- A skandináv krimik közül például Camilla Läckberg és Anders de la Motte könyveit is Dobosi Bea fordította magyarra.
- Miben más női szerzők könyveit fordítani, mint férfiakét?
- A műfordító szerint a skandináv krimik népszerűsége abban rejlik, hús-vér figurákat mozgat valós társadalmi és földrajzi térben.
Mindig is fordító akart lenni, vagy ez egy váratlan kanyar volt a karrierjében?
Az ember hajlamos úgy emlékezni élete fontos eseményeire és döntéseire, mintha azok nyílegyenesen vezettek volna a cél felé. De általában nem így van. Azt már gimnáziumban tudtam, hogy irodalommal és nyelvekkel szeretnék foglalkozni, ezért az ELTE magyar-német szakára jelentkeztem. Egyetem után nyelviskolában dolgoztam, de mivel a tanítást nem éreztem hivatásomnak, pályaváltás mellett döntöttem.
Hónapokig pályázgattam állásokra minden koncepció és szisztéma nélkül. Egy szerencsés véletlen folytán szerkesztő lettem egy könyvkiadóban, és elkezdtem fordítani. Rögtön éreztem, hogy megtaláltam, amit szívvel-lélekkel tudok csinálni.
Miért és mikor kezdett érdeklődni a skandináv kultúra iránt? A svéden kívül más skandináv nyelven is beszél, fordít?
2011-ben kerültem szerkesztőként a skandináv krimiket megjelentető Animus Kiadóhoz. Ekkor kezdtem megismerkedni a zsánerrel és a skandináv kultúrával. Néhány évre rá a kiadó képviseletében eljutottam Stockholmba, ami szerelem volt első látásra. Ezután tanultam meg svédül. Mivel a skandináv nyelvek közel állnak egymáshoz, elég jól értem a norvégot is. Fordítani viszont csak svédből és németből fordítok.
Férfi szerzők, női írók
A skandináv krimik közül például Camilla Läckberg és Anders de la Motte könyveit is ön fordította magyarra. Férfi vagy női szerzőket könnyebb fordítani? Miben különböznek? Van kedvence, akit legszívesebben fordít?
A skandináv krimik közül például Camilla Läckberg könyveit is Dobosi Bea fordította magyarra
Annak eldöntését, van-e női irodalom, világlátás, tapasztalás, meghagyom az irodalmároknak, pszichológusoknak, filozófusoknak. Inkább a másik kérdés felől közelítek: azokat a szerzőket a legkönnyebb és legjobb fordítani nemtől függetlenül, akiknek a szövegét első perctől magaménak érzem. Akiknél rögtön tudom, mit akarnak mondani, és hogyan akarják mondani.
Egyszer egy kiadóból hoztam el egy fordítandó könyvet, és a buszon beleolvastam. Azonnal megszólalt a fejemben „a hang”, de nem tudtam leírni. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy „feszítő” érzés volt. Ilyen élményt jelentett például Stina Jackson és Anders de la Motte könyveit fordítani.
Egy-egy bűnügyi regény fordítása közben mennyire kerül a sztori hatása alá? Ami egy különösen kemény skandináv krimi esetében elég nehéz élmény is lehet.
Mennyire számít „nehéz élménynek”, amikor egy véres gyilkosság fordítása közben jóízűen elmajszolok pár szem zabkekszet? A „hétköznapi” olvasás és a fordításhoz szükséges mélyolvasás során máshogy viszonyulunk a szöveghez. Az én dolgom, hogy ugyanazt az élményt garantáljam a magyar olvasónak, amit az eredeti szöveg olvasója átél.
Ha a svéd olvasó felnevet egy szójátékon, a magyarnak is fel kell; ha megborzong egy brutális bűntény leírásától, a magyarnak is meg kell. Teljesen leköt, hogy a magyar szöveg pont olyan humoros, lírai, szikár stb. legyen, mint az eredeti, és ez elfeledteti, mit fordítok. Persze én sem mindig vonhatom ki magam a hatás alól, hiszen hónapokig ugyanazzal a történettel kelek és fekszem. A legnagyobb megrázkódtatást nem egy krimi, hanem egy dokumentarista regény okozta. Miután lefordítottam egy gyerek öngyilkosságának történetét, bizony ki kellett szellőztetnem a fejemet.
Skandináv krimik és a korszellem
Mit gondol, miért olyan népszerűek a skandináv krimik?
Ezzel a témával köteteket lehetne megtölteni, és bármit mondok, az részigazság. A skandináv krimi egy könnyed zsáner keretein belül boncolgat fajsúlyos kérdéseket. Fontos témája a bűnözővé és áldozattá válás. Hús-vér figurákat mozgat valós társadalmi és földrajzi térben. Ettől érezzük úgy, hogy ez bármelyikünkkel megtörténhet. Én is lehetek áldozat. Vagy tettes…
Van olyan szerző, akinek még nem fordította a műveit, de nagyon szeretné?
Most Anneli Jordahl Björnjägarens döttrar (A medvevadász lányai) című regényét szeretném lefordítani. A történet szerint hét lánytestvér úttalan utakon nekiindul, hogy a civilizációtól távol nyers testi erővel boldoguljon. A nagy kérdés természetesen az, hogy lehet-e a társadalmon kívül létezni. Remélem, eljut a magyar olvasókhoz ez a gondolatébresztő regény.
Fotó: Oláh Andrea, Animus Kiadó
