- A szökőmásodpercről 2026. október 15-én született nemzetközi döntés.
- Az UTC 2027. május 20-tól szökőmásodperces ugrások nélkül halad tovább.
- A nyári és téli időszámítás közötti váltás eltörléséről továbbra sincs végleges uniós döntés.
Még éppen csak visszaállítottuk az órákat, és máris újabb hír érkezett: megváltozik a világidő. Ebből azonnal reménykedve arra gondolunk egyből: végre eldőlt az évek óta húzódó vita, és nem kell többé tavasszal előre, ősszel pedig visszatekernünk a mutatókat.
Ki kell ábrándítanunk azonban mindenkit, a friss döntés másról szól. Ezúttal nem egy egész óráról, hanem időnként beiktatott másodpercekről van szó. Olyan apró korrekciókról, amelyeket a hétköznapokban alig veszünk észre, a számítógépes rendszereknek viszont komoly fejtörést okozhatnak.
A változást a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal, a BIPM hivatalos határozata is megerősíti. A Súly- és Mértékügyi Általános Konferencia 2026. október 15-én fogadta el az UTC folytonosságáról szóló döntést.
Mi változik 2027. május 20-tól?
2027. május 20-tól az UTC-ben nem alkalmaznak többé szökőmásodperces korrekciókat. Az UTC, vagyis a koordinált világidő az a nemzetközi időalap, amelyhez a legtöbb ország polgári időszámítása igazodik.
Magyarországon a téli időszámítás az UTC-nél egy, a nyári pedig két órával jár előrébb. A mostani döntés ezt az eltérést nem módosítja: nem kerülünk másik időzónába, és nem kell májusban előre- vagy visszaállítanunk az óráinkat.
A változás lényege az, hogy az atomórákra épülő időmérés a jövőben szorosabb folytonosságot kap, miközben megengedik, hogy fokozatosan távolabb kerüljön a Föld forgásához igazodó időtől.
Mi az a szökőmásodperc?
Megszoktuk, hogy egy perc hatvan másodpercből áll. A szökőmásodperc beiktatásakor azonban előfordulhatott, hogy az UTC szerinti nap utolsó perce eggyel több másodpercet tartalmazott.
A kijelzőn ilyenkor a következő sorrend jelenhetett meg:
- 23:59:59
- 23:59:60
- 00:00:00
Erre azért volt szükség, mert a Föld forgása nem teljesen egyenletes, az atomórák viszont rendkívül szabályosan mérik az időt. A kétféle időmérés között ezért eltérés alakulhat ki. A szökőmásodpercekkel eddig azt biztosították, hogy az UTC és a Föld forgásához kötött UT1 időskála különbsége 0,9 másodpercen belül maradjon.
Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, a NIST nyilvántartása szerint az első szökőmásodpercet 1972. június 30-án iktatták be. Az eddigi legutóbbit 2016. december 31-én alkalmazták.
Miért szüntetik meg a szökőmásodpercet?
Egyetlen másodperc a reggeli készülődésben nem sokat számít. Egy telekommunikációs hálózatban vagy egy olyan rendszerben viszont, amely rengeteg eseményt időbélyeggel rögzít, már fontos lehet.
A szökőmásodpercek kezelése nem minden informatikai rendszerben azonos. Az eltérő megoldások miatt átmeneti különbségek keletkezhetnek az időadatok között. A NIST szerint a másodperc beiktatása többek között adatnaplózó alkalmazásokban, távközlési rendszerekben és időszolgáltatásokban is problémát okozhat.
Különösen kockázatosnak tartják egy esetleges negatív szökőmásodperc bevezetését. Ez azt jelentené, hogy nem hozzáadnak, hanem kihagynak egy másodpercet. Ilyet még soha nem alkalmaztak.
A nemzetközi döntés ezért a folyamatosabb, kiszámíthatóbb időalapot helyezi előtérbe. Az UTC és a Föld forgásához igazodó idő közötti megengedett eltérés felső határát egy órára emelik. Ez nem egyórás ugrást jelent 2027 májusában, hanem a hosszú távon felhalmozódó különbség megengedett határát.
Át kell állítanunk a telefonunkat vagy a karóránkat?
Kell bármit állítanunk az órákon 2027 májusában, a szökőmásodperc megszüntetésével? (Forrás: Unsplash/Joshua Hoenhe)
A szökőmásodperc megszüntetése miatt nem kell kézzel átállítanunk az otthoni óráinkat. Nem lesz új magyar időzóna, nem tolódik el a reggeli munkakezdés, és nem kapunk plusz egy órát a naptárunkba.
Az átállás elsősorban az időszolgáltatókat, a szoftverfejlesztőket és a pontos időszinkronizálásra támaszkodó rendszerek üzemeltetőit érinti. Nekik kell gondoskodniuk arról, hogy szolgáltatásaik és eszközeik megfelelően kezeljék az új szabályt.
A hétköznapi felhasználó számára továbbra is az a célszerű, hogy az automatikusan frissülő eszközökön bekapcsolva hagyjuk az automatikus időbeállítást, és telepítsük a gyártó rendszerfrissítéseit.
Megszűnik az óraátállítás Magyarországon?
Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatója szerint a félévenkénti óraátállítás megszüntetéséről még nincs végleges döntés, és elfogadott bevezetési menetrend sincs. Tehát még csak ne is reménykedjünk, hogy a közeljövőben nem kell majd az átállással küzdenünk. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta a változtatást, a szükséges jogszabályhoz azonban a Tanács és a Parlament megállapodása is kell.
Addig a jelenlegi rendszer marad érvényben: március utolsó vasárnapján nyári időszámításra váltunk, október utolsó vasárnapján pedig visszatérünk a normál időszámításhoz.
A 2026-os őszi óraátállítás október 25-én volt. A következő dátumokat az Európai Bizottság hivatalos közleménye alapján már felírhatjuk:
- 2027. március 28., vasárnap: Magyarországon hajnalban 2 óráról 3 órára állítjuk az órákat.
- 2027. október 31., vasárnap: hajnalban 3 óráról 2 órára állítjuk vissza őket.
A Bizottság a 2027–2031 közötti menetrendet is közzétette. Ez a jelenlegi szabályok szerinti időpontokat rögzíti, nem azt jelenti, hogy később már ne lehetne új döntést hozni az óraátállításról.
A másodperc hossza is megváltozik?
Ugyanezen a konferencián a másodperc jövőbeli meghatározásával is foglalkoztak, de 2027 májusában ettől sem lesz rövidebb vagy hosszabb egy másodperc.
A cél az időegység még pontosabb megvalósítása, az egyre fejlettebb optikai atomórák segítségével. A határozat szerint 2030-ra készítenek elő javaslatot az új meghatározásról és annak lehetséges bevezetési időpontjáról. Az új definíciót tehát még nem fogadták el.
A naptárunkba így egyelőre továbbra is a márciusi és az októberi óraátállítást érdemes beírnunk. A májusi változással azoknak lesz dolguk, akik arról gondoskodnak, hogy a háttérben működő rendszerek ugyanazt értsék pontos idő alatt, és mi ne vegyünk észre az egészből semmit.
Forrás: BIPM, NIST, fotó: Unsplash, AI-val generált nyitókép
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
