„Professzionális aggódó vagyok” – vallja magáról Kate Sweeny. Élete nagyrészében szorongással küzdött olyan dolgok miatt, amelyeket nem tudott irányítani. Könnyű belegondolni, hogy a jelenlegi helyzet milyen sokféle aggodalmat tesz az ember vállára: aggódunk a szüleink, nagyszüleink egészsége miatt, a gyermekeink és az iskolakezdés körüli bizonytalanságok miatt, a baráti kapcsolataink és a távolságtartás miatt. Mindenkinek megvannak azok a pontok az életében, amelyek a legtöbb szorongást okozzák, azonban nem mindannyiunk karrierválasztását befolyásolják ezek az aggodalmak. Sweeny viszont amiatt lett pszichológus és a Kalifornia Egyetem klinikai pszichológus kutatója, hogy jobban megérthesse a stressz és az aggodalom működését. Az egyik legmeglepőbb felfedezése kutatóként, hogy az aggódás, ha jól csináljuk, akár jó dolgokat is eredményezhet bizonyos élethelyzetekben, a vizsgaeredményekre való várakozástól az életmentésig.
Az aggodalom ezer arca
A pszichológusok a klímaváltozást vizsgálva írták le azt az érzelmi állapotot, amikor az aggodalom olyan tettekre sarkallta az embereket, amelyek a fenyegetés elhárítását, a károk csökkentését eredményezi. Ekkor vált világossá számukra, hogy az aggodalomnak van negatív és semleges, sőt pozitív jelentése is.
Ha aggódunk, sokkal nagyobb eséllyel kezdünk a megoldáson gondolkozni, és annál nagyobb lesz a motivációnk a cselekvésre.
Nem mindegy azonban, milyen fokú az aggodalom. Ha túl erős a szorongás, az a testi-lelki egészség romlását eredményezi. „Ez olyankor következik be általában, ha az ember általánosságban aggódik és számos különböző dolog miatt. Ilyenkor sokkal gyakoribb, hogy reménytelennek látja a helyzetet és szorongásos zavar alakul ki. Ha az aggodalom egy dologra fókuszál, ennek ellenkezője történik” – magyarázta Edward Watkins klinikai pszichológus, az Exeter Egyetem hangulati zavarokat kutató professzora.
A közepes erősségű, egyetlen dologra koncentráló aggodalom a szakemberek szerint kifejezetten hasznos. Összefüggésbe hozható a jobb vizsgaeredményekkel, sőt, akár a dohányzásról való leszokást is motiválhatja. Egy kutatás eredményei szerint a klímaváltozás miatti aggodalom a legerősebb motorja annak, hogy az emberek támogassák azokat a lobbicsoportokat, amelyek a környezetvédelemért dolgoznak.
Olvastad már?
Felkészít a jövőre
„Első lépésben az aggodalom arra ösztönöz minket, hogy gondolkodjunk, mit tehetünk. Másodikként, arra sarkall minket, hogy megoldjunk addig bizonytalan kimenetelű problémákat, feldolgozzunk traumákat, harmadikként pedig hatékony tervek készítésére és előkészületekre, problémamegoldásra sarkall” – sorolta Watkins.
Sweeny is felhívta rá a figyelmet, hogy az aggodalomnak mint érzelemnek, fontos funkciója van. „Az aggódás egy jel. Megmutatja, mi jöhet a közeljövőben, és ráirányítja a figyelmünket a lényegre. Megelőzésre és megoldásra késztet, hogy felkészüljünk.” A koronavírus-járvány kockázataival kapcsolatos, tíz ország lakosainak körében készített tanulmány eredményeiből is az rajzolódott ki, hogy az aggodalomnak fontos szerepe van a mentális egészség megőrzésében. Emellett az aggodalom nagy szerepet játszott a jótékonykodásban és a másokat való segítő szándék kialakulásában.
Hogyan aggódjunk jól?
Az aggodalom alapja a térbeli és időbeli bizonytalanság. Ha pontosan tudjuk, mikor következik be valamilyen negatív dolog, közel sem aggódunk annyira, mint ha nem tudjuk, mennyi ideig és mire várunk, hogy megtörténjen. Sweeny három olyan lépést határozott meg, amely segít a jótékony mederbe terelni az aggodalmunkat:
- Címkézzük fel az aggodalmunk tárgyát.
- Futtassuk végig lélekben a lehetséges tennivalóink listáját, amelyek segíthetnek megoldani a problémát, ami miatt aggódunk.
- Ha minden lehetséges dolgot megtettünk, próbáljuk megtalálni azt az eszközt, ami oldja a feszültségünket, flow élményt ad, ellazít.
Sweenynek személy szerint a flow-élmény az, ami segített megküzdeni például a koronavírus-járvány miatti stresszel. Ám mindenkinek más tevékenység jelenti a teljes ellazulást. Van, aki a kertészkedésben, míg más a varrásban, hímzésben, főzésben vagy éppen a festésben tud úgy elmerülni, hogy megszűnik körülötte a tér és az idő.
Mivel mindig jönnek új helyezetek, amelyek felszítják az aggodalmat, amilyen az iskolakezdés, visszatérés a munkahelyre, tömegközlekedés például, a szakemberek szerint érdemes átgondolni és racionalizálni magunkban ezeket a szituációkat, megtervezni azokat a lépéseket a távolságtartástól a maszkviselésig, melyek növelik a biztonságérzetünket. „Ez egyrészt elfoglalja az agyunkat, és addig sem a jövőn aggódunk, másrészt megadja azt a tudatot, hogy bizonyos mértékig mi irányítjuk az életünket” – javasolta Watkins. Elérni az egészséges egyensúlyt az aggódásban roppant hasznos cél mindannyiunk számára, még akkor is, teljesen kiirtani és megszüntetni nem is tudjuk magunkban.
Olvass tovább!
Forrás: BBC
Fotó: Unsplash
