Számos pszichológiai problémával kapcsolatba hozható a túl sok számítógép, okostelefon vagy tévé előtt töltött idő. Mindannyian tudjuk már jól, hogy erősen növeli a depresszió, szorongás kialakulásának esélyét, rosszabbul alszunk és még az elhízáshoz is hozzájárul. Sok kutató gondolja úgy, hogy a felnőtteknek nem árt, ha több időt töltenek a képernyő előtt, ám eddig ezzel kapcsolatban nem végeztek kiterjedt vizsgálatokat. Amint a tudósok elkezdték kapirgálni a témát, kiderült, hogy a felnőttek sem immunisak a képernyő káros hatásaival szemben, károsítja a szemet, megzavarja az alvásciklusukat és jelentősen ront a mentális egészségükön.
De mennyi az az idő, ami már túl sok a felnőtteknek is?
„Ez a kérdés nem jó – jelentette ki a Kalifornia Egyetem pszichológiaprofesszora, Yalda T. Uhls. – A felnőtteknél nem is az idő számít igazán, hanem a tartalom, amit a telefonon, tableten és számítógépen fogyasztanak.” Ha egy dokumentumfilmet nézünk a telefonon, nem ugyanaz a hatás, mintha az Instagramot pörgetnénk. „A tudósok az elmúlt 15 évben azt próbálják sulykolni, hogy ne az időre koncentráljunk, mert ez nagyon becsapós. Arra kellene figyelnünk, mire használjuk a képernyőt.”
Ezért nem kell, hogy a frászt hozza ránk, amikor megérkezik a telefonunkra a heti összesítés arról, mennyit használtuk a telefonunkat naponta átlagosan. „Nem annyira fontos a teljes képernyő előtt töltött idő, mint az, hogyan, mivel töltöttük ezt az időt” – mutatott rá dr. Dimitri Christakis gyermekgyógyász-epidemiológus, a Seattle-i Gyermekkutató Intézet Gyermek Egészség-, Viselkedés és Fejlődéskutató Központjának igazgatója, aki minden korcsoportban tanulmányozza a képernyőzés hatásait.
A közösségi oldalak a legproblémásabbak
„Nézzük meg például, mi az, ami kikapcsolódásnak vagy teljes időpazarlásnak tűnik a képernyő előtt töltött időből, és kérdezzük meg magunktól, tudjuk-e jobban is tölteni azt az időt?” – mondta Christakis. Ha úgy érezzük, hogy a képernyő előtt töltött időnk túl sok, az alábbi öt fontos kérdést tisztázzuk magunkkal:
- Jól alszunk?
- Jó az étvágyunk?
- Elmegyünk otthonról, élük szociális életet?
- Jól megy a munka?
- Fizikailag aktívak vagyunk?
Ha a válasz ezekre a kérdésekre pozitív, akkor nincs okunk aggódni a képernyőidő miatt a szakértők szerint. Bár pont emiatt óvakodnak is attól, hogy egzakt időhatárt szabjanak felnőttek esetében is úgy, mint a gyerekeknél (a kicsiknél maximum 20 perc az a szakemberek szerint, amit egybefüggően a képernyő előtt szabadna tölteniük, mielőtt az agy függősége bekapcsolna), de vannak olyan irányelvek azért, melyeket nem árt követniük.
Közösségi oldalból maximum napi fél óra
Évek óta kongatják a vészharangot a közösségi oldalakkal kapcsolatban a szakemberek. 2018-ban a Journal of Social and Clinical Psychology című szaklapban jelent meg egy tanulmány, melyben azt vizsgálták meg, hogy a Facebook, Instagram és Snapchat hogyan hat egyetemisták mentális egészségére. Ha a vizsgálat elején depresszív tüneteket figyeltek meg az alanyoknál, csökkentették a közösségi oldalakon töltött idejüket, legfeljebb 10 percet tölthettek mindegyik oldalon naponta – ez összesen napi 30 perc – három héten át. A depresszió és magány tünetei minden esetben csökkentek.
A második tanulsága az volt a kutatásnak, hogy ha olyan embereket követtek a közösségi oldalakon, akiket a való életben is ismertek, és nem idegeneket, influenszereket, hírességeket, az sokkal kevésbé ártott a mentális egészségüknek.
„Nem maga a közösségi oldal az, ami teljes egészében rossz és problémás – mondta a kutatás vezetője. – Hanem ha túl sokat használjak, vagy nem jól használjuk. Az a tanácsom, hogy legfeljebb napi egy órát töltsünk ezeken az oldalakon – a harminc perc nem reális elvárás napjainkban az emberektől –, és csak azokat az embereket kövessük, akiket valóban ismerünk.”
Napi 3-4 óra egybefüggően képernyő nélkül
Egy másik hatásos módszer a képernyővel való egészséges viszony kialakítására, ha tudatosan védekezünk, és beépítünk a napunkba három-négy olyan egybefüggő órát, amikor egyáltalán nem nézünk a képernyőre. Christakis kutatásai szerint a képernyőzés hatással van a gyermekek nyelvi fejlődésére és összefüggésbe hozható a viselkedési problémákkal. „Ez a felnőttekre is igaz” – mutatott rá a kutató, aki szerint a legnagyobb előnye annak, ha minden nap tartunk egy kis képernyőböjtöt, hogy fizikailag aktívabbak leszünk.
Alvás előtt egy órával már tilos képernyőzni
Dr. Gregory Marcus kardiológus a képernyő alvásra gyakorolt hatását tanulmányozta. Kutatásából kiderült, hogy azok, akik közvetlenül elalvás előtt is még a telefont nyomogatták vagy a számítógép előtt ültek, nehezebben aludtak el és rosszabb volt az alvásuk minősége is. „A legjobb, ha nem is visszük magunkkal a hálószobába a telefont, így biztosan nem lesz a kezünk ügyében” – mondta Marcus.
20 percenként szünet a szemünk egészségéért
A túlzott képernyőhasználat károsítja a szemet. Sok felnőtt küzd szemszárazsággal, krónikus kötőhártya-gyulladással, a szemizmok gyengeségével amiatt, mert folyamatosan egy közeli pontot bámul – például a telefon kijelzőjét – túl sokáig. A szemorvosok a 20-20-20 szabály betartását javasolják a szemek romlásának megelőzésére: minden 20 perc képernyő előtt töltött idő után adjunk 20 perc szünetet a szemünknek azzal, hogy valami legalább 20 méterre lévő dologra fókuszálunk.
Szülőként vegyük még szigorúbban a képernyőzést
A legfrissebb kutatások igazolták, hogy a túl sok képernyőzés roppant káros hatással van a gyerekek memóriájára, figyelmére, kommunikációjára, szociális és nyelvi képességeire. A szülők pedig példaként állnak gyermekük előtt: a BMC Public Health orvosi szaklapban megjelent kutatásból is kiderült, hogy azoknak a szülőknek a gyermekei, akik maguk is mértéktartók a telefonozással, azoknak a gyermekei is kevesebb időt töltenek a képernyő előtt. „Hiába állítunk fel szabályokat és korlátokat a gyerekeinknek, ha mi magunk vég nélkül az okostelefonon lógunk” – mutatott rá a tanulmány szerzője.
Forrás: Time Fotó: Unsplash
