- Egy hazai vizsgálat során 14-féle gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a Balaton, a Duna és a Tisza vizében.
- A gyógyszermaradványok nemcsak a nem megfelelően kezelt hulladékból, hanem a szervezetből kiválasztódva is a vizekbe juthatnak.
- A lejárt vagy már nem szükséges gyógyszereket gyógyszertárban, az erre kijelölt gyűjtőhelyen kell leadni.
Egyáltalán nem mindegy, hol tároljuk a gyógyszereinket, ahogy az sem, mihez kezdünk velünk a lejárati idejük után. A feleslegessé vált gyógyszerektől azonban nem mindegy, hogyan szabadulunk meg: a kukába dobott tabletták, illetve a vécén vagy lefolyón leengedett készítmények hatóanyagai a környezetbe kerülhetnek.
A probléma Magyarországon sem pusztán elméleti. A Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Egyetem kutatói a Balatonból, a Dunából és a Tiszából vett vízmintákban többek között antibiotikumok, antidepresszánsok, fogamzásgátlók és vérnyomáscsökkentők hatóanyagait is kimutatták. Összesen 14-féle vegyületet azonosítottak.
A gyógyszermaradványok jelenléte a természetes vizekben egy szélesebb körű környezetvédelmi probléma része. Ahogyan a műanyaghulladék is terheli az óceánokat, úgy a gyógyszerhatóanyagok is olyan szennyező anyagok lehetnek, amelyek láthatatlanul jutnak el a természetbe. A környezeti terhelés mérséklése azért is fontos, mert a klímaválság és a szén-dioxid-kibocsátás mellett számos más emberi tevékenység is próbára teszi az ökoszisztémákat.
Nem csak a kukába dobott gyógyszerek jelentenek problémát
A gyógyszerhatóanyagok a szennyvízzel, illetve a szervezetből történő kiválasztódás útján is eljuthatnak a természetes vizekbe. A szennyvíztisztítás nem minden vegyületet képes teljes mértékben eltávolítani, ezért bizonyos maradványok a kezelt vízben is jelen lehetnek.
A kutatásban vizsgált mintákban mért koncentrációk általában nagyon alacsonyak voltak. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a vizek közvetlenül veszélyesek lennének az emberekre, és a gyógyszermaradványok kimutatása nem azonos azzal, hogy egy tó fürdésre alkalmatlanná vált. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a különféle vegyületek hosszú távú, együttes környezeti hatásairól még nem áll rendelkezésre minden szükséges információ.
Az antibiotikumok környezeti jelenléte különösen fontos kérdés, mivel összefügghet az antibiotikum-rezisztencia terjedésével. Eközben az emberi egészség szempontjából is lényeges, hogy ezeket a készítményeket csak indokolt esetben, megfelelő orvosi útmutatás mellett használjuk. Az antibiotikumok lehetséges hatásairól szóló kutatások is azt mutatják, mennyire fontos körültekintően bánni ezekkel a gyógyszerekkel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kerülni kell a szükséges kezelést: az orvos által előírt gyógyszereket az utasításoknak megfelelően kell szedni.

Gyógyszerek
Hová kerüljön a lejárt gyógyszer?
A legegyszerűbb lépés, amellyel csökkenthetjük a gyógyszerhulladék okozta környezeti terhelést, hogy a megmaradt készítményeket nem a kommunális szemétbe dobjuk, és nem öntjük a lefolyóba. A lejárt vagy már nem szükséges gyógyszereket gyógyszertárban, az erre a célra kihelyezett gyűjtődobozban adhatjuk le. Bizonyos speciális hulladékokra – például tűkre, fecskendőkre vagy egyes folyékony készítményekre – eltérő szabályok vonatkozhatnak, ezért ezek kezeléséről érdemes a gyógyszertárban tájékozódni.
A megelőzés is számít: ha lehet, csak akkora kiszerelést vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van, és időnként nézzük át a házi gyógyszeres dobozt. A környezet védelme nem kizárólag nagy döntéseken múlik. Az is része, hogyan bánunk azokkal a hétköznapi termékekkel, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy a természetbe kerülve problémát okozhatnak.
A gyógyszerek helyes kezelése nem helyettesíti a megfelelő szennyvíztisztítást és a szélesebb körű környezetvédelmi intézkedéseket, de olyan lépés, amelyet egyénileg is megtehetünk. A feleslegessé vált készítményeket ezért ne a kukába vagy a vécébe tegyük – vigyük vissza a gyógyszertárba.
Forrás: Házipatika, Fotók: Getty Images, Unsplash