Az Oregon Állami Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint, amikor az emberek megoldanak egy vitát, az érzelmi stressz és feszültség, amit a konfliktushelyzet okozott, jelentősen csökken, sok esetben pedig teljesen meg is szűnik. A stressz csökkenésének pedig hatalmas szerepe van az általános egészségi állapotunkban.
„Mindenki tapasztal stresszt a mindennapokban. Nem tudjuk megakadályozni, hogy ez megtörténjen. Ám az, hogy mennyire hagyjuk elharapódzni, hogyan küzdünk meg vele és megoldjuk-e, sorsdöntő fontosságú lehet a jóllétünk szmpontjából – mondta Robert Stawski, a kutatás vezető szerzője. – A viták tisztázása nagyon fontos a mindennapi életünkben.”
Krónikus stressz és a mindennapok
A kutatók már régóta tisztában vannak azzal, hogy a krónikus stressz hogyan hat az egészségre, a mentális problémáktól, mint a depresszó és szorongás, a fizikai betegségekig, mint a szívproblémák, gyenge immunrendszer, termékenységi zavarok és emésztési problémák. Ám nem csak a legerősebb és legsúlyosabb stresszfaktorok, a szegénység és az erőszak lehet roppant káros.
„A mindennapi stressz kiváltói is, különösen az apró, bosszantó zavarok, amelyeket nap mint nap átélünk, hatással lehetnek az élettartamunkra, a szellemi képességeinkre és az olyan testi tényezőkre, mint a gyulladások fellángolása” – mondta Dakota Witzel, a tanulmány vezető szerzője.
Elfojtott viták és bennragadt érzések
A kutatásban Stawski és Witzel azt az amerikai adatbázist használta alapul, amelyben több mint kétezer embert kérdeztek meg érzéseikről és tapasztalataikról nyolc egymást követő napon. A kutatók azt figyelték, milyen összefüggés lehet a viták és elkerült viták, valamint az egészségi állapot között. Azt is megmérték, változtak-e ezeknek az elfojtott panaszoknak a hatására a vizsgálatban résztvevők érzései pozitív vagy negatív irányba aznap és másnap.
Olvastad már?
Az eredmények azt mutatták, hogy a vita vagy elkerült vita napján azok az emberek, akik úgy érezték, megoldódott a konfliktus, fele annyira voltak stresszesek, mint azok, akikben nem oldódott fel a probléma. A vita másnapján az eredmény még erősebb volt: akik kiadták magukból mérgüket és megbeszélték a problémát, másnap már semmilyen negatív hatást nem tapasztaltak.
Számít a kor
A kutatók felfigyeltek arra is, hogy a 68 évesek vagy annál idősebbek 40 százalékkal nagyobb eséllyel beszélték meg a konfliktusaikat a másik emberrel, mint a 45 évesek vagy annál fiatalabbak. Ám a pozitív vagy negatív hatásai annak, megvitatta-e a problémáját vagy sem azzal, akivel a konfliktus keletkezett, ugyanazok voltak bármely életkorban.
Számos magyarázata lehet annak, hogy az idősebbek nagyobb eséllyel képesek dűlőre jutni a haragosukkal. A kutatók szerint az egyik lehetséges ok, hogy a idősebbekben sokkal erősebb a motiváció arra, hogy minimalizálják a negatív, és maximalizálják a pozitív érzéseiket, mivel már kevesebb évük van hátra az életük végéig. Emellett az is valószínű, hogy mivel idősebbek, nagyobb tapasztalatuk van a konfliktusok kezelésében és a viták rendezésében, sokkal kevésbé akarják elkerülni vagy elrejteni a konfliktusokat.
„Az emberek nem mindig irányíthatják, milyen stressztényezők szivárognak be az életükbe, már maga ez a tudat is stresszt okozhat. Dolgozhatnak viszont a saját érzelmi válaszaikon – mutatott rá a kutatás vezetője. – Vannak, akik hatékonyabban előzik meg a konfliktusokat, mint mások. Ám tanulható, hogyan oldjuk meg a felmerülő stresszt, hogy csökkenthessük a hosszú távú hatásait.”
Forrás: Science Daily Fotó: Unsplash
