Az Oxford Egyetem és a Birmingham Egyetem tudósai közösen végezték azt a vizsgálatot, amelyben tinédzsereknél azt figyelték, mennyire fertőzőek a különböző érzelmek a kortárs közösségeken belül, amikor hangulatukkal kapcsolatos megjegyzéseket osztanak meg a közösségi oldalaikon.
A kutatók azt figyelték meg, hogy egymáshoz hasonló hangulatba kerültek azok a tinik, akik együtt töltötték az idejüket, ám a különböző kedélyállapotokkal kapcsolatos tolerancia különböző mértékben volt jelen: a morcos tinédzserek kevésbé voltak népszerűek a kortársaik között, ellentétben az optimista szemléletű kortársakkal.
Ragályosabb a rosszkedv a jónál
A kutatásba két zenekar tagjait is bevonták, akiknek külföldi koncertjein 15 és 19 évesek vettek részt. A 2018 nyarán tartott koncertkörút alatt mind a 79 kutatásban résztvevő tinédzser naplót vezetett a hangulatáról és a társas érintkezéseiről. Dr. Per Block, a kutatás egyik vezetője, az Oxford Egyetem Demográfiai Tudományos Központjának oktatója azt mondta: „A tanulmányunkból világosan kiderült, hogy az egyén hangulatát befolyásolja a körülötte lévők érzelmi állapota. A hangulat ragadós, és bár mind a pozitív, mind a negatív attitűd átragad a többi emberre, a rossz hangulat sokkal erősebb ebből a szempontból.”
Olvastad már?
A jó hír, hogy a tanulmány szerint a hangulat egy dinamikusan változó állapot a közösségekben, nem eleve elrendelt és meghatározott. Míg a tinédzserekre átragadhat a barátjuk borús hangulata, ugyanakkor ők is képesek pozitív irányba kimozdítani rosszkedvéből a másik embert pozitív attitűdjükkel.
Hatásosabb támogatás
„Azt reméljük, hogy egy lépéssel közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogy az emberek miért zuhannak hosszú időre rossz kedélyállapotba, hogyan hatnak erre a társadalmi tényezők, amelyek a tinédzsereknél úgy tűnik, mindennél erősebb érzelmi faktornak számítanak. Hosszú távon pedig hatásosabb érzelmi támogatást nyújtó szaksegítséget tudunk nyújtani ezek ismeretében” – mondta a tanulmány szerzője.
A gyerekek és fiatal felnőttek érzelmi jólléte komoly károkat szenvedett a koronavírus-járvány alatt, nem csoda, hogy az egészségügyi és oktatási szakemberek aggódnak a hosszú távú hatások miatt. Különösen, hogy a pandémia vége még mindig messzinek tűnik, a középiskolás korosztály pedig továbbra is otthon tanul. „Ez a kutatás nagyon sok kérdést is felvet, különösen a koronavírusos időben. Mit veszítünk azzal, hogy a tinédzserek közötti kommunikáció nem szemtől szembe történik, és mi marad vissza ebből? Amikor mindenki küzd a bizonytalansággal, mennyire kockázatos érzelmileg kapcsolatot keresni másokkal, és potenciálisan elkapni a rossz kedvüket?” – vetette fel dr. Stephanie Burnett Heyes, a Birmingham Egyetem pszichológusa, a tanulmány társszerzője.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
