Az anyák mindent egyben tartottak a járvány alatt, kivéve a barátságaikat

2021. február 07.
Teljesen érthető és rendben lévő dolog, hogy a barátságok ápolására már egyszerűen nem marad idő, energia és tér az anyák számára. Apró lépéseket azonban tehetünk, ha szeretnénk visszakerülni a társadalmi élet körforgásába.

Az elmúlt év könyörtelen volt az anyákkal szemben. A járvány kezdetén, amikor bezártak az iskolák és óvodák, a szülők pedig home office-ba kényszerültek, még azzal küzdöttek a családok, hogy rátaláljanak a működőképes napi rutinra. Ebbe az anyáknak különösen sok energiát kellett fektetniük. Az új tanévben az alsó tagozatok és az óvodák működnek, ám gyakran előfordul, hogy egy-egy osztály vagy csoport karanténba kerül, és már a legkisebb náthával is otthon kell maradnia a gyermekeknek. A munkájukat ugyanúgy el kell végezniük emellett is az anyáknak, így a saját magukra fordítható idejük semmivé lett. Ahogy minden olyan idejük is, amelyet a gyermekeiken és férjükön kívüli, külső kapcsolataikra, barátságaikra fordíthatnának. „Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek barátaim. Hanem a barátságaim teljesen mások most – mondta a 37 éves kétgyermekes anya, aki tanítónőként dolgozik. – Mindannyian küszködünk. Senkinek sincs elég ideje. Az én szabadidőm este kilenc után kezdődik, ha a gyerekek elaludtak.”
anya-baratsag-koronavirus-jarvany

A koronavírus-járvány előtt a 37 éves nő minden nap találkozott vagy beszélt a legközelebbi barátaival. „Valószínűleg egy kezemen meg tudom számolni, hányszor beszéltünk az elmúlt pár hónapban. Kimerültek vagyunk.”

A járvány minden szülőre hatalmas pluszterheket pakolt, ám a tanulmányok és kutatások szerint az anyákat még erősebben érintette ez a probléma. Például 30 százalékkal gyakrabban tapasztaltak az anyák kiégést, mint az apák az elmúlt egy évben, ami főleg annak köszönhető, hogy a házimunka és az online oktatás nagyobb részt rájuk maradt. Az egyébként is stresszes, kimerült anyáknál pedig az első dolog, ami áldozatául esett az elmúlt évnek, a barátság volt. Pont egy olyan időszakban, amikor a legnagyobb szükségük lett volna a nőknek a szolidaritásra és érzelmi támogatásra.

Bizonyos típusú barátságok szűntek csak meg

A járvány nemcsak egyszerűen leszűkítette a mozgásterünket, hanem az anyák idejét is elszippantotta. Ez pedig oda vezetett, hogy bizonyos típusú barátságok megszűntek. „Mindannyiunknak vannak lazább barátságai. Például akikkel egyszer egy hónapban együtt ebédelünk – magyarázta Marisa Franco pszichológus, barátságspecialista. – Ilyenek azok a  barátságok is, amelyek egy bizonyos tevékenységhez kötődnek. Ezeket nagyon nehéz életben tartani a jelenlegi helyzetben.”

Ezt támasztja alá az a kutatás is, amely szerint az emberek szociális hálója a töredékére zsugorodott a járvány hatására (ugyanakkor a közeli barátságok erősebbé váltak). A laza, alkalmi baráti kapcsolatok elvesztése ugyan nem feltétlenül rossz dolog, Franco szerint azért érezhetjük mégis nagy veszteségnek, mert „bármilyen kötelék megszűnése azt jelenti, hogy az új információkat és ezek forrását veszítjük el”.

Jó hír: újjáépíthetjük a meglazult kötelékeket

Természetesen az utolsó dolog, amire a túlhajszolt anyáknak szüksége van a jelen helyzetben, egy újabb dolog a tennivalóik listájára vagy egy újabb szemrehányás mulasztásaik miatt. Ám a nagyon apró, egyszerű lépések is hatalmas változásokat eredményezhetnek. „Nem igényel sok időt, hogy kapcsolatba lépjünk valakivel, ha tudjuk, mi a valóban értékkel teli módja” – mondta a pszichológus.
Ha csak arra van időnk, hogy egyszer egy hónapban küldjünk egy szöveges üzenetet, miközben a gyerekek elől a fürdőszobában rejtőzünk, ez is több mint elég, ha valóban lényeggel és jelentőséggel teli. „Sajnálom, hogy nem jelentkezem gyakrabban, tudom, hogy neked is szükséged lenne egy barátra. Nem azért van, mert nem akarok. Egyszerűen kimerítenek a gyerekek, a munka és a járvány. Csak be akartam köszönni, és elmondani, hogy hiányzol” – javasolt egyfajta üzenetet Franco.

Olvastad már?

A virtuális videóhívások is segíthetnek megtartani a lazább barátságokat, sőt, elmélyíteni azokat. Bár a home office miatt elegünk lehet a Zoomból, ám a pszichológus azt javasolja, azért tegyünk egy próbát. „Még ha a baráti társaság nem is gyűlik össze maradéktalanul egy konferenciahívásra, akkor is megtettük, amit kellett. Próbáltunk kapcsolatba lépni velük és megmutattuk, hogy számítanak nekünk” – mondta a szakember.

A közösségi oldalak mint források

Az emberek több időt töltenek a közösségi oldalakon, mint előtte bármikor. Ezeknek megvannak az árnyoldalai, ám ha a barátságokról van szó, akár hasznosak is lehetnek. „Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a közösségi oldalak az emberek közötti kapcsolódás végét jelentik, ám ez nem ennyire sarkos dolog. Kommenteljünk valakinek a posztja alá, fejezzük ki örömünket, hogy látjuk, és hogy együttérzünk.”
A pszichológus a saját életében jobban szereti a love scrollingot a doomscrolling helyett. Tudatosan a pozitív, jó posztokra, örömteli hírekre koncentrál a hírfolyamában, és megpróbálja ezt a pozitív szemléletet átadni barátainak és ismerőseinek.

Ez is csak egy időszak

Ha most úgy érezzük, emberfeletti erőt kíván tőlünk a barátságaink fenntartása, jó, ha tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül ezzel az érzéssel. „A kutatások azt mutatják, hogy amikor egy romantikus kapcsolatba belépünk, a baráti kapcsolatokból kilépünk. Amikor pedig gyermekeink születnek, még további barátokat veszítünk el. Szóval ha ezt történt velünk, teljesen normális folyamat – magyarázta Franco. –Ezt terjesszük ki egy világjárványra, és már itt is vagyunk.”
Nagyon jó, ha egyszerűen elfogadjuk, hogy ez is csak egy korszak az életünkben, amikor a barátságok nem állnak a fontossági sorrendünk elején. Ez nem azt jelenti, hogy olyan emberek vagyunk, akik nem értékelik a barátságokat általánosságban, vagy a barátságaink teljesen és menthetetlenül lerombolódtak. „Valamikor, a nem túl távoli jövőben ismét lehetőségünk lesz arra, hogy újrapozicionáljuk életünket, és helyet kapjanak a barátságok is. Most azonban még mindig több mint elég egyik napról a másikra végigküzdenünk magunkat.”

Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash

Olvass tovább!