását. A tartós oxidatív stressz károsíthatja a fehérjéket, a zsírokat és a DNS-t, és összefüggésbe hozták az öregedéssel, valamint számos krónikus betegséggel.
Olívaolaj, hal és hüvelyesek – ezekkel tehetünk a legtöbbet
Az eredmények arra utalnak, hogy a mediterrán étrend egyes összetevői eltérő módokon járulhatnak hozzá a mitokondriumok, és így szívünk és agyunk egészségéhez.
Az olívaolaj, a hal és a hüvelyesek nagyobb mennyiségű fogyasztása kimutathatóan összefüggött a magasabb humaninszinttel. Az olívaolaj fogyasztása és a finomított szénhidrátok alacsonyabb bevitele pedig magasabb SHMOOSE-szinttel mutatott kapcsolatot.
Az olívaolaj különösen jó hatással van a szervezetünkre
A finomított szénhidrátok közé tartozik például a fehér kenyér, a péksütemények és számos cukros élelmiszer, amelyekből a feldolgozás során eltávolítják a természetes rostok és tápanyagok jelentős részét. Ezek gyorsan emésztődnek, és hirtelen vércukorszint-emelkedést okozhatnak.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mediterrán étrend bizonyos összetevői közvetlenül is befolyásolhatják a mitokondriumok működését” – mondta Pinchas Cohen, a tanulmány vezető szerzője. „A humanin és a SHMOOSE biomarkerként szolgálhatnak a mediterrán étrendhez való alkalmazkodás mérésére, és klinikai jelentőségük is lehet.”
Lépés a személyre szabott táplálkozás felé
A tanulmány viszonylag kis esetszámú és megfigyeléses jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy összefüggést azonosított az étrend és a mikrofehérjék szintje között, de nem tudta bizonyítani, hogy a mediterrán étrend közvetlenül okozta ezeket a biológiai változásokat.
Más tényezők – például a fizikai aktivitás, az általános egészségi állapot, a gyógyszerhasználat, a genetikai adottságok és az életmód – szintén befolyásolhatták az eredményeket.
Mindezek ellenére az eredmények egy fejlődő kutatási terület, a precíziós táplálkozás irányába mutatnak. A megközelítés a célja, hogy biológiai mérések, genetikai jellemzők, anyagcsere-adatok és más személyes tényezők segítségével a hagyományos táplálkozási ajánlásoknál személyre szabottabb étrendi tanácsokat lehessen kialakítani.
„Célunk, hogy az összefüggések megfigyelésétől eljussunk az ok-okozati összefüggések megértéséig” – mondta Vicinanza. „Ha képesek leszünk kihasználni ezeket a biológiai útvonalakat, olyan táplálkozási stratégiákat alakíthatunk ki, amelyek molekuláris szinten támogatják az egészséges öregedést.”
Forrás: ScienceDaily Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
