Tavaszi egészséggyár: így készíts felejthetetlen salátákat

2018. március 19. |

Tavasszal végre megérkeznek az inspiráló, friss zöldségek a piacokra, az idényjellegű, épp csak nemrég szedett zöldségeket pedig sokszor vétek hosszú főzés alá vetni. Érdemes inkább fantáziadús salátákat kreálni belőlük – a Futureater blog szerzője, Füge Kata mutat néhány trükköt, amivel teljesen új dimenzióba emelheted az általad készített salátákat.

Képzeld el!

A salátakészítés tulajdonképpen egy kis meditációs gyakorlattal kezdődik. Kicsit úgy, mint amikor a profi sportolók vizualizálják, hogyan fejezik majd be a labdamenetet, és hogyan nyerik meg a meccset és így a bajnokságot.

Szóval milyen salátáról álmodsz? Egy óriási, sokszínű tálról, amiben rengetegféle zöldség keveredik? Vagy épp ellenkezőleg, egy tökéletes fej római salátát darabolnál fel, és semmi mással nem kísérnéd, csak a legfinomabb, gyümölcsös olívaolajjal és egy kevés nagy szemű sóval? Köretként funkcionálna a salátád, mondjuk egy tökéletesre sütött hússzelet mellett, vagy maga lenne a főfogás, a vacsorára tálalt ételsor ékköve?

Jó hír, hogy a saláták műfaja annyira tág és változatos, hogy minden ötlet megvalósítható, úgyhogy nyugodtan szabadjára engedheted a fantáziádat.

A legjobb levelek

Klasszikusan minden saláta alapját zöld levelek képezik, de ha jobban belegondolunk, ezen belül is hatalmas a mozgástér. Bár vannak időszakok, amikor csak néhány fej műanyagba csomagolt jégsaláta szomorkodik a közért polcain, az év nagy részében mégis széles a választék: a klasszikus fejes saláta mellett választhatunk enyhén hullámos levelű római salátát, sárgás levelű és kissé kesernyés ízű endíviát, vagy épp vöröses cikóriát. Használhatjuk a Magyarországon is népszerű rukkolát, de készíthetjük a salátát bébibspenótból, vagy akár kelkáposztából is (ami, ne feledjük, a quionával és az áfonyával együtt erősíti a szuperélelmiszerek csapatát).

És persze ott vannak a végeláthatatlan változatosságú fűszernövények. Több csokornyi petrezselyem (és bulgur) felhasználásával készül például a tabbouleh, de ki mondja, hogy nem tehetünk a salátánkba egy kisebb bokornyi friss bazsalikomlevelet, mentát, koriandert, turbolyát, vagy akár sóskát. Külön kiemelendő a kapor, ami sokakat elrettent, nagy mennyiségben és frissen használva mégis teljesen más ízvilágot ad egy-egy ételnek.

Létezik még egy csodálatos saláta-alapanyag forrás, amire ritkán gondolunk: sok zöldség szárát vagy levelét reflexszerűen kidobjuk főzés során, pedig nem csak hogy ehető, de nagyon egészséges élelmiszerről van szó. Ilyen például a reteklevél (ha nem salátában használjuk fel, remek pesto készíthető belőle), és a titkos favorit zöldborsószár. Gyönyörűen mutat a tányéron, és meglepően finom alapanyag.

Élet a salátaleveleken kívül

Persze nem feltétlenül kell minden salátának zöld leveleket tartalmaznia. Készíthetjük az ételt grillezett zöldségekből, és a klasszikus sült paprika-cukkini-gomba párosításon túl használhatunk sült céklát, padlizsánt, édesburgonyát, zöld- vagy póréhagymát vagy sütőtököt is. Remek salátákat varázsolhatunk hüvelyesekből, azaz csicseriborsóból, zöldbabból vagy fehérbabból is.

A zöldségeken kívül pedig dúsíthatjuk a salátát főtt tojással, de az olasz panzanella vagy az arab fattoush mintájára használhatunk szikkadt kenyeret vagy pitát is. Ebben a stílusban az a legszebb, hogy a kenyér típusa alapján újabb rengeteg variációs lehetőség adódik: egészen más hatást kelt majd salátában a pirított bagett, a kruton, mint a pita-,  esetleg barnakenyér darabok.

A mindent eldöntő öntet

Az öntet vitán felül a saláta legfontosabb összetevője. Egyre többféle előre elkészített salátaöntet kapható, és bár egyes termékek nagyon csábítónak tűnnek, valójában sokkal jobban járunk, ha magunknak készítjük. Három perc, és biztosak lehetünk benne, hogy csak annyi cukrot és sót tartalmaz a végeredmény, amennyit szeretnénk.

Egyetlen irányelv van, amit érdemes megfontolni: hacsak nem kifejezetten az ún. „döglesztett saláta” a cél (amikor meleg, ecetes keverékkel öntünk nyakon rendszerint a fejessaláta-leveleket), akkor figyeljünk oda, hogy mire is kerül majd az öntet. A túlságosan puha levelek (például a már említett fejes saláta, a bébispenót vagy a bazsalikom) hamar elfonnyadnak egy erőteljesebb vinaigrette alatt, míg az erősebb textúrájú zöldségek, mint a római saláta vagy a kelkáposzta több ideig bírják majd az öntettel.

Az alap salátaöntethez, azaz vinaigrette-hez először oldjuk fel a sót valamilyen savas komponensben, például 1-2 teáskanál ecetben vagy citromlében. Ezután adjuk hozzá az olajat (2-3 evőkanállal), 1 csipet cukrot, és bármi mást, amit használnánk (például finomra aprított fokhagymát vagy magos mustárt). Vegyíthetjük az alapanyagokat kézi habverővel vagy villával is, de az egyik legszórakoztatóbb konyhai művelet, ha egyszerűen mindent egy kisebb befőttesüvegbe töltünk, majd a fedelét rácsavarva összerázzuk. Az így készült emulzió egyértelműen több lesz, mint a részek összege.

Fotó: Bezzegh Éva 12 – Tizenkét hónap – Saláták egész évre című könyvéből (A könyvről ITT olvashatsz!)

Ropogós feltét

Az i-re a pont a feltét, amivel végképp egyedivé varázsolhatjuk salátánkat. Különleges sókkal (hibiszkuszos, sáfrányos vagy zöldfűszeres), parmezánforgáccsal, pirított magokkal (pisztáciával, tökmaggal vagy dióval), szumákkal, gyümölccsel (gránátalma-magokkal vagy mazsolával), chilivel, vagy akár ehető, szárított virágokkal (például levendulával vagy kamillával) egészen meglepő ízeket csalogathatunk elő a leghétköznapibb salátából is.

Kóstoljátok meg Füge Kata roppanós mazsolás-mentás káposztasalátáját – ITT találjátok a receptjét!

Futureater

Fotó: Unsplash.com

Szólj hozzá te is!

Még több Gasztró

5 friss, igazán nyári cukkinis recept cukkini

5 friss, igazán nyári cukkinis recept