A testtömegindex rasszista és haszontalan: mit használjunk helyette?

2021. január 11. |

Számos helyen használják a testmagasság és testsúly arányából számított testtömegindexet (BMI) az egészséges testsúly és az általános egészségi állapot meghatározására, biztosítóktól a tudományos közösségig. Ám egyre több a kritikus hang a BMI körül, érveiket pedig érdemes fontolóra venni.

Ha ma egy tudóscsoport kutatást végez egyetlen nemet vagy etnikai csoportot figyelembe véve, gyorsan rámutatnak a kritikusaik, hogy az eredményei nem értékelhetők az adott csoporton kívül, csak akikkel a vizsgálatot végezték. Ez a teljesen logikus gondolatmenet pont így igaz a testtömeg-indexre is. A testsúly-testmagasság arányából számolt BMI például figyelmen kívül hagyja a testzsírszázalékot, és azt a tényt, hogy egy ember testtömege nincs feltétlenül összefüggésben az egészségével. Arról pedig, hogy a testtömegindexnek rasszista gyökerei vannak és diszkriminatív bizonyos csoportokkal kapcsolatban, még kevesebb szó esik. Ám egyre több szakértő ért egyet abban, hogy ideje változtatni ezen.

szexista-rasszista-testtomeg-index

Szexista és rasszista BMI

A testtömegindex rasszista múltja messzire nyúlik vissza. Egy belga matematikus, Adolphe Quetelet 1832-ben alkotta meg a Quetelet-indexet. A rendszerében fehér, európai férfiak adatait használta arra, hogy különböző etnikumú társadalmi csoportok testsúlyát megmérje. Quetelet meg is jegyezte, hogy eszköze egy egész populáció megmérésére alkalmas eszköz, egyes emberek megmérésére alkalmatlan. Ancel Keys pszichológus 1972-ben mutatta be a Quetelet elveire épülő számolási módszerét, a testtömegindexet, amely azóta beépült a köztudatba, tudományos és egészségügyi világba mint az egyén egészségének meghatározására alkalmas eszköz. A BMI normál tartományán (18,5–25) kívüli értékekkel rendelkezők eszerint kevésbé egészségesek, esetükben nagyobb esély van különböző betegségek kialakulására.

„Számos hibája van a BMI-nek, amelyek miatt alkalmatlan arra, hogy valós képet adjon bárkinek az egészségéről, a rasszizmus mégis az egyik legnagyobb probléma vele – mondta Sabrina Strings, a Kalifornia Egyetem segédprofesszora. – Rasszista és szexista, mivel főként fehér férfiakat tanulmányozva alkották meg, és ezt próbálták kivetítetni a többi társadalmi csoportra, normaként vonatkoztatva nőkre és más bőrszínű emberekre egyaránt” – tette hozzá Strings. Röviden tehát a testtömegindex kialakítása tudománytalanul történt, és csupán egyetlen társadalmi csoportra alkalmazható.

A testsúly mint a rasszizmus szimbóluma

A testtel kapcsolatos elvárások – köztük a vékonyság huszadik századi kultusza – mind a fehér felsőbbrendűség kifejeződéseként alakultak ki a társadalomban. String rámutatott, hogy az észak- és nyugat-európai emberek vékonyabb alkata lett az ideál, míg a kelet- és dél-európai, vagy éppen afrikai emberek erősebb testalkatát az alsóbbrendsűggel azonosították. Mindez már azelőtt kialakult a társadalomban, hogy bármit tudtunk volna a testtömeg és az egészség közötti összefüggésről. A modern BMI és annak kategóriái – alultáplált, normál, túlsúlyos, elhízott – nagyban a rasszizmusból erednek.

Annyiféle módon próbálta már az ember egyetlen, mindenkire érvényes táblázatba foglalni a világ sokszínű népességét. Be kellene már látni, hogy ez lehetetlen.

„Minél többet olvastam a témában, minél több kutatómunkát végeztem azzal kapcsolatban, honnan erednek ezek a kategóriák, annál erősebben csengett a fülembe a kérdés: mire alapozta ezt a kitalálója?” – mondta Strings. – Ez a 18,5 és 25 közötti normál tartomány mit jelent egyáltalán? Van valami nagyon furcsa ezzel kapcsolatban. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem vizsgálták meg például az olyan helyeken élőket, mint Szamoa, ahol az emberek egészségesek, annak ellenére, hogy jelentősen nagyobb a testsúlyuk.”

Az egészséget nem lehet egy számmal leírni

A rasszizmus mellett hatalmas hibája a BMI-nek, hogy egyszerűen nem lehet vele az ember általános egészségi állapotát meghatározni. „Az egészségügy számos területén alkalmazzák jelenleg is a testtömegindexet annak meghatározására, hogy valaki egészséges vagy sem – mondta Jennifer Gaudiani belgyógyász, az étkezési zavarok specialistája. – Ez tudománytalan és veszélyes.”

Sok anorexiás férfi marad diagnózis nélkül, ha csak a BMI-t nézik, hiszen eszerint a testsúlya a normál tartományon belül lehet. Ugyanez történik olyan túlsúlyos emberekkel, akik jelentős súlyt vesztenek: nem veszik észre, hogy étkezési rendellenességük van, vagy éppen tápanyaghiányban szenvednek.

Olvastad már?

Megbélyegző testsúly

Mikor egy magas BMI-vel rendelkező személy orvoshoz kerül, a szakemberek gyakran úgy érzik, kötelességük beavatkozni: fogyásra biztatni a páciensüket, a testméretükről és az étkezési szokásaikról beszélni anélkül, hogy ezzel kapcsolatban páciensük véleményét kikérték volna, ugyanakkor minden egészségügyi problémájukat hajlamosak a beteg testsúlyára vezetni vissza. „Ez roppant veszélyes és nagyon rossz hatással van az ember lelki és fizikai egészségére” – figyelmeztetett a belgyógyász.

Ennek a szemléletnek az a legnagyobb káros következménye, hogy a betegségek rejtve maradnak, és sokkal későbbi stádiumban kerülnek diagnosztizálásra, amikor a gyógyítás már sokkal nehezebb. A testsúly lehet egyetlen adat valakinek a kórtörténetében, ám egyetlen szám, a testtömegindex nem határozza meg valakinek az egészségi állapotát. „Nem használhatjuk a testsúlyt az egészség jelzésére. Egyszerűen nincs összefüggés, csak a nagyon extrém esetekben” – mondta Gaudiani. 

Nehéz lenne helyettesíteni

Ha ennyi probléma van vele, miért nem cserélték már le a BMI-t? Mindkét megkérdezett szakértő egyetért abban, hogy nehéz lenne helyettesíteni, és talán nem is kellene egy másik alap mérőszámmal, mint amilyen például a testzsírszázalék vagy az izomtömeg nagysága, hiszen ez mind csupán egy-egy tényező, amelyek ugyanúgy nem határozzák meg az egészséget, mint a testtömegindex.

A BMI nem tűnik el egyetlen nap alatt, ahogy a rasszizmus és diszkrimináció sem a túlsúlyosokkal szemben. Az orvosok és szakemberek szemléletmódjában történő változás lehet az, ami megszünteti azt a gyakorlatot, hogy egyetlen számra alapozzák az ember egészségét.

Olvass tovább!

Forrás: The Huffington Post
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód