Bár a világ legegyszerűbb dolgának tűnik a levesfőzés, ám leves és leves között hatalmas különbség van. A tökéletes textúrájú és állagú leves elkészítése művészet, amit bárki megtanulhat, ráadásul végtelenül egyszerű. Lehet, hogy éppen az tenné tönkre a levesünk állagát, hogy túl sok folyadékkal indítottuk a főzést, vagy csak egyszerűen nem úgy néz ki a végeredmény, mint a képen? Szerencsére a leves nagyon megbocsátó műfaj, és könnyű korrigálni, ha valami nem úgy alakult, ahogy elterveztük.
Egy kis liszt és keményítő
Mindkét hozzávaló megtalálható a kamrában, és megvan az a tulajdonságuk, hogy remekül sűrítik az ételeket, mivel felveszik a vizet melegítés hatására. Jó hír, hogy egyik sem változtat a levesünk ízén, ha ezzel sűrítjük be. A lényeg, hogy egy külön tálba mérjük ki a megfelelő mennyiségű lisztet vagy keményítőt, adjunk hozzá egyenlő részben vizet vagy a leves levét, és keverjük addig, míg teljesen csomómentes nem lesz. Ezután lassan engedjük fel a levest vele, és forraljuk fel ismét. Ha még mindig híg a levesünk, utólag megismételhetjük a sűrítést ezzel a módszerrel.
Roux, vagyis rántás
Míg a keményítő a lehető legkevésbé érezhető a leves ízén, a roux, vagyis a rántás nemcsak az állagát, de az ízét is gazdagítja az ételeinknek. A rántás zsír (általában vaj) és liszt egyenlő arányú keveréke, melyet alacsony vagy közepes hőmérsékleten hevítünk. Egészen addig kell pirítani, míg mogyorós, vajas illatot nem érzünk. Ez tökéletes a krémes levesek gazdagabbá tételéhez. Nagyjából 3-5 percre van szükség, hogy elérjük az aranyos barna színt, és a levesbe tehessük a rántást.
Gazdagítsuk tejtermékkel
A tejtermékek magas zsírtartalmuk miatt működhetnek egy-egy leves krémesítésére. A leghatásosabb, ha tejszín és tejföl keverékét használjuk. De a sima joghurt vagy a frissen reszelt sajt is tökéletes, ha extra krémességet és különleges, sós aromát akarunk csempészni a végeredménybe.
Bármit is használjunk, a lényeg, hogy csak a végén adjuk a leveshez, és ne forrásban lévő folyadékhoz adagoljuk, mert ilyenkor a joghurt és a tejszín is kicsapódhat. Mindig apránként adagoljuk, keverjük el, nézzük meg, megfelelő-e már a levesünk, és ha nem, akkor adjunk hozzá csak többet.
Turmixoljuk le a leves egy részét
Ha a leves egy részét leturmixoljunk, akkor emulziót hozunk létre, különösen, ha valamilyen keményítős hozzávalót, burgonyát vagy babot használunk. Ehhez merítsünk ki a levesből egy-két merőkanálnyit, tegyük a botmixer edényébe, és turmixoljuk, míg sima állagú nem lesz. Ezzel a módszerrel anélkül lesz sűrű és krémes levesünk, hogy bármilyen tejterméket adtunk volna hozzá, ami főleg az ételintoleranciában szenvedőknél vagy növényi étrendet folytatóknál fontos.
Keményítős hozzávalók
A keményítőtartalmú hozzávalók, mint például a rizs, tészta vagy bab szintén sűrítheti a levesünket és testesebbé teheti. Miközben ezek főnek a levesben, kioldódik a keményítőtartalmuk és sűrűbb állagot hoznak létre. A burgonya és a bab a krémes, tejtermékmentes vagy vegán levesekhez különösen jó opció. Arra ügyeljünk, hogy míg ezeket már a főzés legelején hozzáadhatjuk a leveshez, a tésztát viszont csak a főzés végén tegyük hozzá, hogy tökéletes állagú legyen ne csak a levesünk, de a benne főtt hozzávalók is.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
